A 444 már megint a kereszténységet gyalázza
(Mi pedig hallgatunk és tűrünk)
Egészen biztos vagyok benne, hogy ha Szily László, a 444 publicistája a Lajtán túlra születik, mára már a Charlie Hebdo nevű ultrabaloldali szennylapban gyalázza a világvallásokat. Őt azonban ide dobta le csőréből a̶ ̶g̶ó̶l̶y̶a̶ a Darwin-pinty. Így vidáman teszi fel nekünk a kérdést, bele abba a nagy, bamba, mindent eltűrő keresztény pofánkba: „Mi lenne, ha Jézus Krisztus egy marha nagy, több méter hosszú csiga lett volna?”
***
Irtóztató rémálmom volt az éjszaka. Azt álmodtam, hogy amikor egy reggel Szily László nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában. S ha már ebbe az állapotba szorult, keresett is magának egy olyan rothadásszagú helyet, ahol a hozzá hasonlóak menedékre találnak. Ez volt a 444. Álmomból felébredve azonnal rájöttem, hogy mindez csak képzelgés volt. Az viszont cseppet sem képzelgés, miszerint Szily sokat dolgozott azért, hogy végül pályája csúcsán a József Attila-i
„érted haragszom, nem ellened”
elvét bezabálva, megrágva, majd kihányva, a hányásdarabkákból a betűtészta-kirakáshoz hasonlóan elénk rendezze egyik legújabb cikkét
Jézusról, a csigáról.
A téma az utcán, jobban mondva a gyepen hevert.
Szeptember 30-án avatták fel Újpesten Detkovics Anikó evangélikus szobrászművész „Hit, remény, szeretet” című szobrát, mely a keresztény ökumené jegyében állíttatott fel a Lebstück Mária utca-Kassai utca-Munkásotthon utca által határolt területen, az újpesti evangélikus templom, a baptista imaház, a Benkő István Református Iskola, valamint a Szent János Apostol Katolikus Iskola szomszédságában.
(
az erről szóló cikkért
!) A térkompozíció formai világában - a hit, remény, szeretet szimbolikáját megjelenítve - felülnézetből a horgony, oldalnézetből a szív, elölnézetből pedig a kereszt motívuma kap fő hangsúlyt. A hangsúlyos részekre az alkotó idézeteket is vésett.
*
*
***
Szily Lászlónak azonban mindez csak egy csiga. Így értekezik erről:
„A szobor azt a jelenet örökíti meg, amikor a Csigamegváltó kicsusszant egy Munkásotthon utcában parkoló, ütött-kopott Suzuki Swift alól, hogy nyálkájával lemossa a bűneinket.”
Majd „idéz” „Csiga Máté” evangéliumából:
„Ne féljetek azoktól, akik a testet összenyálkázzák, a lelket azonban nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani.”
A szerző a továbbiakban
„Csiga Szent Páltól”
is „idéz”, s úgy általában véve egyetlen szegmensét sem hagyja ki a szobor alapját képező vallásos citátum gyalázásának.
Fogalmam sincs, hogy mi vitte rá e szavak leírására ezt az első ránézésre hímnős újságírót, de az teljesen bizonyos, hogy tette következmények nélkül marad.
Próbáltam ugyanis olyan jogszabályt keresni, amely alapján feljelenthetem vallásgyalázás miatt, gyűlöletbeszéd miatt, vagy bármi olyan miatt, amit egyértelműen elkövetett. Ám az e tárgyban írott jogszabályok olyan képlékenyek, akárcsak azok a csigagerincűek, akik a hasonló feljelentéseket már az ügyészi szakaszban abortálják.
Következő próbálkozásom ugyanis nem annyira a jogszabályok keresésére, mint inkább annak a kérdésnek a megválaszolására irányult, hogy vajon a rendszerváltás utáni Magyarországon bárkit is elítéltek-e azért, mert a kereszténységet gyalázta? Nos, nem történt ilyen.
Ide citálnám azt az esetet, amelynek magam is részese voltam. A 2002-től 2010-ig tartó szocialista kormányzás idején a számonkérhetőség elkerülése végett Romániában bejegyzett Cool Tévé megrendelte az egyik, szintén Romániában bejegyzett, ám ténylegesen budapesti székhelyű produkciós cégtől a Hungarikum nevű sorozatot, melynek epizódjait egykori kollégámmal közösen írtuk. A sorozat inkriminált részeit jegyző kollégám Szűz Máriát az egyik részben pornósztárként ábrázolta, s számos más olyan vallásgyalázó epizódot gyártott le, amelyekkel szembesülve azonnal kilépem a projektből. Sajnálatos módon az Index pontosan a kilépés előtt keresett meg engem, akinek ugyan a projektben vezető szerepe nem volt, de munkaszerződés diktálta nyilatkozati kötelessége igen. Magyarán én voltam a produkció egyetlen nevesített alkotója, amiért a többiek velem vitették volna el a balhét. Az indexes interjú után – számos más politikai jellegű ok miatt – felmondtam az összes médiumnál, ahol dolgoztam, majd szülőfalumba költöztem, s ott évekig mezőgazdasági munkákkal foglalkoztam, a médiának még csak a közelébe se menve.
