Pesti Srácok

Ejnye, ejnye, Ukrajna!

Ejnye, ejnye, Ukrajna!

Leállították múlt héten a kőolajszállítást Ukrajnán keresztül a Barátság kőolajvezeték déli ágán, amely Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát szolgálja ki – írja a G7 a Bloombergre hivatkozva. Az amerikai hírügynökség az orosz kőolajvezeték-hálózatot üzemeltető Transznyeftyre hivatkozik, amely szerint erre azért került sor, mert a szankciók miatt nem tudta kifizetni Oroszország a tranzitdíjat. A Mol a kőolajszállítás leállítását követően azonnal egyeztetést kezdeményezett az ukránokkal és az oroszokkal is, és jelezte, hogy átvállalja a díjfizetési kötelezettséget. A kérdésben gyors megállapodás született, így a Magyarországot és Szlovákiát is ellátó Barátság-kőolajvezetéken ismét zavartalanul működik a szállítás.

Ez röviden a hír. Állítólag Nyugat barátja Ukrajnának, beleértve a közép-európai országokat is. Nyilván ennek a nagy barátság okán Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket, amely még anno a megbonthatatlan, örök szovjet-magyar barátságot jelképezte, melynek tagja volt Ukrajna is. Megjegyzem, az orenburgi és bogorodcsányi több ezer kilométeres gázvezetéket magyar melósok, magyar szakemberek ezreivel építették meg. Akkor még az örök barátság jegyében a COCOM-listás termékeket 1978-tól - Krupp és az AEG legmodernebb gépei, különleges minőségű acélcsövei, a NASA-tól megrendelt vezérlő berendezések stb. - Magyarország vette meg sok millió dollárért Nyugattól, és adta át a szovjeteknek annak fejében, hogy 2014-ig a gázt ingyen kapjuk majd. Ez nem kis kockázattal járt a magyaroknak, hiszen a Szovjetunió több százezer katonával bevonult fegyveresen a független Afganisztánba, és dúlt a háború, ahonnan néhány év múlva véres fejjel menekültek a szovjetek. Ezt csak azért írom, mert az egész nyugati világ elítélte Szovjetuniót a fegyveres beavatkozásért és megtiltotta Nyugatról a korszerű technika eladását a szovjetek számára.

Dehát mindez a múlté. A Szovjetunió összeomlott, szétesett a szocialista világrendszer (1990) és a földgázt már csak pénzért kaptuk, kapjuk, és odalett a szovjetekbe fektetett több milliárd dollárunk. Az orosz adósságállomány visszafizetésének jótéti hatását sem tudtuk kihasználni, mert a balliberális Horn-kormány és az SZDSZ-es Demszky-féle Budapest-főváros vezetése nem tartott igényt erre. (Például az ingyen ideérkező orosz metrószerelvények helyett a drága és hosszú ideig használhatatlan franciát vásároltuk meg.)

Térjünk vissza még kicsit a barátságra, a druzsbára, az 1992-ben kötött magyar-ukrán alapszerződésre, amely jóindulatunkat jelentette a szomszédos, új állam, Ukrajna felé. Számunkra viszont ez egy rossz szerződés volt, mert az ősi, magyarlakta Kárpátalja lakosságát védtelenné tettük, és a kisebbségeket lassan minden joguktól megfosztják.

PestiSracok facebook image

Tehát a druzsba! A kitört orosz-ukrán háború óta Magyarország nemzetiségekre való tekintet nélkül eddig több mint 800 ezer Ukrajnából ideérkező menekültet fogadott be. Szállással, élelemmel, egészségügyi ellátással várjuk őket, akik hazánkban szeretnének maradni azoknak munkahelyet, gyerekeiknek óvodát, iskolát, továbbtanulást biztosítunk. Az ukrán menekülteknek a vonat- és autóbusz közlekedést ingyen biztosítja a magyar állam. Ezen túl sok százmillió forint értékben szállítunk Ukrajnába élelmiszereket, gyógyszereket, ruhákat, építőanyagokat, a mezőgazdasághoz szükséges vegyszereket, technikai felszereléseket - sorolhatnám tovább - ingyen. Ez Magyarország történetének eddigi legnagyobb humanitárius segélyakciója. Ezért az Európai Unió semmiféle pénzügyi segítséget nem ad, sőt a nekünk járó uniós pénzeket is visszatartja. Ez Zelenszkij elvtársat és vezető társait nem hatja meg. Ők elzárják azt a gázvezetéket, aminek nagy részét mi építettük, mi finanszíroztuk és természetesen ezzel megfosztották a velük anyagilag és politikailag szimpatizáló szlovákokat, cseheket az energiaforrástól.

