A 2020-as költségvetés a családok támogatása mellett az eddig elért gazdasági eredmények megvédéséről és a folytatódó adócsökkentésekről is szól – mondta a pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlésben.
Varga Mihály a jövő évi büdzsé általános vitájában a családok támogatását és a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak biztosítását nevezte a fő céloknak. Szerinte a kormányzat most is „a kétszerkettő logikájával” nyújtja be tervezetét: csökkenteni akarjuk az adókat, az államadóságot, növelni a béreket, a beruházásokat, a munkahelyek számát, teljes foglalkoztatottságra törekszünk.
A kormány olyan költségvetést nyújtott be az Országgyűlésnek, amely elsősorban a családoknak, a gyermeket vállalóknak és nevelőknek nyújt segítséget és biztonságot; a cél, hogy Magyarország családbarát hely legyen, a kormánynak továbbra is a gyermek az első
– fogalmazott. Hangsúlyozta: 2019-hez képest minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat jövőre. Ezek között említette a családok támogatása mellett az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjakat, az államháztartásban dolgozók bérét, valamint a védelmi és rendvédelmi kiadásokat. Hozzátette: a gazdaságvédelmi akcióterv célja, hogy megvédje a magyar gazdaság eddigi eredményeit. Ez a külső környezet lanyhulása mellett hosszú távon biztosítja az Európai Unió átlagát 2 százalékponttal meghaladó, a következő évben is 4 százalék körüli gazdasági növekedés fenntartását – magyarázta. Rögzítette azt is: a kormány továbbra is erőteljesen fellép az Európát fenyegető bevándorlással, az azzal járó terrorveszéllyel, illetve a közbiztonságot érintő hátrányos következményekkel szemben.
Elmondta: jövőre a dinamikus, 4 százalékos növekedés mellett mérsékelt 2,8 százalékos inflációval, minden korábbinál alacsonyabb, 1 százalékos hiánycéllal számolnak, valamint a külső kockázatok kivédésére és kezelésére a GDP 1 százalékát kitevő biztonsági tartalékot javasolnak. Hozzátette: az uniós módszertan szerinti adósságmutató jövőre 66 százalékra csökkenhet. Ez az arány a 2010-es kormányváltáskor 80 százalék volt – jegyezte meg. A szakminiszter közölte azt is: a 2020-as költségvetés nullszaldós működési költségvetés, vagyis a közszolgáltatások költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza.
Ismertetése szerint 2020-ban összesen 2200 milliárd forint lesz a családok támogatására, a családvédelmi akcióterv végrehajtására, és 500 milliárd forint szolgálja a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a vállalkozások növekedésének ösztönzését. Hozzátette: 2019-ben a családok támogatására 224 milliárd, az oktatásra 48 milliárd, az egészségügyre 184 milliárd, a nyugdíjakra 136 milliárd, az állami szférában dolgozók bérére 238 milliárd, a védelmi és rendvédelmi kiadásokra pedig 174 milliárd forinttal jut magasabb összeg. A családvédelmi akcióterv mellett a családokat segítő intézkedések között említette a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a családi adórendszert, az otthonápolási díjak emelését, az ingyenes tankönyvellátást, az emelkedő hallgatói normatívát, az otthonteremtési program folytatását.
Felsorolta a gazdaságvédelmi akcióterv elemeit, például a szociális hozzájárulási adó július 1-jei csökkentését, amellyel idén 144 milliárd forint, 2020-ban pedig további 156 milliárd forint marad a vállalkozásoknál beruházásra, fejlesztésre, béremelésre. Mérséklődik a kisvállalati adó, megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, a 100 millió forint éves árbevétel feletti vállalkozásoknak jövőre már nem kell adóelőleg-feltöltési kötelezettséget teljesíteniük, felfüggesztik a reklámadót, a kereskedelmi szálláshelyek kedvezményes áfakulcs szerint adóznak – sorolta. Ismertetése szerint idén ősztől már nemcsak az önkormányzatok, hanem a magántulajdonú vállalkozások is igénybe vehetnek munkásszállás-építési vagy felújítási támogatást. Hozzátette: fokozatosan csökken a fejlesztési adókedvezmény, 10 milliárd forinttal emelkedik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és 5 milliárd forinttal az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tőkéje, 2020-tól évi 17 milliárd forinttal lesz több az öntözési célú költségvetési forrás. Közölte: annak érdekében, hogy minél több és eredményesebb kutatás valósuljon meg Magyarországon, 32 milliárd forint többletforrás garantálja a kutatás-fejlesztés támogatását 2020-ban. A pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy az egészségügyben újabb, többlépcsős bérfejlesztés lesz, rendelkezésre áll a forrás továbbá a rendvédelmi igazgatásban, a bölcsődékben, a kormányzati igazgatásban dolgozók anyagi elismerésére. Kitért arra, hogy 2010 és 2018 között a nyugdíjak közel 30 százalékkal nőttek, vásárlóerejük több, mint 10 százalékkal javult. Jövőre az inflációkövető nyugdíjemelésen túl a nyugdíjasok számíthatnak nyugdíjprémiumra is – mondta.
Közölte, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus pályázatai döntő részben lezárultak 2018-ban, 2019-től a hangsúly a projektek megvalósításán van. Közölte: 2020-ban a strukturális, a vidékfejlesztési és a halászati, valamint az egyéb uniós támogatásokon keresztül közel 1700 milliárd forintot terveznek kifizetni, és megközelítőleg 1500 milliárd forint uniós támogatás beérkezésével számolnak. Hangsúlyozta azt is: az önkormányzatok feladatellátásához igazodó központi költségvetési források jövőre is maradéktalanul rendelkezésre állnak, a helyhatóságok jövőre hitelforrás nélkül, több, mint 2950 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés több, mint 735 milliárd forint támogatást biztosít. Beszámolt arról, hogy a nyugdíjbiztosítási alap költségvetése egyensúlyban van, ennek fenntartása a költségvetésnek plusz terhet nem jelent. Az egészségbiztosítási alapnál is a bevételek és a kiadások egyensúlyával számolnak – közölte.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS