Gázhiány – Heute gehört uns Deutschland und morgen die ganze Welt
Magyarország hiába szavazott ellene, az Európai Unió összes tagállamában kötelező lesz 15 százalékkal csökkenteni a gázfelhasználást. A többség eldöntötte, hogy noha minden tagállamnak teljes szuverenitása van a saját energiamixének meghatározásában, mégiscsak legyen minden úgy, ahogy a németek akarják.
Az Európai Unió vezénylő elmélete az idealista voluntarizmus; az emberi akarat minden természeti törvényt és objektív társadalmi szükségszerűséget képes felülírni. Ha elég erős az emberi (közösségi) akarat, akkor minden nehézséget képesek leszünk legyőzni. Ha nem veszünk gázt az oroszoktól, esetleg az oroszok fejmagasságban dobják vissza a szankciós medicinlabdát, és ők nem adnak el nekünk, akkor majd erősen akarjuk az alternatív forrásokat, az alternatív források pedig az erős akarat nyomán megjelennek a tározóinkban. Amennyiben mégsem így alakulnak a dolgok, akkor pedig azt akarjuk erősen, hogy ne is legyen szükségünk gázra. Elvégre mi szükségünk van ezen az égövön fűtésre meg meleg vízre. Csak akarni kell, hogy ne legyen szükségünk rá.
Az egészen hülye Európai Bizottság idealista voluntarizmusával szemben a rideg valóság az, hogy a lakossági(!!!) gázfogyasztást nem az emberi akarat befolyásolja, hanem az időjárás. Gyermeki ésszel is felérhető: ha nagyon hideg van télen, akkor sokat fogunk fűteni, ha enyhe telünk lesz, akkor 15-20 százalékkal is kevesebb földgázra lesz szükségünk. De a gyermeki ész komolyabb hiánycikk a nyugati civilizációban, mint a nyersanyagok általában.
Ha zöldíteni akarsz, akkor földgázt veszel az oroszoktól
Európában az elmúlt másfél évtizedben markánsan megnőtt földgázigény mögött természetesen a németek által előírt ideológiaként és cselekvési tervként erőltetett energiewende áll. Néhány, korábban aláírt szerződés miatt nem nevezték csak energiewunderwaffénak. Vagy energieendlösungnak. De a mögé pakolt tudomány voluntarizmusa a 20. századból táplálkozik. Egész egyszerűen a brutálisan megszaladt naperőmű-kapacitások miatt a villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartása megkövetelte új gázüzemű erőművek építését. Ugyanis minden ellenkező híreszteléssel szemben előfordulhatnak olyan napszakok, amikor nem süt a nap. Ilyenek például az éjszakák, hogy ne bonyolítsuk túl a felhősödéssel meg a néha beboruló éggel!
Csak emlékeztetőnek. L. Simon László parlamenti képviselőként hatalmas felzúdulást váltott ki egy felszólalásával, amiben azzal érvelt a paksi beruházás mellett, hogy arra időjárástól és napszaktól függetlenül támaszkodhatunk. A haladó sajtó nem győzött hahotázni, hogy hát mennyire buta ez a fideszes forma, micsoda dolog olyasmit állítani, hogy éjszaka nem termel áramot a naperőmű. (Ez 2014-ben történt, amikor Fekete-Győr András még a kávéfőző-gyakornokként tüsténkedett valahol.) A HVG még 2016-ban sem volt képes elengedni a történetet. Pedig a tények ettől még tények maradnak, a naperőművek háztartási rásegítő rendszerként ideálisak ezen az égövön, sosem fogják kiváltani az atomenergiát.
A fosszilis erőműveket meg azért nem, mert pont a napenergia hasznosítása miatt lett rájuk szükségünk.
