Október 25-e igazi örökösei
Ahogyan azt már megszokhattuk, március 15-e és október 23-a táján – a baloldali pártok háza tájáról - gombamód nőnek ki a földből az „igazi örökösök”. De vajon kik 1956. október 25-e, a „véres csütörtök” igazi örökösei? Nos, ennek a gyásznapnak is megvannak a maga gazdái.
***
Ma van a Kossuth téri sortűz áldozatainak emléknapja. A nyolcvannál is több áldozatot követelő sortűz a „véres csütörtök” néven került be a közemlékezetbe. Ez volt az 1956-os forradalom és szabadságharc legvéresebb budapesti eseménye. Sem az áldozatok pontos számát, sem az elkövetők nevét, sem a közvetlen tűzparancsot kiadó személy kilétét nem ismerjük.
50 évvel később:
Nem viseltek azonosítószámot.
*
A szovjet jelentésre támaszkodó ENSZ-adatok 61 halottat említenek. A jelenlegi kutatások 87-88 beazonosított áldozatról számolnak be, ám elképzelhető, hogy a valós szám 100 és 200 körüli. S ami a döbbenetes, hogy a sortűzben megsebesültek, majd ennek következtében elhunytak száma akár a 800-1000 főt is elérheti.
50 évvel később:
A vizsgálati adatokat meghamisították.
*
Ami biztos, hogy a sebesültek, illetve a sebesülésükbe napokkal később belehaltak hozzátartozói féltek a megtorlástól, és mélyen hallgattak a történtekről.
50 évvel később:
Féltek a megtorlástól és hallgattak a történtekről.
*
Amit biztosan tudunk, hogy a körülbelül 5000 főt számláló tömeg, amelyre a sortüzet leadták, korántsem volt egységes. Nem csupán a rendszer ellen tüntető (későbbi) forradalmárokból állt ugyanis, hanem szép számmal akadtak köztük egyszerű járókelők; édesanyák, akik babakocsit toltak, vagy kisgyerekeiket sétáltatták, öregek, akik csak épp arra jártak, gyári munkások, akik az akadozó tömegközlekedés miatt nem tudtak eljutni munkahelyeikre, és voltak olyanok is, akik a szovjetek melletti szimpátia kimutatása miatt érkeztek a térre.
50 évvel később:
Egyszerű járókelők, szimpátiatüntetők, békésen demonstrálók a harcosabb lelkületűekkel egymásra „tolva”, egy kalap alá véve, válogatás nélkül.
*
Annyi azért tudható, hogy az október 23-a után megalakult Katonai Bizottság egy bizonyos Apró Antal elvtársat bízott meg azzal, hogy a stratégiailag fontos középületeket és hatalmi központokat akár harc árán is megvédje.
50 évvel később:
A kiadott parancsot teljesítette, a tömegbe lövetett, majd megkapta Budapest díszpolgári címét.
*
Tehát csak a sortüzet leadó katonákat, rendőröket és ávósokat nem ismerjük név szerint (legalábbis nem mindegyiküket), ám a legfőbb felelős – Gerő Ernő vezette - Katonai Bizottságot, valamint a feladat végrehajtásával megbízott Apró Antalt nagyon is ismerjük. Ahogyan azt is tudjuk, hogy a szovjet tankok célzott lövéseket adtak le a tömegre, s az is valószínűsíthető, hogy az ÁVH mesterlövészei a környező háztetőkről tüzeltek.
50 évvel később:
Szemmagasságban, fejmagasságban lőttek.
*
A történészek által elfogadott álláspont, hogy a Szalay Zoltán ÁVH-alezredes parancsnoksága alatt álló csapat, a „zöld Ávóként” is emlegetett orosházi határőralegység egyik raja részt vett a lövöldözésben.
50 évvel később:
Vidékről hoztak fel fegyvereseket, akik jószerével azt sem tudták, milyen feladatra lettek kijelölve.
*
A zűrzavar egy bizonyos pontján az ÁVH és a szovjet egymást lőtte az Akadémia utcában, majd a szabadságharc leverése után mindezt „a köztörvényes csőcselék” pogromjaként állította be.
50 évvel később:
Az önigazoló narratívában megjelent, hogy a civil áldozatokhoz képest nagyságrendekkel több rendőr sérült meg, s hogy az eszkaláció provokátorok miatt következett be.
*
A felelősök megúszták a felelősségre vonást.
50 évvel később:
A felelősök megúszták a felelősségre vonást.
***
2021. október 23-án történelmi jelentőségű esemény volt Budapesten. A 2006-os véres események legfőbb elszenvedői együtt ünnepelték a szabadságharcot a 2006-os véres októbernek azokkal a felelőseivel, akik akkor az 1956-os szabadságharc vérbe fojtásáért felelős párt jogutódpártjának színében kormányoztak, kormányfőként azzal az emberrel, aki a ranglétrán úgy jutott a csúcsra, hogy beházasodott abba a családba, akinek feje az az ember volt, aki az 56-os szabadságharcosokat „fasiszta csőcseléknek” nevezte, majd később egyik irányítója lett a véres megtorlásnak. E család tagjai sosem a magyar nép érdekeit nézték, hanem mindig a külföldről ránk erőltetni kívánt érdekeket képviselték. E család tagjait úgy jellemezhetnénk, hogy kommunista gyilkos árulók gyülekezete, akiknek leszármazottai szégyen és gátlás nélkül élvezték a megbízható elvtársaknak járó kiváltságokat. E család tagjai elsőkként váltak milliárdosokká a rendszerváltozásnak csúfolt akármiben, s mindvégig a hatalomban maradtak, egészen a mai napig.
***
Ma van az 1956. október 25-i „véres csütörtök” emléknapja.
