Attól vagyunk erősek, hogy nem félünk!

Ötven nappal Jézus halála, tíz nappal pedig mennybemenetele után ott állt egy kisebb közösség, akik hittek abban, ami meg volt írva a Bibliában és amit a Mester megígért nekik. Ez abban az időszakban volt, amikor nem lehetett Jézusról beszélniük; többen bolondnak nézték őket, de talán még ez volt a legjobb, hiszen másokat ezért vagy bebörtönöztek vagy megöltek. Ők mégis együtt imádkoztak, és hitték, hogy az Isten nem ember, hogy hazudjon, és amit ígér, meg is cselekszi.

Az Írás szerint tehát az apostolok együtt voltak és imádkoztak, amikor egyszercsak zúgó szél támadt és lángnyelvek szálltak le rájuk, majd mindannyiukat betöltötte a Szentlélek. Róla azt olvashatjuk, hogy azért jött el, hogy velünk legyen és olyan erővel ruházzon fel bennünket, amivel egészen egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a nem hívő emberek. Akik persze már a kezdetektől érezték, nem tudnak mit kezdeni ezzel a láthatatlan erővel, hittel, amivel a keresztények rendelkeznek, így tehát emberi módon cselekedtek: megpróbálták elpusztítani őket, üldöztetések sora várt rájuk, de említhetnénk azt is, amikor mártírhalált haltak a hitükért, például Néró császár idejében, akinek egyik kedvelt szórakozása az volt, hogy élő fáklyaként használta őket...

De tudják, az a néhány apostol, akik Pünkösdkor betöltekeztek Isten szellemével, megváltoztatták a világ történelmét. Mert nem féltek hirdetni Isten igéjét, nem féltek és nem hátráltak meg akkor sem, amikor üldözték őket, vagy halállal fenyegették. Emberileg lehetetlen, amit véghezvittek: egy maroknyi ember megrengette a világot, létrehozta a keresztény egyházközösségeket, miközben Isten igéje futótűzként terjedt. Nem volt semmi, ami megállíthatta volna a kiáradását, aminek következtében voltak, akik nyelveken szóltak, mások prófétáltak, betegeket gyógyítottak. Csodák és jelek kísérték, kísérik ma is a Szentlélek által betöltött emberek életét. De ehhez bátorság kell azoknak, akik az igazságot képviselik, ha valóban nemcsak túlélni, hanem győzni akarnak. És tudják, igazság által leszünk erősek, nem kell, hogy féljünk.

Hogyan is tehetnénk? Hiszen bennünk az élő Isten szelleme lakik, ami Pünkösdkor szállt le a tanítványokra, és ami azóta is készen arra, hogy betöltsön bennünket tűzzel, erővel, hatalommal. De ha nem töltekezel be Isten szellemével, nem fog menni. Hiába veszel életvezetési könyveket, jársz lifecoach-képzésekre, nem számít, hogy hányszor mantrázod, hogy „sikerülni fog”, Isten nélkül lehetetlen leszel valódi változást generálni. Akármilyen lelki állapotban vagy, csaponghatsz érzelmileg, vagy éppen félsz valamitől, bármikor kérheted, hogy jöjjön a Szent Szellem és söpörjön ki mindent az életedből, ami káros, ami visszahúz, ami leural.

A Pünkösd alapja az volt, hogy a tanítványok együtt, egy akarattal álltak Isten előtt. Tudták, hogy olyan kihívásokkal kell szembenézniük, amihez elengedhetetlen az egység. Ismerős a helyzet? Nem véletlenül. Napjainkban ugyanolyan bátornak kell lennünk, mint amilyenek az apostolok voltak. A kereszténység mára a legüldözöttebb vallás a világon, a keresztény társadalmakat, a keresztény kultúrát alapjaiban próbálják kiradírozni.

Annyi sok elhatározásunk volt és annyiszor elbuktunk. Annyi tervünk volt és mindannyi megsemmisült. De van megoldás. Az igazi Pünkösdöt ma is átélhetjük, csak kérnünk kell: erőt, tüzet, hogy a bensőnk égjen az Istenért. Hogy felismerjük: az Isten szeretete a Szentlélek által képes arra, hogy kiűzze belőlünk a félelmet, hogy megváltozzon a jövőképünk. A Róma 5-ben azt olvashatjuk, hogy az igazság felszabadít. Azt hiszem, erre van igazán szükségünk a XXI. században leginkább: ebben a torz világban hirdetni az igazságot. Például, hogy a család egy férfi és egy nő szövetsége. És tudják, néha a legnagyobb erő a reményhez kell. A reménység pedig azt jelenti, hogy nem félsz a jövőtől, nem félsz attól, mi vár rád, mert tudod, hogy az számodra a lehető legjobb lesz. Miért? Mert annyira szeret bennünket az Isten és mi is őt, hogy ez biztonságot ad.

A Jeremiás 17-ben azt írja az Ige, hogy „átkozott ember az, aki testben bízik, mert nem látja, hogy jó következik”. Ha magadban bízol, nem fogod látni a jövődet, depressziós leszel. De aki Istenben bízik, annak élete szárazság idején is gyümölcsöző lesz. Képességet kapunk arra, hogy győztesek legyünk. Az Efézus 5:18 pedig ehhez ad útmutatót, hogyan töltsön be bennünket az Isten szelleme, hogy átéljük újra az Úr szeretetét, hogy képessé váljunk megtenni, amire az Isten elhívott bennünket. Nem lesz könnyű, sőt.De az Isten szelleme kimossa a félelmet a szívünkből.

