A Minority SafePack, az őshonos kisebbségek védelméről szóló polgári kezdeményezés sorsát az Európai Bizottság nem tartja ugyanolyan fontosnak, mint a szexuális kisebbségek jogainak a genderlobbi nyomására napirendre kerülő kérdését – fogalmazott portálunknak Varga Judit. Az igazságügyminiszter Sátoraljaújhelyen tartott előadását követően tartott sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy “egy olyan Európai Unióban élünk, ahol a jogállamiság nem a politikai cselekvés korlátját jelenti, hanem a politikai akarat megvalósításának zsaroló eszközévé vált”.
Egy nagyon bonyolult világban élünk, tele kihívásokkal, és ha megnézzük, hogy a brüsszeli porondon mi történik, akkor több mint aktuálisak és hihetetlenül fontosak ezek az összetartó rendezvények, találkozások
– fogalmazott portálunk érdeklődésére Varga Judit igazságügyminiszter Sátoraljaújhelyen. A kisebbségi jogokkal kapcsolatban ugyanakkor arról beszélt, hogy az európai alapító szerződés második cikkelye az értékekről szól, amelyben az egyenlőség, a demokrácia, az emberi méltóság tisztelete, a jogállamiság mellett a kisebbségek védelme és jogaik tiszteletben tartása is szerepel, de ezt Brüsszelben elfelejtik emlegetni az őshonos kisebbségek vonatkozásában. Mint fogalmazott, ezt a kitételt az európai intézmények rendre diszkriminatívan értelmezik, ideológiai, politikai megfontolásból csak egyfajta kisebbségre vonatkoztatják. Varga Judit úgy vélte, a Minority SafePack polgári kezdeményezés sorsát az Európai Bizottság nem tartja ugyanolyan fontosnak,
mint a szexuális kisebbségek jogainak a genderlobbi nyomására napirendre kerülő kérdését. Tehát van egyfajta diszkriminatív hozzáállás a jogérvényesítésben.
Az igazságügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar kormány igyekszik Brüsszelben is folyamatosan napirenden tartani a kérdést, és az Európai Bizottság a kezdeményezést az asztalról lesöprő, rendkívül cinikus lépésére válaszul a jogi eszközöket sem fogja elengedni.
A jogállamiság a zsarolás eszközévé vált
Az unió által megtámadott magyar gyermekvédelmi törvényről szólva Varga Judit arról beszélt:
egy olyan Európai Unióban élünk, ahol a jogállamiság nem a politikai cselekvés korlátját jelenti, hanem a politikai akarat megvalósításának zsarolóeszközévé vált.
Mint kifejtette, az EU-nak van egy olyan alapjogi chartája, amely maga mondja ki: a szülő elsődleges joga az, hogy világnézeti, vallási, pedagógiai és filozófiai meggyőződésének megfelelően hogyan neveli a gyermekét, hogyan határozza meg a gyermekének a neveltetését, összhangban a nemzeti jogalkotással. Megjegyezte: ehhez képest Brüsszelben 54 oldalt “izzadtak össze”, hogy a chartához tökéletesen idomuló magyar szabályozást megtámadhassák. Varga Judit úgy vélte, az Európai Bizottság az LMBTQ-lobbi nyomása alatt cselekszik, ráadásul a válaszra – amelyre a szokásjog szerint egy-két hónapot szoktak biztosítani – most egy hetet adtak a magyar kormánynak. Az igazságügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarország ettől függetlenül a megszabott határidőre elkészíti az érdemi választ.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS