Pesti Srácok

Záróra: Szanyi Kapitányt a brüsszeli büfészekció után a pártból is kiseprűzik

Záróra: Szanyi Kapitányt a brüsszeli büfészekció után a pártból is kiseprűzik
Szanyi Tibor mszp 2017.02.20. Fotó: Horváth Péter Gyula

Minden jel szerint saját pártja parkolópályára tette Szanyi Tibort. Tiborral kicsit sok volt mostanában a probléma. A megszokottnál is több. Hepciáskodott, beszólt néhány öblöset pártjának a májusi hanyatt esés után. Kérdés, okos dolog-e lecsavarni egy olyan régi motorost, mint Szanyi? A nagy párttitkok tudóját...

Bizony, fölfüggesztették a Kapitányt, pedig hajdanán ő egymaga volt az MSZP ökle és (ember)arca, aki értett a kádári kisember nyelvén. Aki képes volt megszólítani az irigy, gyűlölködő, sikertelen népelem-töredékeket: a kiszolgált téeszelnököket, elfeledett sztahanovistákat, folyton éber házmestereket.

Tibor néha mulattatóan, néha viszont rendkívül bicskanyitogatóan játszotta a rá kiszignált ősproli szerepét, amivel a hagyományos bolsevik szavazókat, az 50 IQ alattiakat próbálta megszólítani. Mégis: volt benne valami emberszabású, amiért még a minősített aljaskodásai közben sem haragudtunk rá teljes szívünkből. Néha azt éreztem, maga sem gondolja komolyan, amit mond, csupán megjátssza az ordas bunkót. (Szemben mondjuk Bangónéval, aki halál komolyan patkánynak tartja a magyarok többségét, akik a Fideszre szavaznak.) Ám mielőtt teljesen elérzékenyülnénk Tiborunktól, érdemes fölidézni néhány maradandó kárt okozó bűnét!

  • Nem feledhető például, mikor 2013-ban a gyulai békemenet gúnyhatáron túlról érkezett magyar résztvevőit románul akarta köszönteni mondván, az az ő anyanyelvük. Külhoni magyar testvéreink lerománozása a főbenjáró bűnök közé tartozik, és máig nem kért bocsánatot emiatt.

PestiSracok facebook image

Bár azóta törölte bejegyzését, nem feledjük azt sem, hogy idézőjelbe tette az „ünnep” szót október 23-a kapcsán, és ellenforradalomnak nevezte ötvenhatot. Ugyanebbe a sorba tartozik a tömeggyilkos kommunista uralom különböző rémtetteinek mentegetése, bagatellizálása is, ami facebookos munkásságának visszatérő eleme volt. (Bár istenigazából: mindenki, aki belép Rákosi és Kádár kommunista pártjának jogutódjába, az MSZP-be, az kimondva-kimondatlanul közösséget vállal, egybeforr azokkal a bűnökkel, amelyeket a jogelőd Párt elkövetett.)

Tibornak gyakorta voltak őszinteségi rohamai (Forrás: Youtube)

Komoly szégyenfolt, hogy 2010-ben nemmel szavazott a külhoniak kedvezményes honosítására. Ezt rajta kívül csak két feketeöves magyargyűlölő volt képes megtenni: Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba. Utólagos magyarázkodásával pedig csak még mélyebbre ásta magát: azt állította, nem a külhoni magyaroknak, hanem bűnözői köröknek kedvez majd a jogszabály, és azzal riogatott, hogy sok nem magyar nemzetiségű veszi majd föl rossz szándékkal a magyar állampolgárságot. (Pont, mint a 23 millió román munkavállalóval való riogatás...)

Európai parlamenti képviselőként megszavazta a migránskvótát, a migránsvízumot, a Soros-szervezetek pénzügyi támogatásának növelését és a gazdasági bevándorlás legalizálását. És végül, de nem utolsósorban a Magyarország szavazati jogát veszélybe sodró, hazánkról válogatott hazugságokat és gyalázkodásokat tartalmazó Sargentini-jelentésre is áldását adta. Ez bizony hazaárulás a javából, ami nem magyarázható pártfegyelemmel, semmivel.

Őszinteségi roham

Az uniós választási bukta után viszont valami eltört Tiborban. Különösen azután, hogy a párt nem neki, hanem Ujhelyinek osztotta ki az egy szem brüsszeli wellness-mandátumot. Ez már csak azért is pimaszság volt, hiszen Ujhelyinek odahaza is van saját wellness-részlege... Szanyi ezután vagy három számonkérő levélkét is elkövetett, amelyekben a pártvezetést elküldte a sunyiba. Ujhelyiről például azt írta:

De szeretett pártját is alaposan kiosztotta:

Mellesleg „degenerálódó belterjes klubnak”, „korrupt bandának” is nevezte a pártot. (Ami, persze, nem hír, pusztán közismert tény.) Úgy tűnik, Tiborunknál komoly őszinteségi rohamot váltott ki, hogy kiseprűzték a brüsszeli büfészekcióból. Gyakorlatilag ugyanazokat írta az MSZP-ről meg gyászhuszár párttársairól, mint amiket mi is mondunk róluk évek óta.

Jó Tiborunk tegnap este a Facebookon ekképp szomorkodott fölfüggesztése miatt...

Ha már régi bűneit elősoroltam, fölidézem egy számomra kedves megnyilatkozását is. Egy 2010-es Mandiner-interjúban – magyar balliberális politikustól szokatlan módon – mintha előtört volna belőle az elfojtott nemzeti dac, a magyar öntudat; ugyanis a következőket mondta:

Attól az apró bakitól eltekintve, hogy a párizsi békediktátum 1947-es, Szanyi gyakorlatilag revizionista húrokat penget. Nem tudok olyan baloldali politikusról, aki a második világháború óta ilyet – bármilyen szövegkörnyezetben – nyíltan ki mert volna mondani. Tibornak van még egy jó tulajdonsága: ki nem állhatja a Böszmét. Ha Szanyit a fegyelmi eljárás végén jogerősen is kitúrnák a pártból, az eddigieknél is érdekfeszítőbb nyílt levelekre, vallomásokra számíthatunk tőle...

Addig is: Szanyi Kapitány jobbik énjének tiszteletére nézzük meg együtt azt a 2010-es vicces vírusvideót, amely az első fideszes kétharmad árnyékában született, mikor még volt néhány betöltetlen szakértői hely a BKV-nál. (Most már nincs.)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.