Pesti Srácok

Dulakodás a tajvani parlamentben

Dulakodás a tajvani parlamentben

Kormánypárti és ellenzéki törvényhozók dulakodnak a tajvani parlament üléstermében 2020. június 29-én. Előző nap este a Kínával szorosabb kapcsolatok fenntartását szorgalmazó ellenzéki Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang, KMT) képviselői elfoglalták az üléstermet, valamint egymáshoz és a székekhez láncolták magukat. Az akciót az váltotta ki, hogy az ellenzékiek szerint erőszakkal próbálják keresztülvinni egy tanácsadó kinevezését a kormány munkáját felügyelő magasszintű ellenőrző bizottságba.

Kormánypárti és ellenzéki törvényhozók dulakodnak a tajvani parlament üléstermében 2020. június 29-én.

A tajvani törvényhozásban nem szokatlan, hogy a pártok képviselői dulakodással és tiltakozással fejezik ki egymással szembeni ellenérzéseiket.





MTI/EPA/Ritchie B. Tongo
Kormánypárti és ellenzéki törvényhozók dulakodnak a tajvani parlament üléstermében 2020. június 29-én.

Húsz kuomintangos képviselő hétfőre virradóra megszállta a törvényhozás nagytermét, ahol elbarikádozták, valamint egymáshoz és a székekhez láncolták magukat.





MTI/EPA/Ritchie B. Tongo
Ellenzéki törvényhozók (kékben) tiltakoznak a tajvani parlament üléstermében 2020. június 29-én.

A KMT honatyái, akik idén januárban a parlamenti választásokon, majd az elnökválasztáson is alulmaradtak, vasárnap indították tiltakozó megmozdulásukat a törvényhozásban. A párt hagyományosan amellett áll ki, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat Kínával, amely Tajvant az ország szakadár tartományának tekinti.





MTI/EPA/Ritchie B. Tongo
PestiSracok facebook image
Kormánypárti és ellenzéki törvényhozók dulakodnak a tajvani parlament üléstermében 2020. június 29-én.

Tajvant Kína szakadár tartománynak tartja, amely de facto függetlenül működik. Ezt a tajvaniak elsöprő többsége támogatja is, de a formális elszakadást, a függetlenség kinyilvánítását aligha, mert az akár fegyveres konfliktushoz is vezethet Kínával.





MTI/EPA/Ritchie B. Tongo
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)