Lengyelország nem fogadja el a kétsebességes Európát, nem fogadja el, hogy a földrészt jobb és rosszabb államokra osszák – jelentette ki keddi parlamenti programbeszédében Mateusz Morawiecki kinevezett lengyel miniszterelnök.
Vízválasztóhoz érkeztünk az európai projektben és az egész globális gazdaságban”
– mondta, hozzátéve: érvényüket vesztették azok a mítoszok, hogy a tőkének nincs nemzetisége, hogy jók az egyenlőtlenségek, hogy az ipar valamiféle 19. vagy 20. századi maradvány, vagy hogy az államnak nincs haszna többé.
Helytelennek nevezte a kétsebességes Európa eszméjét. “Nem akarjuk (…) az újbóli megosztást, egyesek lemaradását, nem egyezünk bele abba, hogy Európát jobb és rosszabb államokra osszák” – jelentette ki Mateusz Morawiecki. Síkraszállt a nemzetállamok további szerepe mellett. “A lengyel elem tökéletesen beleillik az európai puzzle-ba, de a nem megfelelő oldalról vagy erővel beilleszteni nem szabad” – figyelmeztetett. “Külpolitikánk az államérdek politikája” – jelentette ki, utalva Lengyelország tagságára a G20-csoportban, továbbá arra a törekvésre, hogy Lengyelország “az EU építésze” akar lenni, hozzá akar járulni a NATO és az EU tevékenységének összehangolásához, a visegrádi csoporton és a Három Tenger Kezdeményezésen belüli együttműködés “konszolidációjához”. Lengyelország fő szövetségesének az Egyesült Államokat nevezte.
Morawiecki úgy vélte, Európának arra van szüksége, hogy visszatérjen a valódi értékekhez, mert azok az értékek, amelyekről ma beszélnek, egyre gyakrabban a hagyományos értékek, a természetjog tagadását jelentik. Lengyelország az egységes Európát a tolerancia és a demokrácia történelmi hagyományával gazdagítja, mai gazdasági és társadalmi berendezkedése pedig arra mutat példát Európának, hogy hogyan lehet összekapcsolni a társadalmi szolidaritást és a dinamikus gazdasági fejlődést – állapította meg. Kormánya egyik fő feladatának a lengyel ipar további fejlesztését és újjáépítését nevezte.
A “virágzó gazdaságot” nevezte a “bőkezű” társadalmi programok előfeltételének. “Lengyelország nagy korszerűsítését akarjuk” – jelentette ki, kiemelve “a vállalkozó állam” modelljét, mely szerinte arany középutat jelent “a minimális állam és a nehézkes, bürokratikus állam között”. Úgy vélte, a mai gazdaságpolitika dönt majd arról, hogy Lengyelország a jövőben a magas szintű technológiák gyártója vagy a külföldi cégek értékesítési piaca lesz-e. “Lengyelországot Európa logisztikai központjává akarjuk tenni” – jelentette ki. Az ezt célzó infrastrukturális beruházások között kiemelte a Lódz és Varsó között építendő központi repülőteret és a szomszéd országokat is ellátó gázszállítási csomópontot.
Az új kormányfő úgy értékelte: Lengyelországot az utóbbi 25 évben a külföldi tőke gyarmatosította, mivel a rendszerváltás után az ország a gazdaságban hibás modellt alkalmazott. “Öntudatos, nem pedig marginális szerepet akarunk” – jelentette ki. Véleménye szerint a “külföldi intézmények által a 90-es évek elején idetelepített” fogyasztói kapitalizmustól “a megtakarítások és a beruházások kapitalizmusára” kell áttérni. Ígérete szerint a kormány törekedni fog arra, hogy a közös uniós mezőgazdasági politika keretében egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a lengyel gazdáknak, ennek érdekében el akarják érni a Lengyelországra jutó uniós mezőgazdasági támogatásoknak az európai átlagra való emelését.
Kilátásba helyezte a kis- és középvállalkozások működésének adminisztratív feltételeit egyszerűsítő törvénycsomagot. E vonatkozásban utalt a megindított igazságügyi reformra is, fontosnak nevezve a hatékony, igazságos bíráskodást. Nagyon fontosnak minősítette az egészségügy reformját is. A következő 10 év kiemelt programjának nevezte a tavaly elindított, olcsó önkormányzati bérlakások építését támogató programot. Az európai migrációs válsággal kapcsolatban megismételte, hogy a menekültelosztási kvóta “be nem vált mechanizmus”.
Morawiecki “a kontinuitás kormányának” nevezte kabinetjét, s kilátásba helyezte: többek között folytatni fogja a múlt héten a kormányfői posztról lemondott Beata Szydlo nagyszabású családpolitikáját. Mateusz Morawiecki kormányáról – mely januárig várhatóan a Szydlo vezette kabinetjével azonos összetételben dolgozik – éjfél körül tart bizalmi szavazást a lengyel szejm. Az új kormányfőt jelölő Jog és Igazságosság (PiS) párt abszolút többséget élvez az alsóházban, így nem kétséges, hogy az új kormány megkapja a parlament bizalmát.
Forrás: MTI; Vezető kép: MNO.hu
Alexxx
2017-12-13 at 01:16
Megjegyzem, hogy ostobaság józan hozzáállást várni az önző, erőszakos, gyarmatosító Nyugattól. Pofáznak az egyenrangúságról közben lenéznek és parancsolgatnak.
Ez nem a mi uniónk!
AZONNAL KI KELL LÉPNI AZ EU-BÓL.
ESSEN SZÉT DARABOKRA EZ A LIBERÁLFASISZTA TÁKOLMÁNY
Kaktusz
2017-12-13 at 09:27
nálad a pont.
khm
2017-12-13 at 15:39
Szerintem is.
Andreï Andreïevic
2017-12-12 at 23:10
Mitterrand nem vázolt fel semmit csak taktikázott mint Merkel.
De Gaulle nemzetek európáját akart és nem egy burokratikus sóhivatalt, és semmiképpen sem egy föderatív európai egyesült államokat. Európára nézve tragikus, hogy csak kontraszelektált vezetôi maradtak talpon, és kiszorították vagy ellehetetlenítették a normális patrióta, nemzeti gondolkodású politikusokat.
Alexxx
2017-12-13 at 01:14
Mitterand volt a legnagyobb seggfej a francia elnökök között
Kéfa
2017-12-12 at 20:14
Kiválóan, logikusan fogalmaz, nagyon határozott, erős jellemnek tűnik a lengyel Miniszterelnök. Nagyon tetszett amit mondott!
Attól tartok Brüsszelnek meg legalább ennyire nem tetszik.
🙂