Végrehajtották a tökéletes bűntényt? – Feladta a rendőrség a Lehel úti bankrobbantó megtalálását

Úgy tűnik, még hosszú ideig nem fogjuk megtudni, ki és miért robbantott 2014 januárjában a Lehel úti CIB bankfióknál, ugyanis a rendőrség hét év után megszüntette az eljárást arra hivatkozva, hogy “az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható”. A titokzatos motoros felkutatására annak idején a Nemzeti Nyomozó Irodában 135 fős nyomozócsoport alakult, de a tettesről azóta sincs hír. Nem ez az első ilyen eset, hiszen Magyarországon 1989 óta összesen csaknem száz robbantásos merényletet hajtottak végre. Öt éve két rendőrt robbantottak fel a Teréz körúton, a maffiaháború miatt pedig négy ember halt meg az Aranykéz utcában. A rejtélyes esetek közé tartoznak az 1998-as választásokat beárnyékoló politikai robbantások is, melyeket a nemrég megszólalt új koronatanúk a Portik Tamás fémjelezte szervezett bűnözői körhöz kötöttek.

2014. január 13-án hajnalban egy 180-185 centiméter magas, fekete motorosdzsekit, az arcát teljesen elfedő, sötét plexis bukósisakot viselő motoros hajtott a Lehel úti CIB bankfiókhoz. A merénylő a bejárat előtt lerakott valamit, majd elhajtott a belváros irányába. Pillanatokkal később felrobbant a csomag. A detonáció ereje hatalmas volt, beszakította a bankfiók ajtaját, és szétszakította a közelben lévő ATM-et. Az álmennyezet leszakadt, a bútorok szétroncsolódtak. A robbantás megrongálta a CIB-fiók melletti Budapest Bank-fiókot is. A két pénzintézet épületében 15 millió forintos, a környező lakásokban 1,5 milliós kár keletkezett. Egy hajléktalan szemtanúja volt a detonációnak, de korábbi hírekkel ellentétben nem tudott érdemleges információkkal szolgálni.

A motoros néhány nappal korábban, január 7-én a Raiffeisen Bank Váci úti fiókjának utcai portálját is betörte. A Nemzeti Nyomozó Irodában 135 fős csoport vizsgálta az esetet, ám idővel a létszámot csökkentették, majd a nyomozást végül az ORFK portálunknak küldött tájékoztatása szerint idén januárban megszüntették arra hivatkozva, hogy “az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható”.

A rejtélyes motoros. Fotó: police.hu

Több mint száz robbantásos merénylet volt Magyarországon

Ahogy arról egy korábbi összefoglaló cikkünkben beszámoltunk, Magyarországon 1989 óta összesen csaknem száz robbantásos merényletet tartanak számon. Az akciók során majdnem félszáz személyi sérülés történt, a merényletek pedig halálos áldozatokat is követeltek. Az első ismertebb eset 1991. decemberi, amikor a ferihegyi gyorsforgalmi út mellett elhelyezett távirányítású szerkezettel robbantottak fel egy buszt, amely Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállított a Keleti pályaudvarról a repülőtérre. A bomba a tervezettnél korábban robbant, de a merényletben így is megsebesült négy utas és két magyar rendőr. A robbantást a német terrorcsoporthoz, a RAF-hoz köthető Andrea Klump és Horst-Ludwig Meyer követte el. Ugyancsak nagy médiavisszhangot kapott egy 1994. június elsején történt szegedi robbantás: a Szent Rókus-templom ajtajában egy idős nő egy műanyag zacskót talált, azt betette a közeli buszmegálló szemetesé­be, de a csomag percekkel később felrobbant, és a nő a repeszektől súlyosan megsérült. Tíz nappal később berobbantották az Országház 19-es kapuját. Itt nem sérült meg senki, a kapun kívül jelentős kár nem keletkezett. Alig telt el egy hónap, és a Mátyás-templom Halászbástya felőli részén robbant pokolgép. A merénylet nem járt áldozatokkal, de az anyagi kár jelentős volt. Az akkori gyanú szerint a Halászbástyánál, a Parlamentnél és Szegeden is ugyanazok követték el a robbantásokat, de az elkövetők soha nem kerültek kézre.

