Járványdiktatúra, avagy nincs olyan vészhelyzet, amit a mi ellenzékünk ne tudna tovább rontani
Magyarországon ma nincs politikai válság. Világjárvány van és ezért van Magyarországon is járványügyi vészhelyzet. A járvány következtében gazdasági nehézségek is vannak és lesznek, de attól még hónapokra vagyunk, hogy ennek politikai vetületei lehessenek. Ez a kérdés majd csak a járvány elmúltával merül fel. Magyarországnak nemcsak kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormánya van, hanem ez a kormány alaphelyzetben is rendelkezett a választópolgárok több, mint ötven százalékának a támogatásával, a válság kitörésének pillanatában is. Sőt a lakosság több, mint kilencven százaléka a kormány eddigi válságkezelő intézkedéseit is támogatja.
Akkor miért kell egy ilyen éles helyzetben, a való világban zajló, emberéleteket fenyegető vészhelyzet idején politikai válságot csinálni? Az ellenzék ugyanis, minden elemi józan észt félretéve politikai válságot akar csinálni, attól sem visszariadva, hogy ennek érdekében akadályozza a kormány válságkezelő tevékenységét. Az ellenzék azzal, hogy nem akarja megszavazni a parlamentben a válsághelyzet kezelésére szolgáló jogszabályok sürgősségi tárgyalását, tulajdonképpen egy jogi interregnumot akar kierőszakolni, amelyben a válságkezelés jogi háttere, legalábbis szerinte és propagandistái, meg a TASZ szerint bizonytalanná válik. Ennek semmi értelme nincs, kivéve, ha a világjárvány közepén egy politikai válság kirobbantásával akarják ellehetetleníteni időlegesen a kormányzást, pusztán azért, hogy a választópolgárok bizalmát a kormányban megingassák. Tekintet nélkül arra, hogy ennek milyen következményei lesznek emberéletben és anyagi javakban vagy a pénzügyi szektorban.
Mindezt úgy, hogy semmi esélyük a hatalom átvételére, más kormánykoalíció létrehozására, a miniszterelnök leváltására, előrehozott választások kierőszakolására, vagy arra, hogy ezzel az akcióval érdemi változást érnek el a népszerűségi mutatóikban. Sőt azt is tudják, hogy a szavazók elsöprő többsége, a saját szavazóik is azt várják tőlük, hogy működjenek együtt a válság kezelésében és támogassák a vészhelyzet meghosszabbítását.
Csak azt tudják elérni, hogy néhány napig bizonytalan lesz a jogi helyzet. De úgy lesz bizonytalan, hogy előre tudható, akkor a parlamenti többség kétharmaddal megszavazza a jogszabályt és minden visszaáll a „normális” kerékvágásba, a kormány jogszerűen és hatékonyan teszi majd tovább a dolgát. Miután a magyar államigazgatás intakt, sem a kormánypártoknak, sem az ellenzéknek nincs a jogállamot felülíró befolyása sehol, ahogy egyébként az erőszakszervezetekben sem, viszont a józan esze mindenkinek működik, szinte biztosan fenntartható lesz a válságkezelés, a járvány elleni küzdelem jelenlegi szintje.
Csak arra számíthatunk, hogy az ellenzéki pártok, a propaganda-sajtója és a Soros-féle „civil” szervezetek fogják mindenféle bíróságon és persze külföldön megtámadni mindazokat a kormányzati döntéseket, amelyek szerintük jogtalanok. Attól teljesen függetlenül természetesen, hogy azok a döntések életeket mentenek.
Más értelme az ellenzék viselkedésének egyszerűen nem lehet. Csak az, hogy néhány napnyi bizonytalanságot, politikai bizonytalanságot kierőszakoljon egy életeket veszélyeztető vészhelyzet idején. Ki érti ezt?
Az ellenzék politikusai a valóságtól teljesen elrugaszkodva, azzal a tíz éve hangoztatott „érvükkel” jöttek elő (mindig minden kormányzati intézkedésből ezt vezetik le ugyanis), hogy a kormány a járvány következtében kihirdetett vészhelyzetet diktatúra bevezetésére fogja felhasználni és a továbbiakban rendeleti úton kormányoz majd örökké. Tehát, az ellenzéki agytrösztök komolyan azt gondolják, hogy amikor véget ér a járvány és visszatér mindenütt Európában az élet a normális kerékvágásba, Magyarországon a kormány továbbra is a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva fog kormányozni. Marad az esetleges kijárási tilalom, az iskolai szünet és a távoktatás, a hiteltörlesztési moratórium, bezárva maradnak a vendéglátóhelyek, továbbá teljes kapacitáson mennek majd a járványkórházak, mert oda viszik be az ellenzékieket.
Fárasztó leírni, mindig újra, hogy ez miért egetverő ostobaság, de le kell, mert ilyen ellenzékünk van.
Magyarországon néhány ellenzéki politikuson és néhány tízezer tényleg elmebeteg ellenzéki szavazón kívül semmiféle diktatúrának nincsen semmilyen komolyan vehető támogatottsága. Ezek az elmebetegek meg baloldali diktatúrát akarnak és halálosan gyűlölik a jobboldalt. Mindenki más demokráciát akar, beleértve a rendőröket, a katonákat, mindenkit. Egy diktatúra nem néhány rendelet kihirdetésétől jön létre, hanem attól, hogy vagy a tömegek támogatják, vagy van valamilyen fegyveres erő, amely kikényszeríti. Ennek semmiféle realitása nincs, egy járványdiktatúrát meg főleg nem lehetne fenntartani úgy, hogy körülöttünk mindenütt megszűnt a járvány.
De nem is erről van szó, hanem sajnos arról, hogy az ellenzékünk és a sajtója, meg az „értelmisége” ennyire hülye emberekből áll össze. Szokjuk meg, ez nem fog elmúlni már soha.
