Pesti Srácok

Végleg elvesztette a mondanivalóját az ellenzék – Grund Mészáros Nórával

A Grund legfrissebb részében Hoppál Hunor Kurmai Kornéllal és Mészáros Nóra jogász-műsorvezetővel beszélgetett. A műsorba érkező mindhárom résztvevő elkésett, három különböző helyről érkezve, de ugyanabból az okból: a biciklisávok tömkelege és az elhibázott közlekedési politika miatt kialakult dugóknak köszönhetően érkeztek később a stúdióba.

Épp ezért megfordult az adás témáinak sorrendje, és Karácsony Gergellyel kezdték a beszélgetést a Grund fedélzetén. A főpolgármester ugyanis 2024-re nem látja az ellenzéki kihívóját, és furcsa okból nagyon magabiztos arra nézve, hogy a baloldal őt indítja a következő önkormányzati választáson. Kérdés, hogy Gyurcsánynak lesz-e ehhez néhány szava?

Az adás szereplői megállapították: az ellenzék nemcsak a lendületét, hanem a mondanivalóját is elvesztette az utóbbi időszakban. Ez már csak a Momentum „államférfi” elnöke kapcsán is levezethető, hiszen mondhatunk bármit a szélsőbalos lila pártról, de egykor még rendelkeztek egy (semennyire sem vállalható, de legalább sajátos) karakterrel – most viszont itt van nekünk Gelencsér Ferenc, akire ránézve körülbelül semmi nem jut eszünkbe.

Hogyan lehet, hogy egy kutatás szerint az egymástól kifejezetten eltérő Ungár Péter és Dobrev Klára lettek az ellenzék legnépszerűbb politikusai? És van-e felfelé a baloldalnak a Korányi-ügyekkel terhelt morális-politikai válságból? Ezekről is szó esett a legutóbbi műsorban.

PestiSracok facebook image

Grund minden hétvégén a PS TV YouTube-csatornáján. Kövessetek minket a Facebookon is!

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.