Pesti Srácok

Niedermüller büntetlenül mondhat bármit…

Niedermüller büntetlenül mondhat bármit…

Már majdnem feljelentettem Niedermüller Pétert. Az utolsó pillanatban aztán meggondoltam magam. Rájöttem ugyanis, hogy ez a bajkeverő bizony büntetlenül mondhat azt, amit akar. Már, ha okosan teszi. És okosan teszi…

***

Eredeti tervem az volt, hogy feljelentem a Dk üdvöskéjét, s már az előkészületeket is megtettem. A következő – nem túl hosszú, ám annál lényegre törőbb feljelentést fogalmaztam meg:

PestiSracok facebook image

***

Mielőtt elindultam volna a rendőrségre, úgy gondoltam, nem árt újból átnézni a feljelentés, főként abból a nézőpontból, hogy per esetén milyen eredményre számíthatok. Minden lehetséges fórumon ugyanazt találtam, amit később ügyvéd ismerőseim is megerősítettek:

- a „clear and present danger” formula értelmében a közösség elleni izgatás bűncselekményének vizsgálatakor a nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztjét és a támadott értékek egyediségének követelményét mindenképpen figyelembe kell venni. Csak bizonyos mérték fölött (azaz a nyilvánvaló és közvetlen veszély esetén) igazolható alkotmányosan a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozása; (v.ö. ha Erzsébetváros nem fehér, nem heteroszexuális és nem keresztény lakói félelemből elkezdik gyilkolni a fehér, heteroszexuális keresztény lakókat – vbt)

– a véleménynyilvánítás szabadsága csak nagyon szűk körben korlátozható;

Azaz a törvény nem rögzíti világosan, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás szabadsága, s mettől számít a kimondott gondolat gyűlöletbeszédnek. Természetesen polgári peres úton is beperelhettem volna Niedermüllert, de itt is kudarcra lettem volna ítélve. Ugyanis a bírósági gyakorlat alapján csak akkor állapítható meg a jogsérelem, ha a gyűlöletbeszéd tárgya egyértelműen beazonosítható személy, így egy csoport ellen irányuló gyűlöletbeszéd ellen ez alapján nem lehet fellépni.

Ha tehát Niedermüller ellen magán bűnvádi eljárást kezdeményezek, akkor a bíróság meg fogja állapítani, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát sértené az elmarasztaló ítélet.

Ha pedig polgári peres úton perelném, akkor a bíróság kimondaná, hogy sem nem ellenem, sem nem más beazonosítható személy ellen nem szólt az ominózus gyűlöletkeltés, mely szerint a „heteroszexuális fehér keresztény emberek” csoportja egy „rémisztő képződmény” (sic!).

***

Summa summarum a Btk. 332. §-a úgy, ahogy van, egy nagy kalap szar. Ugyanannyira nagy kalap, és ugyanannyira szar, mint a Btk. 258. §-a, azaz a hazaárulás büntetőjogi szankcionálása. E két témakörben ideje lenne már végre olyan törvényeket hozni, amelyeket a hatóság be is tartat, s ez talán megteremtené azt a hozadékot, hogy az állampolgárok is betartanák a törvényt, ha más miatt nem, hát félelemből.

***

Addig pedig Niedermüller Péter és társai azt mondanak, amit csak akarnak. Büntetlenül és büntethetetlenül. Mármint… a fehér, heteroszexuális keresztényekre.

() VBT ()

Kiemelt kép: MTI - Balogh Zoltán

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.