Ez a bizonyos Hungarikum ügy máskülönben az Országgyűlés elé került, s ígéret született arról, hogy a felelősök számonkérése nem marad el. Természetesen elmaradt.
Ahogyan elmaradt az évekkel ezelőtti pride-ok papi ruhában keresztet és Bibliát gyalázóinak számonkérése is.
Ahogyan soha, semmilyen kiközösítésben nem lett részük azoknak a liberális megmondóembereknek sem, akik a vallásosságot a műveletlenség szinonimájaként kezelték, s azt mondták, hogy a vallásos, és ezért buta emberek szavaznak a Fideszre.
***
Fogalmam sincs, mit lehetne az ilyen Szily féle emberekkel kezdeni. Elmesélni nekik, hogy meglehetősen sokan tartjuk Jézus Krisztust a Világ Megváltójának? Hogy még a muszlimok is szent prófétaként tisztelik, mi több, őt tartják második eljövetelével az iszlám eszkatológia beteljesítőjének? A Szily félék azt mondanák erre, hogy ez ostobaság, mi pedig ostobák vagyunk, ezért hiszünk ezekben az ókori mesékben. Elmondhatnánk nekik, hogy az evolúciós elmélet tökéletesen beleilleszthető a keresztény teremtéstörténetbe. Hogy az egyetemes kultúra letéteményese, a társadalom fő kohéziós ereje kontinensünkön a keresztény vallás volt. Elmondhatnánk nekik sok mindent. De nem értenék.
Nem értenék, mert nincsenek azon a szinten, hogy akárcsak tárgyalópartnerek lehessenek.
Ateistának lenni könnyű ugyanis. Elég hozzá azt mondani, hogy Isten nem létezik, a vallások csupán mesék. Valláskritikus ateistának lenni már kicsit nehezebb, ehhez ugyanis jártasságot kell szerezni az összehasonlító vallástörténetben. Szkepikusnak lenni talán a legnehezebb, hiszen ehhez először rengeteget kell tanulnunk, majd megismernünk a nagy világvallásokat, hogy ezen ismeretek birtokában azt felételezzük: az anyagi világ ismerete nem ad ugyan mindenre választ, ráadásul ez az ismeret sem tökéletes, mégis tagadjuk egy felsőbb szellemi lény létezését. Szily valahol az út elején jár. Amikor elég annyi, hogy gúnyt űz mások hitéből, aztán felveszi a flekkpénzt, és jó napot. Biztos vagyok benne, hogy fenti cikkét úgy írta meg körülbelül 10 perc alatt (szerkesztéssel együtt), hogy mostanra már emlékeiben sem létezik ez a kis nüansz.
***
Talán… talán nem a cikkem elején érezhető, ösztönös haragból táplálkozó gúny a megoldás. Talán Szily László is jobban megértené, miben hibázott fals esztétikai elemzésével, mely minden más szoborra alkalmazható, különösen a nonfiguratív alkotásokra, amikbe azt lát bele az ember, amit akar. Talán valóban a tudomány az, amivel Szilyt elgondolkodásra lehetne késztetni.
No, próbálkozzunk akkor meg ezzel!
Ha egy tudós kijelent valamit, mindig hozzáteszi, hogy amit mond, az jelenlegi tudásunk szerint értelmezendő.
Ennek igencsak reprezentáns példája a Paál György által vezetett magyar csillagászcsapat kutatása. Paál György 1992-ben publikált cikkében leírja, hogy kutatásuk eredményeit megvizsgálva azt feltételezik, miszerint az univerzumban jelen van egy bizonyos sötét energia, mi több, ez az energia alkotja a Világegyetem túlnyomó részét.
*
*
Paálék szerint a Világegyetem tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23%-a az általunk jelenleg nem megfigyelhető sötét anyag, és 72%-a az a sötét energia, amelyről még a sötét anyagnál is kevesebbet tudunk.
Összességében elmondható tehát, hogy a Világegyetem működéséről alkotott képünk az anyagi 4,6% elenyésző, általunk megfigyelhető és tanulmányozható töredékének viszonylagos ismeretéből származik.
A Világegyetem 95,4 %-áról semmit sem tudunk, és csak nagyon keveset feltételezünk.
A Szilyhez hasonló gyakorló ateisták tehát olyan vékony mezsgyén járnak, amely még tudományos szemmel nézve is ingatag.
***
Szily László munkássága nagyjából annyira fajsúlytalan lenyomatot képez a kollektív tudatban, akárcsak az enyém. Rávilágít azonban egy fontos hiányosságára a magyar jogelméletnek és joggyakorlatnak.
Ha ugyanis előszeretettel beszélünk keresztény, avagy zsidó-keresztény kultúráról, keresztény-konzervatív kormányzásról, akkor értelemszerűen ezek eredőjét, a krisztusi hitet is törvényekkel kéne védeni!
És itt nem a hit és az állam újraegyesítéséről van szó, hanem arról, hogy az állam igenis védje meg mindenki hitét, kiváltképp pedig azt a hitet, melynek égisze alatt tevékenykedik!
Szóval igen tisztelt kormánypárti honatyák!
Legyen egy Lex Szily!
*
Credo in unum Deum
() VBT ()
Kiemelt kép: 444- képernyőkép
