A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint annak ellenére, hogy a pénzügyminiszter álláspontja alapján a tavalyi év egy köztes és már jobb időszak volt, mint az azt megelőző, nem lehet kijelenteni, hogy jobb évet zártunk, mint 2022-ben.
„A csütörtökön megjelent hiányszám az előzmények ismeretében nem okozott nagy meglepetést. A havi adatokból tudvalevő volt, hogy a hiány az előzetes deficitcélnál magasabb lesz, a kitűzött hiánycélt nem sikerül tartani” – így összegezte az Indexnek Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője a pénzügyminiszter csütörtöki bejelentését, miszerint 2023-ban 4593 milliárd forint volt a költségvetési hiány.
Pedig a kormányzat pénzforgalmi hiánycélja eredetileg 3400 milliárd forint volt. Ezt ősszel 4449 milliárd forintra módosították, de ezt sem sikerült teljesíteni. A kormányzat megtehette volna, hogy ragaszkodik az eredeti hiányhoz, és 1200 milliárd forintot lefarag a deficitből. Ennek azonban ára lett volna: a kiadásokat még radikálisabban visszafogja, vagy az adókat tovább emeli, de ezek még nagyobb gazdasági visszaesést eredményeztek volna
– mondta Regős Gábor. Varga Mihály a 2023-as év értékelésekor úgy fogalmazott, hogy a tavalyi év egy köztes és már jobb időszak volt, mint a 2022-es. Ugyanakkor a Makronóm Intézet elemzője szerint ezt költségvetési szempontból egyáltalán nem lehet kijelenteni. Regős szerint a2022-es 6,2 százalékos deficitet (melyet akkor a GDP 1,2 százalékának megfelelő egyedi gázvásárlás magyarázott) alig sikerült lefaragni, sőt gyakorlatilag a magas hiány a 2020-as koronavírus-járvány óta velünk van.
A Makronóm Intézet vezető elemzője ugyanakkor kiemelte: az uniós források visszatartása, a megemelkedett kamat- és rezsikiadások egyaránt hozzájárultak a magas hiányhoz. Lefordítva: a kormánynak a nehéz világgazdasági környezetben a családok védelme, a rezsicsökkentés és a gazdaságfejlesztés, illetve a hiánycél tartása között kellett választania, s érthetően az előbbit választotta.
Forrás: Index; Fotó: Regős Gábor/Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS