A veszedelmes szociopata szerint a tüntetők tehetnek róla, hogy 2006 őszén kilőtték a szemüket
Aki már megnézte a Szemkilövető legújabb, 2006 őszét magyarázó videóját, talán megérti, miért kezdem azzal ezt az írást, amivel zárni kéne. Ez az alak egy lelkiismeret, lélek, jóérzés, becsület és emberség nélküli közveszélyes szociopata. Most sokadjára is meggyalázta azokat az embereket, és azoknak az elhunytaknak az emlékét, akiket az ő tudtával, jóváhagyásával 2006 őszén szétvertek, megvakítottak, megcsonkítottak. Méghozzá egyetlen célból: hogy az őszödi lebukás dacára hatalmon maradhasson. Nincsen olyan súlyos átok, amire nem szolgált rá ez az eszelős, hazug ember.
„Magyarország egyik legőszintébb, legtisztességesebb, drámai beszéde után szándékkal, tudatosan, a kormány megdöntésének igényével volt ott egy politikai puccskísérlet. Tudom, hogy a rendőrségünk nem jól kezelte, nem volt rá fölkészülve, de azt is tudom, hogy tudatosan provokálták” – közli legújabb videójában az akkori események egyedüli előidézője, fő felelőse, az őszödi Böszme. Elemezhetnénk szavanként ezt a marhaságot, persze. Például: miféle őszinteségről szövegel, mikor nem a nyilvánosság előtt vallotta be, hogy évekig hazudtak, hogy meghamisították a költségvetési adatokat a választás megnyerése érdekében, hogy nem értenek a kormányzáshoz (satöbbi), hanem egy zárt frakcióülésen az elvtársainak, 2006 májusában. Ha őszinte lett volna, kiáll az ország nyilvánossága elé, úgy vallja be, mit követett el – aztán pedig lemond, és eltakarodik a kedvenc kocsmájába.
És ugyan miféle kormányellenes puccsról handabandázik? A tüntetők Gyurcsány eltakarodását követelték, nem a kormányét – ha a miniszterelnök vette volna a kalapját, a tömeg magától föloszlik. A Fidesz is csupán miniszterelnökcserét, a kóros hazudozó lemond(at)ását követelte, arra adott ultimátumot az MSZP-SZDSZ-es képviselőknek. Szó sem volt tehát semmilyen „puccsról”.
- Ám ezek csupán egy kóros hazudozó szokásos szájtépései, szinte szóra sem érdemesek. A lényeg ugyanis abban a mondatában van, hogy szerinte a tüntetők „tudatosan provokálták” a rendőröket. Van pofája ezt mondani! S közben nem szakad rá a Szemlőhegy utcai zabrált villa visszalízingelt csillárja!
Ki más is lenne a felelős az ötvenhatos megtorlások óta nem tapasztalt állami terrorért, mint a tüntetők?! Dehogy Gyurcsány, aki „csupán” hatalmon akart maradni egy olyan lebukás után, amibe afrikai banánköztársaságokban is belebuknának a diktátorok. Dehogy Gyurcsány, aki a rendészeti minisztert megkerülve, közvetlenül irányította a rendőri vezetőket a tüntetők elleni csapásmérésnél. És dehogy Gergényi, aki Gyurcsány engedelmes bábjaként kiküldte az azonosítószám nélküli, símaszkos (így utóbb beazonosíthatatlan) rendőrterroristákat az utcára, hogy megfélemlítsék, hazazavarják a tüntetőket. (S utóbb ezért kitüntetést kapott Budapest „hercegétől”.) Ezek szerint nem is a gumilövedékkel válogatás nélkül, fejmagasságban lövöldöző pribékek, az utcán ártatlanokat, külföldieket összefogdosó véglények a hibásak, akik mögött aztán összezárt a gyurcsányi terrorállam, és egy-két kivételtől eltekintve nem kerültek börtönbe.
Szóval dehogy is Gyurcsány, Gergényi vagy a rendőrök a hibásak – hanem a tüntetők! Minek mentek oda?! Minek provokálták szegény rendőröket?! Nem kötelező tüntetni! Megérdemelték a sorsukat! – gyakorlatilag ez az üzenete Gyurcsány videójának. Egy lelkiismeret, önreflexió, emberség, belátóképesség nélküli gazember megnyilatkozása ez, aki tizenhárom év távlatából sem bírja kiejteni a száján, hogy bocsánat. Ennek az alaknak nincs se szíve, se lelke.
Bűn és bűnhődés
Kórházi adatok szerint 2006. október 23-án legkevesebb tizennégy ember szeme sérült meg gumilövedéktől. A Civil Jogász Bizottság jelentése szerint közülük négyen maradandó fogyatékosságot szenvedtek. A ténylegesen szemkilőttek közül három ember nevét az egész ország megismerhette: Nagy Lászlóét, Csorba Attiláét és Kenéz Károlyét. Csorba Attila másik, épen maradt szeme alapból is annyira gyenge volt, hogy gyakorlatilag teljesen megvakult, munkáját elvesztette, súlyos depresszióba zuhant, és 2013-ban öngyilkos lett. Ha nincs a rendőrterror, Attila ma is élne, családja lenne, valószínűleg a gyermekeit nevelné. Gyurcsány szerint viszont nyilván ő is csak egy provokátor volt, aki megérdemelte a sorsát, hiszen „provokálta” a rendőröket az első sorokban, ott érte a végzetes lövés.
- A bűn elkövettetett, a bűnhődés folyamatban van. Ennek jele a kígyózás, az egyre vöröslőbb fej. Mint Kádárt Nagy Imre – Gyurcsányt is utolsó pillanatáig kísértik majd élete főművének, a 2006 őszi rendőrterrornak a rémképei, áldozatai. A kilőtt szemekből patakzó vér; a Rádió udvarán órákig térdepeltetett gimnazista lányok csomóstul kitépett haja, sikolyai; a Blaha Sörözőből kiterelt, majd közvetlen közelről hátba lőtt vak fiú kiáltása; a tompa puffanások, ahogy a földön fekvő, Móczár István válogatott öttusázóba tucatnyi rendőr belerúg (lásd: a videón); a képviselői igazolványát lobogtatva tárgyalni induló Révész Máriusz, amint behúzzák a rendőrsorfal mögé, és eszméletlenre verik.
Próbálhatja elhessegetni, de a szörnyű képkockák kérlelhetetlenül vissza-visszatérnek majd Gyurcsányhoz. Ágnes asszony is hiába mosta az inget a patakban, a vér nem jött ki belőle. Ha egy veszedelmes szociopata égbekiáltóan romlott, tébolyultan gátlástalan és hataloméhes, akkor az illetőt szükségszerűen Gyurcsány Ferencnek hívják. Ez az ember most éppen tízen- huszonéves fiatalokat próbál cukros bácsiként magához édesgetni a videóival, hátha ők – életkorukból fakadóan – nem tudják, mit tett ez a félkegyelmű az országgal 2004 és 2009 között. Ha találkozunk fiatallal, aki nem tudja, mi történt akkoriban, meséljük el neki. Végül mondjuk el, mi történt Gyurcsánnyal az orvosnál.
Gyurcsány kérdezi az orvosát: – Doktor úr, azt mondta, hogy elmehetek? – Nem, azt, hogy maga elmebeteg!
