Kedves Konok Péter!
Miután legutóbbi
(nevezzük nagy jóindulattal ezt a felböfögött betűhalmazt írásműnek) egyetlen fotó alapján egy komplett jellemrajzot, s egyben egy mindenre kiterjedő látleletet is kiállított Magyarország miniszterelnökéről – mely bejegyzésében visegrádi tagtársait könnyed eleganciával gazembereknek nevezte -, engedje meg nekem, hogy ne elemezzem egyetlen fotója alapján sem önt! Nem tartanám ugyanis elegánsnak, hogy történész mivoltából fakadóan azt találjam mondani: ön kissé beleragadt a marxi ideákba, méghozzá olyannyira, hogy kínkeservesen igyekszik kinézetében is gyerekesen majmolni a neves közgazdász-filozófust. Avagy ha őt pont nem, akkor parafrázisaként az általánosan elfogadott középkorú baloldali liberális értelmiségi kinézet-szabványát. Az is szánalmasan gyenge, s egyúttal méltatlan is lenne hozzám, ha olyasmit írnék, hogy a Blahán önbe botolva kérdés nélkül a zsebébe nyomnék kétszáz forintot buszra, kevertre, cigire, vagy csak úgy, szánalomból, hiszen a hajléktalanokat, ahol tudja, segíti az ember. Mégannyira sem vetemednék arra, hogy olyan projekciókat engedjek meg magamnak, miszerint a
Szomorú Hetihetes
(v.ö. Szabadfogás) című önlejáratósóban – a nem személyes jelenlét ellenére – szinte érezni vélem penetráns szájszagát, mindahányszor expressis verbis szónokolni kezd. Ugyancsak alapvető emberi méltóságában sérteném önt abban az esetben is, ha az ön tüdejéből kiáramló levegő által megrezegtetett hangszalagjai keltette zörejeket rekedtes varjúkárogáshoz, avagy lyukas kipufogójú, féltengelyes Zsiguli kanyarban gyorsító hangjához hasonlítanám. És úgy egyáltalán. Hogyan is vetemedhetnék bármiféle bírálatára egy olyan embernek, aki egy több tízmilliós, nemzetek közti szövetség vezetőiről - köztük saját miniszterelnökéről - úgy beszél, ahogyan? Hiszen, ha ehhez vindikálja magának a jogot, akkor bizonyára ön olyan magasan ül valamely trónuson, hogy önmaga okán való véleményalkotása az egész közvéleményre nézvést mérvadó. Lehet, hogy mást esetleg zavarna az ápolatlan arcszőrzet, a fülből kilógó szőrpamacs, a zsírosan csatakos haj, vagy a zacskószerűen táskás szem, de engem a véleménynyilvánításban mindez nem befolyásol. Én akárhogyan is, de nagyra tartom önt! Hiszen az ön és társainak hathatós közreműködése, az önök által naponta megjelentetett ellenzék-puszilgató, kormányt rugdosó publicisztikák hozták el azt az optimális állapotot, hogy a harmadik Orbán-kormányt a negyedik Orbán-kormány követhette. Kívánom önnek, hogy mesterségét továbbra is ugyanezen a színvonalon folytatva minél többet publikáljon, igaz, ugyan, hogy közvetett módon, de végső soron a haza javára!
Csak így tovább, Konok Péter!
Előre a Piszkos Fred-i Úton!
() VBT ()
