Hölgyek, urak, ez már bohóctréfa! Tudja még valaki, kicsoda Simon Gábor, akinek ügyét immár az ötödik bíró tárgyalja? (videó)
Erős bohóctréfává kezd fajulni a bíróságon az MSZP sírásójának mondott Simon Gábor ügye, ami a tizenkettedik évébe lépett. A per maga már kilenc éve tart, immár az ötödik bíró tárgyalja, és még mindig elsőfokon járunk. Mindezt úgy, hogy Simon már korábban befizette az államkasszába a terhére rótt adóhiányt. Néhai Welsz Tamással kapcsolatos ügyrésze pedig annak ellenére sántít, hogy a tettestárs beismert mindet és el is ítélték már, az a bizonyos Simon édesanyja vezetéknevére kiállított hamis útlevél azonban nem áll a hatóság rendelkezésére.
Tudják még, kicsoda Simon Gábor? A neve, ugye ismerős valahonnan? Lassan egy újabb generáció felnő, és még mindig téma a volt szocialista politikus. Akinek a pere akár a haláláig is tarthat.
Simon Gábor, az MSZP sírásója - így emlegetik a párt egykori elnökhelyettesét, akinek büntetőügyéhez kapcsolják a szocialisták végromlásának kezdetét, ami már mikropárttá zsugorította az egyori MSZMP romjain felépült pártot.
A történelembe vélhetően így, az MSZP sírásójaként kerül majd be az idén már 61. életévébe lépett egykori baloldali politikus. Mint ahogy az igazságszolgáltatás történetébe is biztosan bekerül majd, és vélhetően a jogi egyetemen is kiérdemel egy széljegyzetet a büntetőügyével.

Röviden összefoglalva. Tizenegy éve, 2014-ben robbant ki az ügye, a Magyar Nemzet írása nyomán. Nyomozni már 2013-tól nyomoztak, 2014-ben gyanúsították meg a politikust. Két év alatt be is fejezték vádemeléssel a nyomozást ellene, miközben előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben is volt. A pere 2016-ban lezdődött, és tessék kapaszkodni, idén a kilencedik évben lépve még mindig elsőfokon tart. A minap pedig már az ötödik bíróhoz került.

Mindegyik bíróváltásra van magyarázat, betegség, más beosztásba kerülés, és mots legutóbb az egyenlet terherelosztás elve érvényesült.
Az igazságszolgáltatással szembeni alapvető állampolgári elvárás, hogy a bíróságok az ország különböző pontjain a döntéseiket egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, észszerű időn belül hozzák meg. Ez azonban csak elvi elvárás, törvényben nincs rögzítve. Egy ügy bármeddig elhúzódhat például bíróváltások miatt.
Jól jön egy kis történelmi visszaemlékezés
A Magyar Nemzet számolt be 2014-ben elsőként arról, hogy az MSZP-s Simon Gábor még munkaügyi államtitkárként, 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt, összesen mintegy 270 millió forintot helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban. Az MSZP akkori elnöke, Mesterházy Attila a botrány kirobbanásakor hangoztatta: nem a párt pénze van Simonnál, azonban annak eredetéről nem tud semmit.
A vádirat lényege szerint Simon Gábor rövid idő alatt összesen 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. A hamis magánokirat felhasználása alatt azt kell érteni, hogy a 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel.
A második vádpont szerint közokirat-hamisítás felbujtását követte el, ami egy, az édesanyja vezetéknevére és Simon keresztnevére kiállított hamis bissau-guineai útlevél miatt szerepel a vádiratban. A hamis útlevél néhai Welsz Tamáshoz köthető, aki 2014-ben öngyilkosságot kísérelt meg egy rendőrautó hátsó ülésén, majd a kórházban elhunyt. Ebben a vádpontban már jogerősen elítélték a tettestársat, aki Simonra is terhelő vallomást tett.
Ennek az ügyrésznek azonban van egy érdekessége, a hamis Welsz-féle útlevél nem áll a hatóságok rendelkezésére, így okmányszakértő sem tudta vizsgálni, legalábbis Simon védője, Nagy István szerint. A tettestársat saját vallomás alapján ítélték el, az ominózus útlevél hiányában. Igaz, az útlevéllel nyitott bankszámla létezett, azon a pénzforgalmat vizsgálni tudták. A tettestárs helyezett el rajta milliókat.
Ami még az ügy végkifejlete tekintetében érdekes, Simon anélkül, hogy beismerte volna a vádbeli bűncselekmény elkövetését, a költségvetésnek okozott vádbeli kárt megtérítette, azt befizette az államkincstárba, így büntetése az első vádpontban akár korlátlanul enyhíthető.
Mindezzek tükrében térjünk vissza a negyedik és az ötödik bíróhoz.
A végrehajtó-maffia ügyét is tárgyaló bíró, Tóth Erzsébet 2023 áprilisában kapta meg Simon Gábor ügyét. Azóta két tárgyalási napot tudott tartani. Egy igazságügyi könyvvizsgálói szakértői vélemény körül forgott a polémia.. Tóth Erzsébetnek befejeznie már nem sikerült az egyébként az évek során már letisztult ügyet. Szappanos Réka lett az ötödik bíró. A Blikk közölte elsőként a hírt, mint ahogy Tóth bírónő cseréjének indokát is:
"A munkateher egyenletes elosztása miatt kellett meghozni ezeket a döntéseket, hogy arányosabban legyenek a bíráink leterhelve, ez volt a fő oka." - közölte a Fővárosi Törvényszék szóvivője, aki hozzátette: remélhetőleg még tavasszal kitűzik az új tárgyalási napot, és akár még idén megszülethet az ítélet. Az eddig lefolytatott bizonyítási cselekményeket, meghallgatásokat csak abban az esetben ismétlik meg, ha ehhez valamelyik fél ragaszkodik.
Simon védője, Nagy István elmondta a PS-nek: egy újságírótól értesült az újabb bíróváltásról, azt megbecsülni sem meri, hogy mikor juthatnak végre az elsőfok végére, hiszen "a büntetőeljárásról szóló törvényben sincs meghatározva, hogy egy per meddig tarthat, gyakorlatilag a terhelt haláláig".