Városháza-gate: nem tudta érdemben cáfolni a jutalékos rendszer létezését a vizsgálóbizottság
Utolsó ülését tartotta hétfőn délelőtt a fővárosi Városháza feltételezett eladását vizsgáló bizottság, amelynek a mai nappal lejárt meghosszabbított mandátuma is, amelyet eredetileg csupán két hétre szavazott meg a baloldali többségű fővárosi közgyűlés. Az ülés során a bal- és jobboldali képviselők két külön jelentéssel álltak elő, amelyeket a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszt a bizottság. A Kovács Péter által jegyzett összefoglaló szerint a bizottság nem tudta érdemben cáfolni a Városházán működő jutalékos rendszert, a baloldali összefoglaló szerint pedig nincs semmi látnivaló, és már az oroszok sem akarták megvenni a hivatal épületét. A testület ülésének végén szavazott a bizottság munkáját összefoglaló két, párhuzamos javaslatról: a baloldali többség Soproni Tamás összefoglalóját fogadta el, így az fog a bizottság elé kerülni.
Mint ismert, a testület feladata az, hogy a Városháza és a fővárosi önkormányzat más ingatlanjainak hasznosításával összefüggő állításokat tartalmazó, nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételekkel összefüggésben vizsgálatot folytasson le. Az ügy súlyához mérten a mandátum meghosszabbítása ellenére is rövid idő – a bizottság megalakításáról pontosan két hónappal ezelőtt szavaztak – állt rendelkezésére a bizottságnak, ennek ellenére két jelentés is született: egyet a bizottság elnöke, Kovács Péter, egyet pedig Soproni Tamás, a testület alelnöke jegyzett.
A bizottság munkáját záró ülésen a testület baloldali képviselői hevesen támadták a Kovács Péter által jegyzett jelentést, kifejtve: az nem elég objektív, hiszen nem azt vizsgálja, hogy a kormánypártok akarták-e eladni a városháza épületét. Ezt a felvetést – mármint az orosz szálat – maga Soproni is elvetette; mint fogalmazott, igyekeztek objektív tényekre hivatkozni, ezért ennek vizsgálatát a baloldali jelentés is elvetette. Kovács Péter válaszában kifejtette: az általa jegyzett, harmincöt oldalas összefoglalóban szereplő megállapítások csupán felsorolásai az elhangzottaknak. Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője hozzátette, a felvételek alapján folytatták le a nyomozást, az azokon szereplők pedig nem tagadták, hogy ők szerepelnek a felvételen, valamint azt sem állították, hogy ezek szerkesztettek lennének. Hozzátette: ezért nem tudják azt mondani, hogy
az egyes, jutalékos rendszerre vonatkozó felvetések kétséget kizáróan cáfolva lennének.
Ezt követően a bizottság baloldali tagjai a testület működését kezdték kritizálni, kifejtve: nem értenek egyet azzal a fajta médianyilvánossággal, amelyet a bizottság munkája kapott. Soproni Tamás szerint a Kovács Péter által jegyzett összefoglaló valójában csak a propagandasajtó visszhangja, miközben az általa összeállított dokumentum minden kritériumnak megfelel. Hozzátette: álláspontja szerint a testület elnökének összefoglalója nem jut egyértelmű következtetésekre, ezért sem tekinthető érvényesnek.
Bagdy Gábor, a KDNP fővárosi szervezetének elnöke elmondta, egyetért abban, hogy nincs egyértelmű következtetés az ügyben, ennek pedig egyszerű oka van: a bizottság eredendően bukásra volt ítélve, hiszen
alapvetően szűkre szabták a működési határidőt, valamint az a példátlan dolog is előfordult, hogy a vizsgáltak adják a vizsgálóbizottság többségét.
Megjegyezte: ennek következménye, hogy a bizottság szűk vizsgálati körben tevékenykedhetett. Ennek ellenére álláspontja szerint számos sikert is elértek.
V. Naszályi Márta, akivel szemben a BRFK korrupciós osztálya nyomoz közokirat-hamisítás miatt, polgármesteri karrierjének mélypontjaként hivatkozott a vizsgálóbizottság munkájára, még akkor is, ha – mint fogalmazott – bizonyítja, hogy a Karácsony vezette főváros átláthatóan működik.
A testület ülésének végén szavazott a bizottság munkáját összefoglaló két, párhuzamos javaslatról: a baloldali többség Soproni Tamás összefoglalóját fogadta el, így az fog a bizottság elé kerülni. Stábunknak ennek kapcsán Kovács Péter az ülést követően elmondta: a bizottság munkája sok tekintetben sikeres volt, hiszen a Városháza feltételezett eladásához kapcsolódó több ügy kapcsán is olyan médiavisszhang generálódott, ami meghátrálásra kényszerítette a baloldali önkormányzatokat. Kovács emlékeztetett: a DK-s vezetésű baloldal elállt a kelenföldi városközpont eladásától, valamint a Mocsárosdűlő beépítése is médiafigyelmet kapott.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu