A nemzetek szabadságvágyát egyetlen országban sem lehet elnyomni – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken, az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából a németországi Stuttgartban, a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
A miniszter a Baden-Württemberg tartományi fővárosban működő magyar főkonzulátus szervezésében tartott ünnepségen kiemelte, hogy a magyarországi forradalom, az azt megelőző 1953-as kelet-berlini munkásfelkelés, majd az 1968-as prágai tavasz, később pedig a Szolidaritás független lengyel szakszervezeti szövetség tiltakozó megmozdulásai mind-mind a kelet-közép-európai népek szabadságmozgalmának egy-egy állomását jelentették, amelyek elvezettek a berlini fal 1989-es leomlásához, majd rá egy évre a német újraegyesítéshez.
Mindez 1956-tal az élen azt bizonyítja, hogy a nemzetek szabadságvágyát egyetlen országban sem lehet elnyomni
– húzta alá Varga Judit, hozzátéve, hogy “bár a forradalmat vérbe fojtották, nemzeti önbecsülésünket mégsem tudták megtörni”. Mint mondta, a magyar nép 1956-ban “hatalmas erőt gyűjtött, és megrengette a kommunista hatalom tartópilléreit”. A forradalom “valóban egy nép forradalma, a magyar nép forradalma volt”, amelyben “ugyanazt akarta a bíboros és az esztergályos, az akadémikusok és a pesti srác”, mert “mindenkit megérintett a szabadság érzete, amely áthatolt a nemzetrészeket elválasztó vasfüggönyön is”.
A magyarok történelmünk során megtanulták, hogy a szabadságot sosem adják ingyen, 1100 év történelme beleégette a DNS-ünkbe, hogy minden nap harcolnunk kell, újra meg újra
– emelte ki, rámutatva, hogy a szovjet tankok ugyan eltaposták a szabadságharcot, a forradalom mégis győzött, “csak éppen évtizedekkel később, 1989-ben, amikor a magyarok békés és alkotmányos forradalommal rázták le magukról a kommunizmus béklyóit”.
A magyarok a német újraegyesítéshez is nagyban hozzájárultak, így büszkén mondhatjuk, hogy mi vagyunk azok, akik 56-ban meglékelték a világkommunizmust, és mi vagyunk azok, akik kiütötték az első téglát a berlini falból
– mondta Varga Judit a baden-württembergi tartományi kormány igazságügyi és migrációért felelős minisztere, Marion Gentges részvételével tartott megemlékezésen. Kiemelte, hogy a rendszerváltoztatás után a magyar–német kapcsolatok új lendületet vettek, és “a magyar kormány töretlen célja, hogy az eddig sikertörténetnek mondható magyar–német gazdasági együttműködés a jövőben ne csak fennmaradjon, hanem tovább is erősödjön”.
A magyar–német társadalmi, gazdasági és politikai együttműködés napjainkban, amikor a veszélyek évtizedét éljük, fontosabb, mint valaha, hiszen Európa ma olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek a korábbiaknál is fontosabbá teszik az uniós tagállamok közötti, kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködést
– mondta Varga Judit.
Kiemelte: a békés évtizedek során “azt hittük, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő”, de az élet bebizonyította, hogy “a háború, a valódi fegyveres konfliktus a XXI. századi Európa történetének is részévé vált”. Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban kijelentette, hogy “Magyarország elítéli az agressziót és minden nemzetközi fórumon kiáll Ukrajna szuverenitásáért és területi integritásáért”, ugyanakkor “elkötelezett a béke iránt: azonnali tűzszünetet és az azonnali béketárgyalásokat sürgetünk, hiszen a válságra csak a béke jelenti az egyetlen megoldást”. Hozzátette: “elsősorban a magyar érdekeket nézzük, és – amellett, hogy mielőbbi békés rendezést sürgetünk – nem támogatunk olyan szankciókat, amelyek jobban fájnak Európának, és benne Magyarországnak, mint az agresszornak”.
