Pesti Srácok

Válaszra várunk a Seuso-ügyben

Válaszra várunk a Seuso-ügyben

Óriási botrányt kavart Dézsy Zoltán filmrendező új filmje, a Seuso II.-ről írt cikkünk, amelyben az alkotó Jüllich Ádám milliárdoshoz írt nyílt levelét is közöltük. A levélben Dézsy felkérte az üveggyáros üzletembert, hogy segítsen a Seuso-kincsek megtalálásában, mivel úgy tudja, nála is lehet belőle néhány darab. Mivel mi sem értük el az üzletembert, de elküldtük neki kérdéseinket, a válasz megérkezéséig elérhetetlenné tettük korábbi cikkünket.

Azt írtuk benne, hogy a Seuso-kincsek történetéről készített filmet Dézsy Zoltán, melynek második részét már több mozi is vetíti. A rendező a filmben több, eddig ismeretlen tényt tár fel, aminek köszönhetően a Seuso-kincsek eddig rejtett történetét is megismerhetjük. A filmben megszólal az a személy, akit a tárgyak kivitelére béreltek fel, megismerjük annak a gyűjtőnek az életútját, akihez a szocializmusban került a kincsek nagy része és találkozhatunk azokkal a gyűjtőkkel, akiknek a kezén keresztülment valamelyik tárgy, ám föl sem ismerték, mi az. Az ókori római eredetű, ezüst dísztárgyegyüttesre egy fiatalember, Sümegh József talált rá. Ám ő rejtélyes körülmények között meghalt. Az akkori, elsődleges nyomozás szerint a fiatal katona felakasztotta magát, de a későbbi vizsgálatok gyilkosságot bizonyítottak. Vukán Béla, a Nemzeti Nyomozó Iroda alezredese a filmben elmondta, hogy az 1979-ben katonának bevonuló férfi körülbelül négy vagy öt évig birtokolhatta ezeket a tárgyakat. Sümegh ezeknek egy részét megpróbálta értékesíteni, elcserélni, míg a többit elrejtette. Valószínűleg végzetes hibát követhetett el akkor, amikor néhányat ezekből megmutatott feletteseinek, majd üzletelni kezdett orosz és magyar tisztekkel. Utóbbi okozhatta a vesztét. Ezek után nem csoda, hogy több kérdés övezi továbbra is a kincsek történetét, amelyek 1990-ben bukkantak fel a New York-i Sotheby’s árverésén. A filmből kiderül az is, hogy a tárgyak több tucat darabját egy magyar férfi őrizte, mielőtt a lelet Angliába került. Ő gondoskodott arról is, hogy az ezüsttárgyakat kicsempésszék az országból. Az illető tehetős gyűjtő volt, aki ismerőseinek mindent el tudott intézni, cserébe pedig csak régiségeket kért, azonban titkait magával vitte, amikor 1996-ban elhunyt.

Címlapfotó: magyarmuzeumok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Az Öreg Blog 2020 június 5.
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.