Kézigránátos támadások és az Aranykéz utcai merénylet

Az értelmetlennek tűnő akciók mellett 1996-tól rendszeressé váltak a vállalkozások, szórakozóhelyek vagy éppen üzletemberek elleni robbantások. A Portik-ügyek egyik legfontosabb koronatanújának, R. Lászlónak a tanúvallomásából tudhatjuk, hogy a kézigránátos támadások célja az volt, hogy a rendőrség figyelmét eltereljék az olajos ügyekről. A fővárosi robbantásokkal kapcsolatban Radnai azt hallotta, hogy Portik Tamás a támadásokat és az ezzel járó zavarkeltést azért erőltette, hogy ha túl sok ilyen eset történik, akkor leváltják a rendőrfőkapitányt és a rendőri vezetőket, így majd pozícióharc indul a rendőrségen belül, s leszállnak az olajos ügyekről. Radnai emlékeztetett: Portik terve bejött, mivel a jelenlegi belügyminisztert, Pintér Sándort 1996 végén leváltották.

A felrobbantott Aranykéz utca. Fotó: Urbán Tamás

A rendszerváltás utáni robbantások közül kiemelkedik a magyar maffiaháború legvéresebb leszámolása, az Aranykéz utcai robbantás. Az 1998. július 2-án történt robbantásban négy ember halt meg, köztük a rendőrséggel együttműködő, az olajügyeket jól ismerő vállalkozó, Boros József Károly, aki később kiszivárogtatott videovallomásában tálalt ki a magyar olajmaffia kétes ügyleteiről, politikai, titkosszolgálati és rendőri összeköttetéseiről. A rendőrség sokáig nem tudta felkutatni az elkövetőket, egy helyben toporgott, és végül csaknem két évtizeddel később mondta ki a jogerős ítélet, hogy a leszámolást Portik parancsára a szlovák alvilágban is jól ismert Jozef Roháč hajtotta végre, akit több más magyarországi robbantással is összefüggésbe hoztak. A soha nem bizonyított gyanú szerint ugyanis az ő bandája volt az elkövetője az 1998-as magyarországi választásokat megelőző politikai robbantássorozatnak.

Az 1999-ben nyilvánosságra hozott, Vladimír Mitro volt szlovák titkosszolgálati főnök által jegyzett titkos jelentés lerántotta a leplet a szlovák titkosszolgálat, a SIS által korábban elkövetett törvénytelenségekről. A jelentésben többek között az szerepelt, hogy a SIS külön egységet hozott létre a szervezett bűnözőkkel – köztük Jozef Roháčékkal – való kapcsolattartásra, s őket különböző törvénytelen akciók elvégzésével bízták meg. A korábbi szlovák miniszterelnök, Vladimír Mečiar alatt működő titkosszolgálat Omega fedőnevű – vélhetően az orosz titkosszolgálatok megbízását teljesítő – akciója is szerepelt a jelentésben. Ennek lényege az volt, hogy hátráltatni kell – zavarkeltéssel – Csehország és Magyarország NATO- és európai uniós csatlakozását. Magyarországon ennek érdekében az úgynevezett Mečiar-kommandóval – melynek tagja volt Roháč, a később megölt Imrich Oláh és a szintén likvidált Jozef Hamala is – különböző robbantásos cselekményeket hajtattak végre az 1998-as parlamenti választások előtt, illetve azt követően. Bomba robbant a Fidesz Lendvay utcai székházánál, Szájer József fideszes képviselő és Torgyán József FKGP-elnök házánál is. A merényleteknél használt robbanóanyag megegyezett a későbbi Aranykéz utcai detonációnál használt robbanóanyaggal. A politikai robbantások csak a 2018 decemberében lefoglalt Portik-hangfelvételeknek köszönhetően kerültek új megvilágításban. Egy Portik és volt cégtársa, Drobilich Gábor közötti beszélgetésből például kiolvasható, hogy az olajmaffia legismertebb cégének, az Energol Rt-nek az egyik vezetője rendelhette meg a robbantásokat (Portik és Drobilich is ennek a cégnek volt az igazgatója), továbbá az új koronatanúk szerint a Portik Tamás fémjelezte szervezett bűnözői csoportosulás felelős a politikai színezetű robbantásokért, amelyekre szerintük a közvetlen parancsot Portik adta a végrehajtóknak.

Detonáció a Teréz körúton

A legutóbbi robbantásos merényletet 2016 szeptemberében követték el, amikor egy házi készítésű, repeszképző anyagokkal kombinált robbanószerkezet robbant a fővárosi Teréz körúton. A detonációban két rendőr súlyosan megsérült. Az NNI százfős nyomozócsoportja és az ügyészség mellett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Terrorelhárítási ­Központ is bekapcsolódott az ügy felderítésébe és a tettest egy hónapon belül kézre kerítették. P. Lászlót azóta már jogerősen elítélte a bíróság azzal a kikötéssel, hogy leghamarabb harminc év múlva szabadulhat.