A szó szoros értelmében látóhatáron van a Magyar Honvédség új, izraeli, ELM–2084 típusú mobil réskitöltő radarja Kup település mellett, ahol a fás, dimbes-dombos panorámát szokatlan formájú új berendezés képe töri meg – számolt be az LHSN.hu a Facebook-oldalán.
A lap írása szerint a látottak alapján megérkezett és valószínűleg rendszerbe is állt az MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ radarszázadánál az új berendezés, melyből tizenegy darabot vásárolt a honvédség a Honvédelmi és haderőfejlesztési programban.
Az új izraeli lokátorok rendszerintegrációját a magyar haderőfejlesztéshez sok szálon kötődő német hadiipari konszern, a Rheinmetall kanadai leányvállalata végzi, aminek oka, hogy a NATO-szövetséges észak-amerikai országban már hadrendben áll az IAI ELTA berendezése.
A szaksajtóban elérhető források szerint a hazánk által megrendelt ELM–2084 úgynevezett multimissziós, mobil radar. A gyártó által nyilvánosságra hozott ismertető szerint a radar a legmodernebb, úgynevezett fázisvezérelt antennával, akár több sugárnyaláb-együttes alkalmazásával biztosítja a háromdimenziós, valós idejű légi helyzetkép rendelkezésre állását bonyolult körülmények, az ellenség aktív és passzív elektronikai zavarása esetén is.
A lokátor képes a folyamatos légi felderítésre 360 fokos, körkörös lefedettséget biztosítva, 470 kilométer maximális felderítési távolsággal, egyszerre akár 1100 légi cél adatait feldolgozva.
Meglévő és szükség esetén további integrálható adatkapcsolati rendszerei segítségével képes különböző rakétavédelmi, légvédelmi rendszerek elfogóinak irányítására.
Tüzérségi felderítőradarként alkalmazva az ELM–2084 120 fokos lefedettség mellett száz kilométer távolságig képes a különböző gránátok, tüzérségi lövedékek, rakéták becsapódási pontjának meghatározására, valamint az indítás helyének azonosítására is.
Képes percenként kétszáz célt követni, és szükség szerint a saját tüzérség válaszcsapásainak irányításában is alkalmazható. A radar akár 33 kilométer magasan lévő célok felderítését is biztosítja folyamatos légi felderítés esetén. A terepjáró járműre telepíthető eszköz légi úton is szállítható.
Az ELM–2084 rendszeresítése mellett térségünkben a cseh és a szlovák hadsereg döntött. Izrael – amely a Vaskupola-rendszerben is alkalmazza – mellett többek között Kanada, Szingapúr, Finnország, Vietnám és India is alkalmazza a korszerű felderítő és célkövető eszközt.
Forrás: LHSN, Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan
Nem volt kijátszható
2024-03-27 at 11:54
@ ViAM
Igazán nincs mit.
Bár az az átsurranó nem azért surrant át, mert nem volt észlelve, még ha néha el-el is tűnt a képernyőről.. De az már egy másik történet.
ViAM
2024-03-27 at 11:28
“Nem volt kijátszható”
Köszönöm. Remek. Az utolsó látható felvillanás előtt jobb, ha felületesen tisztában van ezekkel az ember, s megnyugszik, hogy addig sem surrannak át rajtunk pl. a Horvátországban robbant valamik. 😊😒
Nem volt kijátszható
2024-03-27 at 11:19
@ ViAM
A mélységet kérdezte, az meg azt jelenti, amire válaszoltam.
Ami iránt érdeklődött, az még mindig a talajtól számított magasság. Amúgy mínusz 40-50° amit tud lefelé.
Azaz bőven a talajig. Különben hogy látná a ballisztikus rakétáknál jóval alacsonyabban szálló tüzérségi lövedékeket, aknagránátokat? A nyaláb útjába kerülő tereptárgyak persze csökkentik a talajközeli észlelést, arra pedig ott vannak egyéb telepíthető, ill. mobil eszközök, melyekkel lefedhetők ezen rések.
