A szociáldemokrácia hanyatlásának okairól beszélgettek Galló Béla – Mi lett veled szociáldemokrácia? című kötete kapcsán rendezett könyvbemutatón

A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy a szociáldemokraták fokozatosan elvesztették identitásukat és feloldódtak a neoliberalizmus olvasztótégelyében. Ezen folyamatnak tulajdonították azt a jelenséget is, hogy világszerte a munkásosztály egyre inkább jobboldali pártokra szavaz a választások során.

A szuverenista–globalista törésvonal

Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója laudációjában úgy vélekedett, hogy a szuverenista és globalista erők közötti törésvonal egy sor kérdésben – például a nemzetállamok, a bevándorlás, vagy a szociális kérdések terén is – egyre élesebbé válik. Hangsúlyozta, hogy a 2010 után megváltozott légkörre és minderre a kölcsönös összefüggésben lévő kérdéshalmazra a Fidesz reagált legkreatívabban, ám egy sor olyan nemzetközi esemény ment végbe – például a Brexit, Donald Trump megválasztása, vagy a lengyel és olasz belpolitikai események –, amelyek a globalizáció krízisére kívántak választ adni. Galló Béla könyve alapján a „három nagy skizma” jelentőséget is kiemelte, vagyis a szociáldemokrácia szakítását a forradalmi baloldallal, majd a marxizmussal, és végül az ideológia behódolását a neoliberalizmusnak. Miután a ’90-es évek elejétől a szociáldemokrácia a neoliberalizmus zsákutcájába jutott, ez az irányzat emberképének megváltozását is magával vonta, ezáltal pedig a társadalom többségét sem képviselték többé. Így kerültek szembe egymással a nemzetállami érdekeket képviselő szuverenista baloldaliak a progresszív, multikulturális globalistákkal szemben. Békés Márton szerint ennek tulajdonítható, hogy a konzervatív ideológiájú Fidesz társadalompolitikai intézkedései nyomán – például a munkaalapú társadalom, a család- és szociális érdekvédelem terén – nemzeti alapon képes integrálni a hagyományosan szociáldemokrata identitású szavazókat is.

A szuverenista bal-és jobboldal szövetsége

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kerekasztal-beszélgetés kezdetén elismerte a szociáldemokrata mozgalom sikerét, és hangsúlyozta, hogy méltatlanul kevés szó esik arról, hogy a mai jóléti társadalmak kialakulásában milyen jelentős szerepet játszottak a szociáldemokraták. Mégis napjainkban azt láthatjuk, hogy az önfeladás következtében egyenesen a megszűnés állapotában van a szociáldemokrácia, amire kellően rávilágít, hogy a munkások mindenhol átpártolnak a jobboldalhoz – hangsúlyozta a történész.

Galló Béla, a kötet szerzője, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy az is nehézséget jelent manapság, hogy a nem-bolsevista és globalista elkötelezettségű baloldaliakat rendre „áruló” címkével látják el. Rávilágított arra is, hogy miután a neoliberalizmus progresszivitása mindent leural, ezért a szuverenista baloldal képviselőinek a konzervativizmus – a globalizmusnak szintén ellenálló – ágaival kell egymásra találnia.

– hangsúlyozta a szakember.

Mikecz Dániel politológus, az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint két évtizeddel ezelőtt még létezett az a globalizációkritikus baloldal – főképp az alternatív zöld mozgalmakat sorolta ide –, amely a neoliberalizmust kritizálta. Közép- és Kelet-Európa helyzete kapcsán pedig úgy vélekedett, hogy térségünk nem fért bele a globális észak–dél kizsákmányolási narratívába, ezért nálunk a globalizációkritika főképp jobboldali köntösben öltött testet.

A Fidesz szociáldemokrata szellemisége

A könyv szerzőjének meglátása szerint Bill Clinton, Gerhard Schröder és Tony Blair hivatali ideje alatt a szociáldemokrácia lépésről lépésre beleolvadt a neoliberalizmusba, aminek pedig egy olyan arcvesztés és önfeladás lett a következménye, amit a mai napig nem tudott kiheverni az irányzat. A Terror Háza Múzeum főigazgatója egyetértett, hogy a három politikus együtt próbálta ezt a „harmadik utas” gazdasági fordulatot levezényelni, amit azonban az amerikanizáció sikerének tulajdonított. Európa kulturális mezőjét megölte az amerikai soft-politika, ezáltal pedig a szociáldemokraták a bázisukat is elveszítették ezen a területen. Az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa úgy vélekedett, hogy a kultúra mentén tudott neoliberálissá válni a baloldal, és az identitáspolitika posztmateriális értékei mentén keresztül jelent meg a neoliberalizmus. Galló Béla azt fűzte hozzá a gondolathoz, hogy az amerikai baloldal, vagyis a Bill Clinton alatti Demokrata Párt tette lehetővé a „kaszinókapitalizmus” térnyerését, majd a szintén demokrata Barack Obama a 2008-as gazdasági válság terheit kizárólag a munkavállalókra és kisvállalkozókra terhelte, míg a bankokat kárpótolta és kimentette. Schmidt Mária szerint Magyarország volt a kivétel ezen helyzetben, hiszen Orbán Viktor például a különadókkal a bankokat és multinacionális cégeket is bevonta a közös teherviselésbe, és nem a társadalom tagjaival akarta megfizettetni ennek árát.

– emelte ki. Galló Béla egyetértett azzal, hogy Orbán Viktortól ezen intézkedések valódi szociáldemokrata szellemiséget tükröztek, amihez még hozzáfűzte, hogy ez ugyanúgy igaz a családpolitika megerősítésére is. A tradicionálisabb értékek fontossága kapcsán Mikecz Dániel is egyetértett, hogy a magyar munkásság nem véletlenül szimpatizált a 2010-es években a Jobbikkal a baloldali pártok helyett. Schmidt Mária erre úgy reagált, hogy az amerikanizált témákkal operáló ellenzéki szivárványkoalíció magára hagyta a munkásosztályt, míg a Fidesz képviselni kívánta ezen réteg érdekeit is, ez pedig a választási eredményekben is megmutatkozott.

Vezető kép: Facebook