Simon Gábor részben bűnös, csak a képviselői vagyonbevallások miatt ítélték el (FRISSÍTVE!)

Jogtörténeti per: 12 év után hirdettek első fokon ítéletet az MSZP volt második embere ügyében. A bíróság Simon Gábort bűnösnek találta hamis magánokirat felhasználásában, ezért őt 300 napi tételre, összesen 30 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A költségvetési csalás vádjában és a közokirat-hamisítás felbújtása vádjában bizonyítottság hiányában felmentették a volt szocialista politikust.
Frissítve!
Jogtörténeti per: 12 év után hirdettek elsőfokon ítéletet az MSZP volt második embere ügyében. A bíróság Simon Gábort bűnösnek találta hamis magánokirat felhasználásában, ezért őt 300 napi tételre, összesen 30 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A költségvetési csalás vádjában és a felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól bizonyítottság hiányában felmentették a volt szocialista politikust. Bohóctréfa, gondolhatnánk, ám a per során végig abba az irányba mentek a dolgok, hogy Simont a komolyabb vádpontban, a költségvetési csalásban fel kell menteni - bizonyítottság hiányában. Végül a Welsz Tamás-féle hamis útlevél ügyében is felmentették. Az ítélet nem jogerős, mind a vád, mind a védelem és Simon fellebbeztek.

A Simon-ügy tizenkét éves igazságszolgáltatási krimije ma újabb fejezetéhez ért. Az, hogy az ötödik bíró mondott ítéletet első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróságon már önmagában jogtörténeti kuriózum.
A vádirat lényege szerint a volt MSZP-elnökhelyettes Simon Gábor rövid idő alatt összesen 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. A hamis magánokirat felhasználása alatt azt kell érteni, hogy a 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel.
A sztori 2014 óta pörög, tele halott tanúval, hamis útlevéllel és soha meg nem magyarázott milliókkal.
Az utolsó szó jogán ma Simon Gábor tagadta, hogy elkövette volna a vádakban leirtakat. Mint azt mondta: politikai indíttatású perben hurcolták meg, az elvett éveit semmi, és senki nem adhatja vissza.
Annyi politikai következménye mindenképpen volt a pernek, hogy Simont a kezdetek ta az "MSZP sírásójaként" emelegtik; a pártja pedig éppen most tűnik el végleg a politikai süllyesztőben.
Simon Gábor részben bűnös
A BKKB. Simon Gábort bűnösnek találta hamis magánokirat felhasználásában, ezért őt 300 napi tételre, összesen 30 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A költségvetési csalás vádjában és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás vádjában bizonyítottság hiányában felmentették a szocialisták egykori második emberét. A pénzbüntetést megfizetettnek tekinti a bíróság az előzetes letartóztatásban töltött idő miatt.
Miben bűnös az ítélet szerint? A hamis magánokirat felhasználása alatt azt kell érteni, hogy a 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel
A bukás kezdete: a svájci és ausztriai számlák
2014 februárjában robbant a bomba. Simon Gábor, az MSZP akkori alelnöke, egyéni képviselő és egykori államtitkár vagyonnyilatkozataiban kizárólag tiszteletdíját tüntette fel 2008–2012 között. A nyomozók mégis két külföldi számlán 270 millió forintnyi valutát találtak – svájci és ausztriai bankokban. Az ügyészség szerint ezek után nem fizetett adót, így különösen nagy vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
Welsz Tamás, a kulcsfigura, aki örökre hallgat
A sztori legsötétebb mellékszála néhai Welsz Tamás nevéhez fűződik. A vállalkozót – akit „útlevélgyárosként” emlegettek a lapok – 2014 márciusában őrizetbe vették. Üzletemberként hamis bissau-guineai útleveleket készíttetett, ezekkel nyitottak újabb számlákat Simon nevében, de távollétében. Welsz a rendőrautóban lett rosszul, majd meghalt. Halála előtt állítólag iratokat adott át a hatóságnak – ezek sorsa máig homályos. Vallomása nélkül maradt a legnagyobb kérdés: honnan jött a pénz?
A hamis útlevél és a II. rendű vádlott
A vádirat szerint Simon felbujtotta a II. rendű vádlottakat hamis bissau-guineai útlevél készíttetésére. Ezzel a dokumentummal újabb bankfiókokban helyeztek el jelentős összegeket. A II. rendű vádlottat közokirat-hamisítás miatt korábban már jogerősen pénzbüntetésre ítélték. Simont most felmentették ebben a vádpontban is.
Öt bíró, tizenkét év – miért nem született eddig ítélet?
A per maga 2016-ban indult, azóta öt bíró váltotta egymást. Egymás után haltak, mentek nyugdíjba vagy helyezték át őket. Az eljárást többször újrakezdték – 2020-ban, 2022-ben, 2023-ban is. 2025-ben már „bohóctréfaként” emlegették a húzódó ügyet. Ma az ötödik bíró zárhatta az elsőfokú szakaszt.
- Simon Gábor 2014 februárjában lett gyanúsított, miután kiderült: 2008–2012 között vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban csak képviselői és államtitkári jövedelmét vallotta be.
- Külföldi számláin – Svájcban és Ausztriában – összesen mintegy 270 millió forintnyi valutát találtak ismeretlen eredetű vagyonként.
- Welsz Tamás, akit útlevélhamisítással kapcsoltak az ügyhöz, 2014 márciusában őrizetbe vételét követően meghalt, így kulcsfontosságú vallomása elmaradt.
- A vádlottak hamis bissau-guineai útlevelet használtak további számlanyitáshoz; a II. rendű vádlott ezért jogerősen pénzbüntetést kapott.
- Simon a nyomozás elején – még 2015 előtt – 128 millió forintot fizetett be az Államkincstárba adóhátralék címén, ezzel a vád szerinti kár nagy részét megtérítette.
A pénz eredete máig nyitott kérdés. A közvélemény pedig – tizenkét év után – még mindig várja a magyarázatot. A per maga folytatódik másodfokon, hiszen az ügyészség és Simon Gábor és védője is fellebbezett.







