Enyhe hiányérzet - Némi örömmel

Lehet, bennem van a hiba, és nem a megfelelő helyeken kerestem a

live stream

-et. Azt a bizonyos élő közvetítést, amelyen végignézhetem a tekerőlantos kelevézek, meg az üllési néptáncosok fellépését. Ahol együtt énekelhetek a

RomErrel.

Ahol meg tudom szemlélni az egész napos családi programra kiérkezőket, hogy egy kicsit képet kapjak ennek az új mozgalomnak (pártnak?) az első szárnybontogatásairól. No, kerestem

Toroczkai

oldalán. Kerestem a

Mi Hazánk

központi oldalán. Még a

Vadhajtásokat

is meglátogattam. Sehol semmi. Mindjárt háromnegyed négy. Bő negyed óra, és zászlóbontás… Persze értem én. Nyilván nem az a gond, hogy a lelkes, újonnan felállt csapatban senki nem értene a közösségi oldalak applikációihoz. Hogy politikai palettánk legújabb szerveződésében mindenki digitális analfabéta lenne. Inkább… Inkább amolyan célzatosságot látok a dologban. S persze azon sem fogok csodálkozni, amikor majd mégis beindul az élő közvetítés. Válogatott kameraállásokkal, kistotállal, sok-sok közelivel. Csakhogy a mozgalom által kiadott sajtóközlemények és egyéb nyilatkozatok között központi szerepet foglalt el, miszerint a

Mi Hazánk

egy éven belül erősebb kíván lenni, mint a Jobbik. Hát… így nem fog menni. Még akkor sem, ha lyukas zászlókat osztogatunk. Mert amíg nemcsak a zászlókon vannak ezek a lyukak, hanem a széksorok között is, addig minden gigászi törekvés csak ábránd marad. Illetve a legvégső esetben el lehet sütni a ballib ellenzék egyik kedvenc mantráját, hogy hát

sokkal többen vagyunk, mint amennyinek látszunk

.   Viszont a végére azért egy érdekes, ámbátor nem biztos, hogy koherensen Toroczkaiékhoz köthető hír. Az ügynökakták megnyitását követelő, a komcsi luxusnyugdíjak eltörlését is harcukként zászlajukra tűző Mi Hazánk mozgalom zászlóbontásának napján

() VBT ()

(Fotó: MTI)