„Tűrünk, amikor kell, és visszaütünk, amikor lehet” – A Terror Házában mutatják be a Vitézy László filmrendező életművéről szóló kötetet
Kamerájával tűpontosan mutatta be és leplezte le a szocializmus, a kádári diktatúra embert és lelket megnyomorító közegét. Vitézy László filmes pályája egyben annak a története, hogy a mindent egy lapra feltevő lázadás és a mártírként hőssé válás mellett más eszköz is van a diktatúra ellen. Mindig az adott keretek adta lehetőségek közt, de állhatatosan bírálta a kommunizmust. Szerdán mutatják be a Terror Háza Múzeumban Medgyessy Éva Kamerapárbaj című kötetét, amelyből megismerhető a Balázs Béla-díjas, Sára–Csoóri-életműdíjjal kitüntetett filmrendező életműve. A könyvbemutatóra mindenkit szeretettel várnak, az eseményre regisztrálni kell a [email protected] címen.
November 23-án mutatják be Vitézy László Balázs Béla-díjas, Sára–Csoóri-életműdíjjal kitüntetett filmrendező életművéről szóló, Kamerapárbaj című könyvet.
A szocializmusról nem kellett hazudni, nem kellett felnagyítani, elég volt csak bemutatni a maga pőre valóságában, hogy látsszon, milyen szürke, nyomasztó, embertelen és lehúzó közeget teremt. A hatalom mindenféle álszent, groteszk szerepjátékokba kényszerítette bele az egész országot, ilyen módon bizonygatva, hogy milyen jó az a rendszer. Ám ha közel mentünk a (vidéki) mindennapokhoz, akkor látszottak a tragikomikus mozzanatok, a megnyomorított, méltatlan emberi életek; és Vitézy László közel ment a kamerájával
– méltatja a rendezőt a kötet szerzője Medgyessy Éva.
Vitézy László így összegzi filmrendezői motivációit:
Engem mindig az érdekelt, amit a történelmi események, a külső, társadalmi változások az egyes ember életében okoztak. Az, ahogyan az emberekre hatott mindaz, ami történt. A lelki folyamatok, amelyek a szereplők arcán, szemében tükröződnek. Persze, ehhez nagyon jó színészek kellenek. Én elmondhatom, hogy nagyon jó színészekkel dolgozom.
Korán megtapasztalta, hogy mit jelent a diktatúra
Vitézy László Budapesten született és korán megtapasztalta a saját bőrén a diktatúra kegyetlenségét. Miután könyvkereskedő apja üzlete felrobbant, az újraindított boltot államosították, karcagi nagyszüleit kisemmizték, így az egész család Rákosligeten zsúfolódott össze egy kis lakásban. Már gyerekkorban megtanulta ő is a szerepjátékot, hogy mást mondunk otthon és mást az iskolában. 1956-ban csak bement megnézni, hogy mi történik a városban, orosztanárnője azonban meglátta. A szabadságharc leverése után tanára felpofozta, mert az osztály nem akarta elénekelni a szovjet himnuszt. Egyetemről számára szó sem lehetett; előbb műanyagfröccsöntő lett, később apja ismerőse révén világosító lett a filmgyárban.
Legjobban sikerült dokumentumfilmjének a Leleplezést tartja, amely arról szól, hogy a dombóvári Láng Vasgyár dolgozói gyűjtésből egy munkásszobrot állítanak, ám a szobor nem tetszik a fenti elvtársaknak. Bizottságoznak, majd profi szobrásztól rendelnek egy másikat, hiába szeretik a meglévő szobrot a dolgozók. A film utolsó mondatában az üzemvezető szólal meg, és nem nehéz észrevenni, hogy a filmben ez már nemcsak a szoborról szól:
Felülről kaptuk. Meg fogjuk szokni.
Aki áttörte a hallgatás falát
Vitézy László azon művészek közé tartozik, akik a rendszerváltás hajnalán elkezdték áttörni a hallgatás falát. Megszólaltatta Wittner Máriát, Pongrátz Gergelyt, hogy meséljék el '56 igaz történeteit. Életműve azt példázza, hogy a nyílt lázadás és a mártírrá válás mellett más eszköz is van a diktatúra ellen. Mindig az adott keretek, lehetőségek között bírálta a kommunizmust.
„Tűrünk, amikor kell, és visszaütünk, amikor lehet”
– mondta Orbán Viktor az október 23-i beszédében, amivel nemcsak a magyarok életstratégiáját írta le, hanem tulajdonképpen Vitézy László munkásságát is a lehető legtömörebben összefoglalta. A Kamerapárbaj című könyvet Káel Csaba, magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos méltatja majd. A kötet bemutatóján Medgyessy Éva szerzővel és Vitézy László filmrendezővel Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója beszélget majd 2022. november 23-án, 16 órától a Terror Háza Múzeumban.
Vezető kép: Vitézy László forgatókönyvíró 2020. január 29-én. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