A magyar kormány célja az, hogy Magyarország biztosan a béke szigete legyen, és ebben partnerek vagyunk minden egyes, ugyanígy gondolkodó országgal
– húzta alá az igazságügyi miniszter.
A mai kor eseményeit nézve jól tudjuk, hogy a nemzeti szuverenitás és a szabadság megvédése mindennapjaink feladata, és mindannyiunk felelőssége. A pesti srácok biztosították számunkra a jövőt. Most a mi közös felelősségünk, hogy a felnövekvő nemzedékre biztonságos, erős, élhető és független Magyarországot, és erős Európát hagyjunk
– mondta Varga Judit Stuttgartban.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
ViAM
2022-10-22 at 06:41
Klasszikus értelemben a nemzetek szabadságvágya – határok között – teljes mértékben elfogadható. A baj, hogy némelyek úgymond szabadságvágya a demokráciának elnevezett csődtömegben egyre nagyobb, kárt okozva ezzel a többségi társadalomnak.
Beszédes
2022-10-22 at 06:10
Teljes mértékben egyetértek az előttem szólóval.
a huszados meg a többiek
2022-10-22 at 00:12
az utóbbi tizenkét évben az aktuális amerikai megszállók ellen harcolunk(akik már
két árnyékkormányt(a budapesti önkormányzat+dobrev szipirtyó)és egy nagykövetnek hazudott helytartószerűséget is a fejünkre ültettek és migránsoknak hazudott
zsoldosaikkal ostromolják a déli kerítést-miután 2006-ban az amerikai megszállók bábkormánya(gyurcsány) külföldi tanácsadók és fegyveresek segítségével brutálisan
leverte a hazaárulása elleni megmozdulást
bl
2022-10-21 at 22:47
A szabadság fontosabb a szolidaritásnál, mert ez adja a végtelen lehetőségből való választás szabadságát, amely képes kipótolni a szolidaritás hiányát is. Aki elveszti szabadságát azt lehet etetik, jól tartják, de tartása, önbecsülése, méltósága, hite, szuverenitása, saját fontosságának tudata elvész. Ezért veszélyes a jelenlegi kor, mert mindent lehet már tudni egy emberről, a net már többet tud rólad, mint a saját édesanyád, befolyásolhatóvá, uralhatóvá váltunk, elvész a szabadságunk.
Sas
2022-10-21 at 22:45
Miután a Föld javai-ásványkincsek, termőföld, víz, energia-egyenlőtlenül van elosztva, mindig élet-halál-harc volt a birtoklásukért. Ezért csak az olyan társadalom, nép marad fenn, amelyet nem kontraszelektáltak vezetnek.A politikai rendszer minősége ezen mérhető.Európát a tömegdemokrácia tette tönkre.Ez így volt tervezve.
moliere
2022-10-21 at 22:26
A magyarok történelmük során megtanulták, hogy ha egy népet felsőbbrendűnek nyilvánítanak, nagy lelkesedéssel, hazug módon (hiszen Napóleon csak dumálta a szabadságot…) nyíltan kimondva (náci német), vagy burkoltan, de köztudottan (lásd Szentírás) vagy éppen ilyenolyan okból aktuálisan (szukrán szukák), esetleg magasabb rendű életformája és több pénze miatt (hajaj, hát ők nyomtatják…), esetleg a végső győztes magasabb rendű ideológiája értelmében (gávárít Mászkvá), neadjisten az övé a legősibb kultúra (legalábbis a Párt álláspontja szerint), akkor LÓFASZT sem ér ezer év tapasztalata, le kell sütni szemünket, adni, amit kérnek, és imádkozni, hogy éppen ne legyenek gyilkos kedvükben, mint valami predátorok.
Vagy egyszer már összefogunk, mindenki hasonlóval, és KIIRTJUK az összes ilyen önjelölt aberrált übermencs gecit!
csakafidesz
2022-10-21 at 22:25
Mindig a nyakunkra telepedett valaki. Mostan a brüsszeli rablóbandától kell megszabadulni. Lehetőleg még ma!