A kis méretű drónok felderítésére meg megint más eszközök állnak rendelkezésre amellett, hogy ennek a radarnak is van funkciója új típusú kis, alacsony, lassú és lebegő fenyegetések kezelésére.
Budai11
2024-03-27 at 11:03
Nem árt figyelni a környékén a látszólag céltalanul bámészkodó (orosz/ukrán) “turisták”ra.
ViAM
2024-03-27 at 10:38
“Nem volt kijátszható”
Úgy értelmeztem, hogy 360 fokos, körkörös lefedettséget biztosítva 470 kilométer maximális felderítési távolsággal birkózik meg, 33 km magasig.
Világosabban kérdezem: a talajtól számítva mikortól érzékeli az alacsonyan besurranókat?
Nem fontos válaszolni, mert utána nézek.
Nem volt kijátszható
2024-03-27 at 10:19
@ ViAM
“Mélységi mennyi?”
Ott van világosan, 470 km.
És igen, szükség van rá. Jól telepítve a kis 500 km kereszthosszú országunkból körkörösen több száz km-re láthatunk el.
Nem volt kijátszható
2024-03-27 at 10:13
@ lila
Úgy van.
Nem volt kijátszható
2024-03-27 at 10:13
“A hatékonyságát láttuk israelben”
Láttuk bizony. Azon kívül, hogy az első hullámban időnként igen rövid időre túlterhelődött -mint minden rendszer ennél kevesebbtől is-, tökéletesen működött.
Az egy dolog, hogy a jelenlévő sajtó emberei azt látták, hogy a rakéták 30-40%-át nem lőtte le a rendszer. Majd magukat szakértőnek gondolván világgá is kürtölték a kis buták, hogy csődöt mondott. Gőzük nincs róla, hogy a rendszer szándékosan nem semmisít meg olyan célt, amely olyan területen fog becsapódni, ahol nem veszélyeztet semmit, senkit. A Hamasz rakéták meg ugye nem a pontosságukról híresek, elég nagy százalékuk akkor sem ér célt, ha nem lövik le.
A Hamasz azt gondolta, ha megpróbálja túlterhelni a rendszert az első csapásokkal, Izrael kifogy a rakétákból,leül a légvédelme, akkor a későbbi hullámokkal célt ér. Izrael nem fogyott ki, köszönhetően a rendszernek, ami nem pufogtat feleslegesen, meg az USA-ból érkező utánpótlásnak.
Azaz a muníció spórolós technika ellenére nekünk sem ártana rendesen betárazni a NASAMS-okhoz
lila
2024-03-27 at 09:50
Izraelben túlterheléses támadás érte. Olyat nem tudnak folyamatosan csinálni. Azt elfelejtik a hozzászólók, hogy hány éve és milyen nagy hatékonysággal védte meg a lakosságot. Arra kell emlékezni, nem az egyszeri alkalomra, amit semmilyen rendszer nem képes kivédeni.
ViAM
2024-03-27 at 09:34
” A radar akár 33 kilométer magasan lévő célok felderítését is biztosítja folyamatos légi felderítés esetén.” Mélységi mennyi? Vagy a harci drónok röhögve itt cikázhatnak a fejünk fölött?
Gondolom, szakértő tudna választ adni arra, hogy ebben a mesterségesen kicsire zsugorított országunkban, aminek kereszthossza 500 kilométer körüli, erre volt a legnagyobb szükség?
Hesslerezredes
2024-03-27 at 08:50
Remélem soha nem kell kipróbálni a hatékonyságát.
Félek, hogy csalódnunk kell/ene majd.
Izraelben is kijátszható volt.
Pedig ilyen rendszer egy Izraelhez nagyon hasonlóan hadászati hátország nélküli országban nagyon kellene!
János
2024-03-27 at 08:43
Egy “kicsit” tovább kell fejlesztenünk és akkor jó lesz.
😊😄😃
matrix
2024-03-27 at 08:27
A hatékonyságát láttuk israelben !-:)