A földgázzal hajtott erőműveknek ugyanis van egy csodálatos és egyedülálló tulajdonságuk: gyorsan indíthatóak. Amennyiben beborul az ég, rögtön be kell kapcsolni egy gázerőművet, különben nem lesz elég áram a hálózatban. Azért gázerőművet, mert nincs más választás. Nem azért, mert elkúrtuk, hanem mert nincs más választás. A szén- és atomerőművek úgynevezett zsinóráramot termelnek, nem lehet csak úgy ki-be kapcsolni őket. Aminek az a hátránya, hogy egy ideális napon, csúcsidőben a napenergia tényleg jóval olcsóbb, így a gyermeki ésszel sem rendelkezők (pl. Tordai Bence) kiterjeszthetik egy-egy pillanat igazságát egy teljes évre. Megállapítva, hogy bárki, aki nem kizárólag megújulókat telepít, az tulajdonképpen lop, hiszen 2022. augusztus 2-án, 11 és 13 óra között a megújulókból származó energia három forinttal kevesebbe került az árampiacon, mint a paksi, tehát ez sikerülhetett volna 2021 december 31-e és 2022 december 31-e között is.
Azért nyugaton sem (volt) mindenki teljesen hülye
Az urbánus zöldek jelentette tehertétel miatt kezdett Európa végtelen mennyiségben gázt importálni. Aki tehette, Észak-Afrikából, aki tehette Norvégiából, akinek meg Oroszország jutott, az meg onnan. Aki zöldít, az gázt importál, hiszen gázerőművekre van szükség a naperőművek kompenzálására. A német ipar képviselői pedig kiegyeztek az urbánus zöldekkel egy döntetlenben, a színes hajú muciológusok rajonghattak az atomenergia felszámolásával párhuzamosan mindent ellepő megújulóknak, az realitások képviselői pedig örültek az olcsó orosz gáznak. Pont emiatt Brüsszel is fenntarthatónak ítélte ezt a koncepciót, aztán jött Putyin, és odaszart az asztalra.
Az energiewende ebben a pillanatban fenntarthatatlanná vált. Olcsó orosz gáz nélkül az elmúlt évtizedben gombamód szaporodó naperőmű-kapacitások teherré váltak. Ha továbbra is üzemben akarják őket tartani (nem tehetnek másként), akkor valahonnan földgázt kell szerezni. És nincs az az ár, amit a színes hajú német zöldek nem fizettetnének meg másokkal, csak hogy ne kelljen beismerni a tévedésüket. A hibás egyenletet most groningeni földrengésekkel, méregdrága amerikai és norvég gázzal próbálják kiegyenesíteni, de nincs messze a szászországi palagáz kitermelése sem.
Egy pár évig így mondhatják majd, hogy a helyzet nem jó, de nem is tragikus.
Tragikus akkor lesz, amikor a szénerőművek mellett az atomerőműveket is visszakapcsolják, miközben az időjárásfüggő kapacitásokat is rendszerben tartják. Olyankor majd Európa megismerkedik az energiariadó fogalmával; megszólalnak a szirénák és mindenkinek rohannia kell haza, hogy bekapcsolja az összes kütyüjét, hátha akkor nem fogják a kontinens hőtérképét felrobbant transzformátorállomások pettyezni. Azt meg hagyjuk is, hogy a előre eldöntött leszerelés miatt elmaradtak bizonyos kötelező karbantartások a német atomerőműveknél, ezért ha hirtelen felindulásból visszakapcsolják őket, akkor lesz ott leolvadáson kezdve szivárgáson át minden, amiről a színes hajúak urbánus zöldek eddig disztópiákat költöttek.
Végső megoldás az einstand
A németek természetesen a legrosszabb megoldást fogják választani: rendszerben tartják a megújulókat, a gázt pedig valahogy összekaparják Európából. Amit lehet, azt megvásárolják, amit nem tudnak, arra ott van a szolidaritás. Mert a szolidaritás is jelentésváltozáson ment át az elmúlt évtizedben: ma már azt jelenti, hogy a saját nemzeti érdekeinket alá kell rendelni a német érdekeknek, mert a németek szíveskedtek hülyének lenni. A Bizottság 15 százalékos javaslata is erről szól; az egész kontinensen csökkenteni kell a lakossági gázfogyasztást, hogy a megmaradt mennyiség szolgálhassa a német megújulókat. És ugye ezt csak akarni kell, az akarat pedig majd odahajlítja maga mögé a valóságot.
Amerika attól rettegett sokáig, hogy mi lesz, ha a német ipar és az olcsó orosz energia egymásra talál. Ettől már nem kell félniük, de talán nem is kellett volna. Azt jó lett volna valahogy elkerülnünk, hogy a német ostobaság összetalálkozzon az orosz erőszakossággal. Nem sikerült.
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
