Putyin rossz, Orbán rosszabb, a kárpátaljai magyarok pedig nem érdekesek, avagy hová tűntek a Soros-szervezetek?
Mit tesznek a Soros-szervezetek a kárpátaljai magyarokért? Egy nagy semmit, kivétel a Helsinki Bizottság, amely a háborúra hivatkozva kéri az egy százalékos támogatást. Majd persze „emberjogi” közleményt gyárt, meleg étel helyett politizál. Szidja Putyint, gyalázza a magyar kormányt. Majd gonosz furfanggal „menekült státuszt” követel a magyar útlevéllel rendelkező kárpátaljai magyaroknak – mert szerintük „bajban lesznek”, ha csak szimplán magyarok... Ja, hogy nem muszlim bevándorlókról van szó? Akkor mindent értünk. De legalább most befoghatnák a szájukat! Ha már segíteni nem akarnak, legalább olyat ne mondjanak, ami árt a magyarságnak.
A Helsinki Bizottság legalább valamit csinál. Bár elolvasva azt a mákszemnyi közleményt, amit sikerült megszülniük, inkább ne tettek volna semmit...
Kiszúrtak ugyanis egy komoly „emberjogi problémát”, ami őket most jobban izgatja, mint a lakhatás, a meleg élelem, a ruha, pokróc vagy bármi más. Meg is fogalmazták „emberjogi” követelésüket, miszerint rögtön tisztázza az Orbán-kormány azt, hogy a magyar útlevéllel rendelkező kárpátaljai magyaroknak jár-e a menekültstátusz, vagy sem?
Ugyanis magyarokról, nem pedig a déli határon kerítést vágó muszlimokról van szó...
Furcsamód ugyanez jutott eszébe a Márki-Zay Péter-i mélységekbe került Donáth Annának is... Persze, hálózat továbbra sincs.
Az egy százalék viszont jól jönne!
Mit tesznek a Soros-szervezetek?
Felháborodnak és a felháborodásuknak hangot is adnak. Posztolnak. Az oroszok ellen közleményt írnak. Szidják Putyint, ócsárolják Orbánt, de a nagy emberjogvédés – legalábbis ezidáig – akarat hiányában elmaradt.
Hiányzik az a hév, nem látni azt a szenvedélyt, amit 2015-ben (és azóta is többször) a déli határon láttunk. Nincs olyan kompromisszumok nélküli bátor kiállás, nagylelkű odaadás, mint amilyet a muszlim gazdasági bevándorlók esetében tanúsítottak.
Hol van most a kérlelhetetlen jóemberkedés?
A Transparency International korrupciós kisokost gyárt és a magyar választások tisztaságáért aggódik. A TASZ „folytatja” a koronavírussal kapcsolatos „jogvédelmet”, a K-Monitor Közhasznú Egyesület a BKV-t érintő „korrupciók feltárására” kér „adományt”. A Háttér Társaság azzal büszkélkedik, hogy pert nyert a Labrisz Egyesülettel a kormányhivatal ellen, méghozzá a Meseország mindenkié című „felvilágosító-érzékenyítő” kötettel kapcsolatos akadémiai vitában, és a rendőrség ellen is. Mert utóbbiak nem léptek fel kellő erővel a homofóbok ellen... és így tovább.
Miközben háború dúl Ukrajnában, miközben emberek válnak földönfutóvá, miközben több, mint százezer menekült érkezik Magyarországra és miközben magyar emberek kerülnek tragikus helyzetbe, a Soros-hálózat csendben van.
Legfeljebb posztolnak. Orbán Viktor ellen szólnak. Meleg étel helyett politikát csinálnak, boszorkánykonyhájukban gonosz recept alapján dolgoznak.
A Helsinki Bizottság az ukrán válságra hivatkozva azonnal egy százalékot kér
Egyedül a Helsinki Bizottság írt egy közleményt. Bár ne tette volna.
A magyar útlevéllel rendelkező kárpátaljai magyaroknak menekültstátuszt követelnek. Mert szerintük az így, ebben a formában nem jár...
Erről pedig Orbán Viktor tehet. És hogy milyen gyűlöletet keltettek! Érdemes megnézni a közösségi oldalukat. A hozzászólók nagy része gyűlölködik... A Helsinki Bizottság pedig hagyja, nem törli azokat a kommenteket, amik a legalpáribb hangnemben bántják magyar testvéreinket. Hogy minek van szavazati joguk, hogy oroszbarátok, meg hogy ők vették el a nyugdíjunkat (?), és persze hogy mind ostoba Orbán-szavazó.
Beszédes, hogy a Soros-szervezet mindezt hagyja.
De a leginkább beszédes az, hogy a muszlimoknak ételt vittek, most pedig egy százalékot kérnek. Mert háború van, nekik pedig kell a pénz a jogvédésre.
Donáth Anna is beszáll a riogatásba
Persze jönnek a nagy jogvédő momentumosok is. Azt írja Donáth Anna:
Csapdahelyzetbe kergette a Fidesz azokat a kárpátaljai magyarokat, akik felvették a magyar állampolgárságot, és most az orosz agresszió, a háború elől menekülnek. Magyar állampolgárságuk miatt, Magyarországon nem számítanak menekültnek a menekültszabályok alapján, azaz nem jár nekik a menekülteknek járó ellátás, például élelmezés és egészségügyi ellátás. Jogi értelemben menekültnek ugyanis a harmadik ország állampolgárai minősülnek, magyarok nem.
Az egy dolog, hogy az ukrán törvények – ha már a jogi státuszt ilyen szigorúan veszi Donáth – nem engedik a kettős állampolgárságot, azaz maga a kérdésfelvetés nem értelmezhető, ám az már tényleg az ostoba gyűlölet csimborasszója, hogy mindezt úgy tálalja, mintha ezen feltételek miatt bármiféle hiányt is szenvednének az Ukrajnából Magyarországra érkező, bármilyen nemzetiségű emberek.
Járt ő arra ott egyáltalán? A fotók tanúsága szerint igen. Beszélt ő ott bárkivel is? A megjelent képek szerint igen. Akkor miért teszi fel ezt a kérdést?
Aki járt ott és segített, az nagyon jól tudja, hogy ember és ember között senki tesz különbséget. Senkit nem ér hátrány nemzeti hovatartozása miatt. Legkevésbé azért, mert magyar vagy magyar útlevele van.
Akkor mégis miért mond ilyet Donáth Anna?
Mert ők ilyenek. Ilyen az SZDSZ reinkarnációja, ilyen a Momentum.
