Pesti Srácok

Varga Mihály: keresztény kultúránk társadalmi és szellemi életünk alapja

Varga Mihály: keresztény kultúránk társadalmi és szellemi életünk alapja

Mi, magyarok védjük keresztény örökségünket, keresztény kultúránkat változatlanul társadalmi és szellemi életünk alapjának tartjuk – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a felújított budapesti pasaréti ferences templom, plébánia és az új közösségi ház vasárnapi átadásán.

A miniszter köszöntőjében rámutatott: az egyházi épületek felújítása nemcsak az egyháznak jó, hanem hozzájárul a falvak, városok megújulásához, az ott élők életminőségének javításához is. Kiemelte: a kormány fontosnak tartja a hitélet támogatását, szívén viseli Európa keresztény gyökereinek, kultúrájának és értékeinek megőrzését. Ezért segíti az egyházakat közfeladataik és közösségépítő szolgálatuk ellátásában. Varga Mihály kitért arra: míg korábban a törvény szerint nekik járó támogatást sem kapták meg az egyházak, 2010 óta több mint 3000 templom újult meg és csaknem 150 épült Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta részein a kormány támogatásával. Megduplázódott továbbá az egyházi óvodákban, általános és középiskolákban tanulók száma, így már 220 ezer, vagyis minden hetedik diák egyházi intézménybe jár. Idén elindították a magyar templomfelújítási programot is, amelynek keretében 1400 anyaországi és 400 külhoni templom felújítását kezdik el, illetve folytatják a kormány támogatásával – tette hozzá, megjegyezve, hogy mindezek mellett a kormány az egyházi programok, zarándoklatok, hittanos és cserkésztáborok megvalósulását is segíti. A tárcavezető hangsúlyozta:

Varga Mihály megköszönte az egyháznak, hogy a koronavírus-járvány idején "kivették részüket" az emberéletek védelmében végzett munkából, hozzátéve, hogy e közös munkának köszönhető, hogy a magyar gazdaság újra abban a helyzetben van, hogy támogatásokat tud biztosítani. Az épületeket megáldó Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kiemelte: ahogy épülnek és megnyílnak az új terek, "úgy kell megnyílnia a lelkünknek is". Elmondta: a közösségi ház építése egy "nagy folyamat része", az egyházmegyében és országszerte húsz éve törekszenek a közösségi élet fizikai lehetőségeinek megteremtésére, hogy a hívő emberek ne csak a templomban találkozhassanak egymással.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. Erdő Péter arra figyelmeztetett, hogy a világ gazdagabb részén az egyháznak sok közösségi épülete és számos intézménye elvesztette eredeti funkcióját, mert az alapítók nemzedékét olyan generáció követte, amely szerette ugyan a közösséget, a kultúrát, de a hitet már nem tartotta fontosnak. A bíboros arra kérte a pasaréti híveket, az új épületben úgy állítsák össze közösségi életük programjait, hogy azok elősegítsék a "hit továbbadását, a cselekvő szeretet hatékony gyakorlását". Az ünnepi szentmisén részt vett mások mellett Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára és Őrsi Gergely (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) II. kerületi polgármester. A pasaréti templomot 1934-ben szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek. Az épületet legutóbb az 1980-as években újították fel. A mostani munkálatok során a többi között restaurálták a templom mellékoltárait és azok üvegablakait, új hangosítást, villamossági rendszert alakítottak ki, és megújult a kövezet. Az újonnan épült, négyszintes, összesen 700 négyzetméteres közösségi ház földszintjén 120 ember befogadására alkalmas terem és gyermekjátszó van, az első emeleten kápolnát és edzőtermet, a második szinten három hittantermet és beszélgetőszobát alakítottak ki, az alagsorban pedig az épület kiszolgálóhelyiségei kaptak helyet. Emellett átépítették és kibővítették a plébániaépületet is. Az építkezés a kormány 2,9 milliárd forintos támogatásából valósult meg.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.