Haladjunk tovább a barátság, a szolidaritás új értelmezéséről. A Nyugat és végül is Magyarország sok milliárd dollárral segíti Ukrajnát, annak ki tudja milyen harcát az oroszok ellen. Míg az ukránoknak semennyi pénz és fegyver nem elég, csak tartják a markukat, cserében még egy köszönetet sem tudnak kinyögni. Aztán halljuk, hogy a fegyverarzenáljuk nem az ukrán frontokon tűnnek fel, hanem különböző arab piacokon, avagy a milliárdok nem oda jutnak, ahol a legnagyobb szükség volna rájuk, hanem ki tudja milyen ukrán oligarcha klánoknál landolnak. Ismerjük, tudjuk, hogy 30 éve mekkora maffiavilág, korrupt élet van ebben a térségben.

Azért nézzük tételesen, hozzávetőlegesen, hogy eddig mennyi pénzt áldozott az Európai Unió és az USA Ukrajnára. Kezdetben mindjárt 50 milliárd dollár támogatást kapott az Egyesült Államoktól. Az ukrajnai válságra 2014-től-2020-ig 11,2 milliárd euró vészhelyzeti csomagot kapott az ukrán vezetés. Aztán az Európai Unió 2,2 milliárd eurót adott az ukrán fegyveres erők támogatására. Nemrégiben 348 millió euró humanitárius segélyt kaptak az ukránok. Aztán az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításáról döntött az ukránok számára. Ki tudja még honnan csorognak százmilliárdok egy éppen jogállamnak nem mondható országnak...Az Európai Unió közben folyamatosan alsó felén szúrja magát, miután a legújabb terv szerint sok milliárd eurós hitelt vesznek fel Ukrajna megsegítésére. Öntik, csak öntik a vizet a Donba, amely nem akar kiapadni. Vajon miért, kinek éri ez meg? Még ez az értelmetlen ,,kihelyezett" háború az ukrán népnek sem hoz hozadékot, csak szenvedést és halált. Az már végképp nem számít, hogy Európa ősztől fázni fog, százezrek fagyhatnak halálra, beköszönt az energiaválság a nagy európai gazdasági válsággal karöltve, ami munkanélküliséget, inflációt jelent - és akkor még bele sem gondoltunk abba, hogy nem csupán európai, hanem akár egy világméretű fegyveres konfliktus is kibontakozhat. Kinek, kiknek az érdeke mindez?

Éljen tovább tehát a nagy barátság, a megbonthatatlan nagy druzsba, és engedjen tovább ez az enervált, korrupt globalista Nyugat ennek a Zelenszkij-féle bohóc, erőszakos, követelődző társaságnak, akik eladták a lelküket az amerikaiaknak, akiknek semmi sem drága, mindent odadobnak az értelmetlen háborúért. Ilyen helyzetben békére nem is merhetünk gondolni.

A szigorú tények változatlanok. Az orosz vállalat közleménye szerint a Barátság vezeték déli ágát kezelő ukrán vállalat, az Ukrtransznafta augusztus 4-én állította le az orosz olaj továbbítását. Erre állítólag azért került sor, mert az orosz és az ukrán vállalat szerződése teljes előrefizetést irányoz elő, de az augusztusi szolgáltatásért járó, július 22-én elutalt összeget július 28-án a Transznyefty visszakapta a cég állítása szerint. Az orosz társaság hozzátette: az európai bankok nem hozhatnak önállóan döntéseket az Oroszországból induló, határokon átívelő tranzakciókkal kapcsolatban, a nemzeti hatóságoktól van szükségük engedélyre. A közlemény szerint a Transznyefty dolgozik azon, hogy alternatív megoldást dolgozzon ki az összeg elutalására.

Írásom közben jött a hír, hogy megint mi fizetünk. A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat. Tehát továbbra is fizetünk, fizetünk, fizetünk...

Összegezve, tanulságként. Az európai szankciók, a megszorítások fabátkát sem érnek, miközben egekbe szöknek az élelmiszer- és az energiaárak. Vígan folytatódik Európa felszámolása, a jelenlegi elit leszámol az európai civilizációval. Az ukrán kormányzat hálátlan, megbízhatatlan, nem szavatartó. Nincs elképzelésük, akaratuk, hogy miként kell egy élhető, valódi jogállamot, demokráciát létrehozni. Ukrán katonák feláldozásával folyik egy sötét, eszement háború, ártatlan milliók halnak meg, válnak földönfutóvá néhány őrült víziójának és üzleti érdekeinek.

Hajrá! Csak így tovább! Viszlát kétezer év kereszténység, európaiság..!

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.