Pesti Srácok

Thürmer Gyula felosztaná Ukrajnát

 Thürmer Gyula felosztaná Ukrajnát

Soha nem lesz a szívem csücske a Munkáspárt, és nehezemre esik leírni, de úgy tűnik, jelenleg ők képviselik az értelmet a baloldalon. Thürmer Gyula legújabb interjúja legalábbis arra enged következtetni, ő átlátja, hogy mégis milyen folyamatok történnek a világban.

Thürmer Gyula nagyinterjút adott az Indexnek, ami kifejezetten érdekesre sikeredett. Érdekesre, mert sikerült bizonyítani, hogy a baloldalon sem csak globalista ügynökök vannak. Félreértés ne essék, az életben soha nem fogom támogatni a Munkáspártot, de azt fenntartom, hogy egy demokráciában szükség van nemzeti ellenzékre, és furcsa módon jelenleg nem Thürmerék a kommunisták.

Thürmer Gyula felosztaná Ukrajnát
Thürmer Gyula felosztaná Ukrajnát

Lássuk először, hogy miben nem értek egyet vele. Először is: a magyarok igenis szeretik a magántulajdont, nem kell nekünk bérlakás program, nekünk otthont kell teremtenünk, mert ami a miénk, afelett mi rendelkezünk. Szeretem az erős államot, de ne az erős állam tegyen tetőt a fejem fölé, csak segítsen, hogy én tehessem meg ezt.

A második, az Észak-Korea. Háááát. Én megértem, hogy ottjártakor nagyon sok boldog észak-koreaival találkozott, de szerintem egy ilyen túrából nem kéne megítélni, hogy több millió ember hogyan viszonyul ahhoz a diktatúrához.

Thürmer, a NATO és Ukrajna

Ami viszont pontos világlátásra enged következtetni, az az, amit a Munkáspárt feje jelenlegi „szövetségeseinkről” és Ukrajnáról mondott. A NATO kapcsán például kijelentette, hogy az soha nem volt védelmi szövetség, eddig ugyanis kizárólag a saját területén kívül „védekezett”. A szövetség indokoltságát azonban megvédeném, jelenleg ez az egyetlen dolog, ami visszatartja az ukránokat attól, hogy ránk támadjanak.

De ha már Ukrajna. Lássuk mit mondott a szomszédunkban még létező maffiaállamról:

Ukrajnára nincs szükség. Úgy, ahogy van. Ukrajnát fel kell osztani. Más megoldás nincs. Nyugat-Ukrajna, Lvov vagy Lemberg térsége mindig a Monarchiához, Lengyelországhoz húzott, vallásában, nyelvében, oda is tartozott. Kárpátalja kötődik Szlovákiához, Romániához, Magyarországhoz, Ukrajna jelentős része pedig Oroszország történelmi része. Kijev nem volt ukrán város, a Kijevi Fejedelemség az orosz államiság bölcsője. Én úgy gondolkodom, ahogy a sebész: amíg hagyok egy kis darabot a rákból, az mindig kiújul.

Ezzel teljesen egyet tudok érteni. Ameddig a korrupciót államformává változtató kijevi rezsim létezik, amíg ez a szélsőségesek és bűnbandák által uralt országnak nevezett tákolmány egyben van, addig csak újabb és újabb problémák forrása lesz.

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!