Mit tehetünk háborús helyzetben?

Sokakat foglalkoztat ezekben a napokban, hogy mi, magyarok vajon mit tehetünk most, hogy az orosz-ukránnak csúfolt orosz-amerikai-uniós konfliktus elmérgesedni létszik? Legelőször is higgadtnak kell maradnunk. A tényleges felek közül az egyikkel ugyanis katonai, míg a másikkal gazdasági szövetségben vagyunk. No, ilyenkor kell okosnak lenni.

***

Az okosságot rögtön kezdhetjük is azzal, hogy nem viccelődünk Orbán Viktor február elsejei moszkvai látogatásával, mondván, hogy lám, mégiscsak kitört a háború. Orbán Viktor ugyanis valóban végrehajtott egyfajta békemissziót, méghozzá hazánk és az Európai Unió nevében is kérve Vlagyimir Putyint, hogy próbáljon konszenzusra jutni ukrán kollégájával. S mellette persze energetikai kérdésekről is tárgyalt az orosz vezetővel. Ám Orbán Viktor soha, egyetlen egyszer sem mondta, hogy kiutazásának célja az az orosz-ukrán ellentét elsimítása, és ezzel örökös béke megteremtése. Gondoljunk csak a müncheni egyezményre, amelyet 1938. szeptember 30-án, a kora éjjeli órákban írt alá Mussolini, Daladier és Chamberlain! Hitler így jóváhagyott területi követelése Csehszlovákiával szemben majdnem napra pontosan egy évvel késleltette a II. világháború kitörését. Ez a bizonyos egyezmény amolyan időhúzás volt tehát. Ahogyan a tárgyalások révén, azaz diplomáciai úton történő területrendező békekötések mindegyike csupán átmeneti idejű fegyverszünetet garantál. Ha megértettük, hogy a mostani események nem azért zajlanak, mert Orbán rossz békekötő, jöhet a következő, az előbbinél elméletileg sokkal kevesebb agyi kapacitást igénylő, gyakorlatilag azonban O1G-fertőzöttség esetén reménytelen tény szájbarágása: Nem Orbán vonult be a szakadár köztársaságokba! 21 nappal ezelőtt kimondta viszont, hogy az Európai Unió egységes. Tehát mi is azokat az intézkedéseket fogjuk végrehajtani, amelyek az EU protokolljában az ilyen esetekre lettek megalkotva.

***

Most, hogy ezeket tisztáztuk, végre foglalkozhatunk azzal, hogy mi, magyarok vajon hogyan tudunk megfelelni mind a négy szövetségesünknek, azaz az EU-nak, a NATO-nak, az USA-nak és Oroszországnak?

(Nem győzöm hangsúlyozni: a gazdasági szövetség is szövetség! Aki nem hiszi, az járjon utána, hogyan és mi célból alakult meg az Európai Unió!)

Nos, Magyarország előtt számos lehetőség áll. És ezek mindegyike olyan, hogy lehetetlen az arany középút jelzővel illetni őket. Mind közül talán a leginkább elfogadható, ha a magyar kormány megengedi a NATO-csapatoknak, hogy logisztikai és csapatellátó feladatokra igénybe vegyék a magyar-ukrán határhoz közeli régiót, valamint Magyarország egészének légterét, ám nem egyezik bele abba, hogy tőlünk induló csapatmozdulatok történjenek.

Erre két okunk is van:

Az ellenzékieknek pedig azt ajánlom, hogy bőszen imádkozzanak! Mert ha Magyarország tevőlegesen, harcoló félként belekeveredik egy háborúba, egyszóval ha bárkivel hadban állunk, akkor a következők fognak történni:

1: A március 10-én megválasztott új köztársasági elnöknek - úgy is, mint a legfőbb közjogi méltóságnak, és úgy is, mint a magyar fegyveres erők főparancsnokának – jogában állna foganatosítani az Országgyűlés által kihirdetett hadiállapotot.

2: Ekkor a demokrácia egyes intézményei szünetelnének.

3: Ilyen intézmény a választás. Az április 3-ai parlamenti választás tehát el lenne halasztva.

4: Megkezdődne viszont a hadkötelesek számbavétele, és a nem katonaviselt hadkötelesek kötelező rendkívüli kiképzése.

*

Mindeközben Ukrajna felől megindulna a menekülthullám Magyarország felé, s mivel a déli határszélre nem jutna elegendő fegyveres, ott is megindulna egy sosem látott méretű invázió. Aztán már „csak” meg kellene várni, hogy újra béke legyen, és újra választhassunk. Illetve, hogy választhasson mindenki, aki túlélte a háborút.

***

Mindezeket főként azok miatt a tornából felmentett örömködők miatt tartottam fontosnak leírni, akik legszívesebben már most lerohannák Oroszországot.

Oroszországot, ahová máskülönben évek óta többmillió ember menekült ki Ukrajnából.

() VBT ()

Kiemelt kép: Handout / Russian Defence Ministry / AFP