Ha most úgy olvasod ezeket a sorokat, hogy telve vagy nehezteléssel, elvetettséggel, hogy nem hiszed el, hogy szerethető vagy, akkor van egy jó hírem számodra: mindenre van erőd a Krisztusban, Isten pedig annyira szeretett téged, hogy elküldte az egyszülött fiát, hogy mi éljünk és örök életünk legyen. Reménységed lehet afelől, hogy minden helyreáll az életedben, hogy a harcokban győztessé leszel. Mert ha bízol az Istenben, senki és semmi nem állíthat meg téged, mert erőd és hatalmad lesz uralkodni a félelem felett. Nem lesz több kétséged, mert ahol Isten szelleme jelen van, ott nincs helye aggódásnak. Ahol a szeretet uralkodik, ott nincs helye csüggedésnek, reménytelenségnek. Jézus ezért is küldte a Szent Szellemét, hogy ebben is segítségedre legyen. (Ezt is jelenti a neve: segítő.) Legyél bátor tehát arra, hogy merd kérni: töltsön be téged, teljesítse ki az ajándékait az életedben. És ha ezt megteszed, megváltozik minden. Sikeres és áldott ember leszel, nem kell többet a félelmeiddel harcolnod, hanem szeretetben élsz, ami erővel tölt el. És soha többet nem kell senkivel szemben vesztesként állnod. Mert győztes leszel.

Tudod, „megváltozhatsz”. Erről beszél Jézus Nikodémusnak. Hogy hogyan és miért? Erre Jézus ad nekünk választ:

Igen, mint a szél. Attól, hogy soha nem láttam még, tudom, hogy van. Nikodémus pedig megkérdezte Jézust arról, hogyan születhet újjá az ember. Az éjszaka furcsa lelkiállapotában felteszi az abszurd kérdést is: „Hogyan születhetik az ember, amikor vén? Bemehet anyja méhébe és megszülethetik ismét?” Mint Nikodémus, mi is egy másik testre, egy másik életre gondolunk. Jézus azonban egy ennél is nagyobb csodára: ebben a földi életben, ebben a testben válhatunk megújultakká! Nem csupán egy új frizura vagy öltözködési stílus erejéig, hanem teljes valónkban. Jézus válasza ez: „aki víztől és Lélektől születik”.

A víztől születés a keresztséget jelenti. Az Apostolok cselekedetei több helyen is leírja az első, történelmi pünkösd után, hogy vízzel már meg voltak keresztelve, de Szentlélekkel még nem. Vagyis elkezdődött bennük egy folyamat a vízkeresztséggel, de a lélek-keresztség, az újjászületés „fürdője” még várt rájuk. Bárhol vagyunk a folyamatban, az Isten tenyerén vagyunk. Általa tölthetjük be azt, ami lényünkbe van írva: újjászületve élni. Félelem nélkül, erősen. Tudva, hogy mi az Isten kiválasztottjai vagyunk, akiknek erőt és hatalmat adott az Úr, hogy „kígyókon és skorpiókon tapossunk, az ellenség minden erején”.

És én hiszem, hogy mi, magyarok az elmúlt években bebizonyítottuk, hogy az a nemzet, aki kellő bátorsággal áll ki a hitéért, az a nemzet, amely a kereszténység utolsó bástyája Európában, attól igazán erős, hogy nem fél. Összetart, ellene áll minden torz ideológiának, még akkor is, ha ezért folyamatosan támadnak bennünket. Nincs bennünk félelem, mert bízunk az Istenben. És ahogy Dávidnak adott stratégiát Isten Góliát legyőzésére, hiszem, hogy nekünk is adott. Ezért nem tudnak bennünket leigázni, megtörni. Mert az Isten velünk. Kicsoda ellenünk?

A pünkösd az egyház születésnapja

A pünkösd egy keresztény ünnep, amit a húsvét utáni hetedik vasárnapon és az azt követő hétfőn tartanak. Ez a Szentlélek kiáradásának ünnepe, a Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeretetének kiteljesedése. Maga az elnevezés a görög pentékoszté szóból származik, ami 50-et jelent, ami a húsvét utáni ötvenedik napon történő eseményekre utal. Ennek megfelelően tehát pünkösd ünnepe legkorábban május 10-11-re, legkésőbb pedig június 13-14-re eshet. Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztény vallású emberek. Pünkösd története egészen az ószövetségi időkre nyúlik vissza, ekkor még azonban eltérő jelentéssel bírt. A zsidó nép által savuotnak (hetek) ünnepének hívott eseményen ünnepelték az első termést és adtak hálát Istennek, hogy részesülhettek belőle, illetve ekkor emlékeztek meg a Tóra átvételéről is. Amikor Krisztus feltámadt, akkor az mondta híveinek, hogy elküldi a Szentlelket az emberek közé. Azon a napon lángnyelvek jelentek meg és ereszkedtek le az összegyűlt apostolokra. A jelenlévőket elöntötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni. Az emberek köréjük gyűltek, és a saját nyelvükön hallgathatták az apostolok által átadott tanításokat. Szent Péter prédikálni kezdett, az emberek pedig megértették az üzenetet és a keresztény vallásra tértek. Ők lettek az első keresztények, ezért is tartják ezt az ünnepet az egyház születésnapjának.

Áldott Pünkösdöt kívánunk!

Fotó: illusztráció