Pesti Srácok

Dicsőséges Himnuszunk

Dicsőséges Himnuszunk
Bennünk, magyarokban mindig is mérhetetlen DAC munkált, amikor más országok a mi nemzeti jelképeinket gyalázták, avagy azok jelentőségét kisebbítették. E gyalázkodásokban pedig szomszédaink – V4 ide, V4 oda – mindig is élen jártak. Ünnepen kirakott magyar zászló levétele Székelyhonban? Koronás címeres póló letépése Délvidéken? Mindennapos esetek a Kárpát-medencében. És persze a Himnusz... Most épp Felvidéken...

Szövetséges haragosok

Ahogyan Romániában a „más nemzetek zászlói” kezdetű tiltó rendelkezések, úgy Szlovákiában a „más nemzetek himnuszai” kezdetű dörgedelmek is minden esetben ránk, magyarokra vonatkoznak. Nem mondják, mert gyávák. Nem merik egyértelműsíteni, mert alattomosak. Egyszerűen ráhúzzák ezt a generális sablont a nagy igazságra: nekünk, magyaroknak (szerintük) kuss a nevünk, sarokban a helyünk.

PestiSracok facebook image

Tiltásaik persze érthetetlen sovinizmusból erednek. Hiszen a Magyar Kormány mind Székelyföldre, mind Felvidékre, mind Délvidékre úgy tekint, mint olyan, magyarok lakta vidékre, amelyekkel a jó kapcsolatokat elsősorban velük, másodsorban jelenlegi országaikkal kooperálva kell megteremteni. Mi, magyarok semmit nem teszünk ezen országok szuverenitásának csorbításáért. Épp ellenkezőleg. Velük többszörösen egységbe tömörülve, EU, NATO, V4-ek által tartunk fenn egy olyan, jól prosperáló szövetséget, amibe csak és kizárólag az álnacionalista, álpatrióta hangulatkeltések csepegtetnek némi ürömöt.

Ezzel pedig pontosan azt a légkört teremtik meg, amiben az alantas érzelmek kicsírázhatnak.

Félelem diktálta tettek

Képzeljük el, hogy Dunaszerdahelyen, Csallóköz második legnagyobb városának futballstadionjában felhangzik a Magyar Himnusz! Ráadásul úgy, hogy a DAC ellenfele egy szlovák csapat. Hogy mi történik ilyenkor? Nos, elméletileg ilyenkor tetőzik a demokrácia intézménye nemzetközi szinten. Hiszen, ahogyan fentebb írtam, nemzeti imánk eléneklése nem egyenlő sem területfoglalással, sem annak szándékával. A Magyar Himnusz egyszerűen csak a Magyar Himnusz.

Mondhatnánk, de...

De ez azért ilyen formában nem teljesen igaz. És ők ezt jól tudják. Himnuszunk képes egységet teremteni még ott is, ahol máskülönben a politikai széthúzás igen erős. Himnuszunk meg tudja teremteni azt a fajta összefogást magyar és magyar között, amely összefogásnál nem számítanak sem határok, sem politikai preferenciák. Arra a pár percre, amíg együtt éneklünk, eltűnik minden ellentét. Nincs O1G, nincs gyurcsánytakarodj vagy orbántakarodj, nem hangzik el se libsizés, se nácizás. Olyankor egyek vagyunk.

Aki emiatt fél, azt nem úgy hívjuk, hogy szlovák. Azt úgy hívjuk, hogy gyáva.

Ha pedig a gyáva hatalmat kap a kezébe, hogy mások felett ítélkezzék, törvényszerűen dúlni fog. Aki ezt nem hiszi, kérdezze meg Tamás Ilonka nénit, Gubík Lászlót, Fehér Istvánt! Vagy kérdezze meg Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.

***

Április 4-én, országrontó Gyurcsány Ferenc „karácsonyán” írom e sorokat. S visszarévedek ifjúságom idejébe, amikor ilyen és hasonló, csinált ünnepek alkalmával egyszerre énekeltük, hogy „Isten, áldd meg a magyart!”, és hogy „Szajúz nyerusímüj”. Elsőnél vigyázzba álltunk. Másodiknál gondolatban, vagy ténylegesen köptünk egyet magunk elé. Tehetetlen haraggal, megbéklyózott kezekkel.

Ma ezeken a kezeken nincsen béklyó.

Ma a haragunk, amit teljesen jogosan érzünk, nem szül tehetetlenséget. Ma ez a harag tettekre sarkall minket. Diplomáciai jellegűekre és civil kezdeményezés általiakra. A legfelsőbb szintről támogatva ráadásul, hiszen a kormány nemzetiségi poltiikáját országhatárokon belül és kívül egyaránt a védő, óvó segítés jellemzi. Nem árt, ha ezzel szomszádaink is tisztában vannak!

Addig is... mindig is... pártoktól és eszméktől függetlenül:

Isten, áldd meg a magyart!

https://www.youtube.com/watch?v=M_1XePK1DAk   Aki esetleg úgy dönt, hogy egy felvidéki civil kezdeményezés petíciójának aláírásával is hitet tesz magyarsága mellett, ide kattintva megteheti:

PETÍCIÓ A MAGYAR HIMNUSZÉRT

() VBT ()

(Kiemelt kép: Felvidék.ma / Hideghéthy)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.