baczoni dorottya
Aki hőst választ, az értékrendet választ – Interjú Baczoni Dorottyával a XX. Század Intézet videópályázatáról
Az én hősöm címmel hirdetett pályázatot középiskolások számára a XX. Század Intézet – a diákok olyan személyről szóló videóval pályázhatnak, akire hősként tekintenek a XX. századból. A legfeljebb háromperces videókban szinte megkötés nélkül szerepelhet magyar vagy külföldi, nő vagy férfi, közismert vagy csak szűk körben számon tartott feltaláló, művész, történelmi személyiség, vagy bármilyen más okból fontos személy, csak annyi az elvárás, hogy a tevékenységének legyen közéleti jelentősége. Baczoni Dorottyát, a XX. Század Intézet igazgatóját kérdeztük a Wittner Mária emlékének ajánlott pályázatról.
A jelentéktelennek tűnő részletekben megmutatni a rögvalóságot – Bemutatták a Vitézy László filmrendező pályafutásáról szóló könyvet
„Az a fajta alkotóművész, aki nem privilegizált pozícióból próbálja megfejteni az emberek problémáit, hanem alázattal nyúl a témáihoz” – mondta Káel Csaba magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos Vitézy Lászlóról, a rendező pályafutásáról szóló könyv bemutatóján. A napokban megjelent Kamerapárbaj című kötetet a Terror Háza Múzeumban mutatták be szerdán.
„Tűrünk, amikor kell, és visszaütünk, amikor lehet” – A Terror Házában mutatják be a Vitézy László filmrendező életművéről szóló kötetet
Kamerájával tűpontosan mutatta be és leplezte le a szocializmus, a kádári diktatúra embert és lelket megnyomorító közegét. Vitézy László filmes pályája egyben annak a története, hogy a mindent egy lapra feltevő lázadás és a mártírként hőssé válás mellett más eszköz is van a diktatúra ellen. Mindig az adott keretek adta lehetőségek közt, de állhatatosan bírálta a kommunizmust. Szerdán mutatják be a Terror Háza Múzeumban Medgyessy Éva Kamerapárbaj című kötetét, amelyből megismerhető a Balázs Béla-díjas, Sára–Csoóri-életműdíjjal kitüntetett filmrendező életműve. A könyvbemutatóra mindenkit szeretettel várnak, az eseményre regisztrálni kell a [email protected] címen.
Bemutatták Schmidt Mária új esszékötetét
Bemutatták Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész új, Korszakhatáron címet viselő esszékötetét szerdán, Budapesten, a Terror Háza Múzeumban. Baczoni Dorottya, a kötet szerkesztője, a XXI. Század Intézet igazgatója méltatásában elmondta, hogy a kötet Schmidt Mária 2018 és 2022 között megjelent írásainak válogatása.
A szociáldemokrácia hanyatlásának okairól beszélgettek Galló Béla – Mi lett veled szociáldemokrácia? című kötete kapcsán rendezett könyvbemutatón
Galló Béla politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa a Mi lett veled szociáldemokrácia? című könyvének megjelenése kapcsán szervezett könyvbemutatót az intézet. A laudációt Békés Márton tartotta, aki kiemelte, hogy az utóbbi években a globalizáció következtében alakult ki a társadalmakat leginkább megosztó törésvonal, ebből adódóan pedig a konfliktus is azok között feszül, akik belső, hazai megoldásokban gondolkodnak és akik külső, mintakövető módon teszik ezt. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során Baczoni Dorottya moderálása mellett Schmidt Mária és Mikecz Dániel vitatták meg a könyv legfontosabb megállapításait a kötet szerzőjével, Galló Bélával.
Sosem felejtjük el! – Videósorozattal emlékeznek meg a kommunizmus áldozatairól a Terror Háza Facebook-oldalán
Videósorozattal és online programokkal emlékeznek meg a Terror Háza Múzeum közösségi oldalán a kommunizmus áldozatairól. A rövid portréfilmekben többek között Brusznyai Árpád és Wittner Mária életrajzát mutatják be Baczoni Dorottya és Deák Dániel előadásában. Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, valamint Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságanak elnökhelyettese pedig a kommunista diktatúra áldozatairól és a velünk élő örökségéről beszélgetett az alkalomra készült műsorban.Ajánljuk még
A kipróbált harcosokkal küzd meg az örményekkel és a portugálokkal Marco Rossi
Kihirdette keretét a magyar labdarúgó-válogatott októberi világbajnoki selejtezőire Marco Rossi szövetségi kapitány.
Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.
Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.
A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.
