Pesti Srácok

Ideje végleg leszámolni a kolonializmussal! 

Ideje végleg leszámolni a kolonializmussal! 

Könnyes szemmel olvassuk, amikor valamelyik hegycsúcs Kanada és az Egyesült Államok határvidékén visszakapja eredeti indián, vagyis inkább bennszülött amerikai nevét. Egészen meghatódunk, amikor hírét vesszük, hogy a British Museum úgy dönt, visszaad pár műkincset Egyiptomnak, amit korábban megőrzésre átvettek (elloptak). Egyetértően és hevesen bólogatunk, amikor Dnyipro és Kijiv visszakapja eredeti, ősi módon lüktető nevét, végleg leszámolva az orosz kolonializmus erőszakos térhódításával. De a munkát be kell fejezni, a nyugati világból maradéktalanul ki kell takarítanunk a kolonializmust!

Ugyanis nemcsak a birodalmak kolonizáltak. Sőt, nem az oroszok az egyetlenek, akik mai napig kolonizálnak, terjeszkednek, átneveznek és kulturálisan kisajátítanak, továbbá történelmet hamisítanak és műkincseket rabolnak. Nem kell nagyon messzire mennünk, ha ilyen gaztettekre keresünk példát, elég csak körbenéznünk.

Az önmagukat roppant fejlettnek és példásan modernnek, továbbá a múlt bűneire már nem is emlékező osztrákok a mai napig kulturális megszállás alatt tartják a Várvidéknek is nevezett Sopron-külsőt, amit hódító, területszerző ügyeskedéssel szereztek. Mindenféle német neveket aggatnak magyar településekre és patakokra, a betelepültek pedig nem tartják tiszteletben a bennszülöttek kultúráját, nyelvüket és szokásaikat felejtésre ítélték. Ez így nem mehet tovább!

És az osztrákok legalább nem erőszakosak, bár a hallgatás is erőszak, mint az közismert. Sőt, aki nem áll ki az elnyomott magyarok ellen hangosan, nem ragasztja oda magát egy festményhez, vagy nem rikoltozik artikulálatlanul, az is erőszakot követ el.

PestiSracok facebook image

A többi utódállamról ez a legkevésbé sem mondható el. A tótok mai napig a magyar emlékezet felszámolására törekednek, az ezer éves közigazgatási határokkal játszanak, földeket rabolnak, kolonizálnak. A műkincsekre, az épített környezetre a földfoglalók nyelvén tesznek feliratokat, az ősi magyar kultúrát gúny tárgyává teszik. Bűneiket felsorolni is nehéz, és ezen a kvótamagyar miniszterelnök sem segít. Tamás bátya.

A szerbek (és szerbhorvátok) kevésbé erőszakosan, de ugyanúgy kolonizálnak a mai napig. Ha csak visszateszik a települések bejáratához a magyar helységnévtáblákat, azt ne tekintsük már a XXI. században formabontóan merész húzásnak! Ez még minimumnak is kevés, sőt, erőszak!

A románok a térség oroszai. Putyin megnyalná mind az egy heréjét, ha képes lenne úgy maga alá hajlítani az ősi lüktetésű Ukrajnát, ahogy azt a románok teszik Erdéllyel. Mindenhol a megszállók zászlói lobognak, ki akarják irtani az eredeti lakosságnak még az emlékét is. A hegyeket és falvakat vagy a földfoglalókról nevezik át, vagy kitalált, sosem volt neveket írnak rájuk, meghamisítva a múltat, eltagadva az igazságot. Amíg Kolozsvár Cluj-Napoca, addig nincs béke! Igazság nélkül nincs béke, le a román kolonializmussal! Momentum, rátok számítunk elsősorban a harcban!

A végére hagytam az ukránokat. Ők mutatják meg, mennyire helyesek az interszekcionalizmus megállapításai. Ugyanis mindenki egyszerre elnyomó és elnyomott, ehhez pedig pontszámokat is társítanak képzett muciológusok. Nos, az ukránok esetében ez mínusz öt, mert őket nagyon elnyomják és kolonizálják, továbbá erőszakolják az oroszok, de ők maguk ugyanezt teszik azokkal, akiket a történelem vihara a kezük ügyébe sodort. Kárpátalját – ami nem is Kárpátalja, hanem simán Felső-Magyarország egy része – brutális eszközökkel kolonizálják a mai napig. Ha tényleg a nyugati népek nagy és boldog családjához akarnak tartozni, akkor ezt a bűnös tevékenységet azonnal be kell fejezniük, a munkácsi várból pedig a mélybe kell hajítani a földfoglalók jelképét és visszatenni a turult. Nem elég szobatisztának látszani, annak is kell lenni! És mindennek vissza kell adni az eredeti, ősi nevét. Ha a Dnyeper Dnyipro, akkor Mukacseve bizony Munkács. És nem ártana legalább tiszteletből elsajátítani a térség eredeti, bennszülött lakosságának a nyelvét sem, nemhogy azt betiltogatni!

És a fentiek csak az első lépések egy igazságosabb világ felé. A franciáknak például mai napig fizetnek a volt gyarmataik azért, mert a franciák által épített infrastruktúrát használják. Ez bizony a tótokra, a szerbhorvátokra, a románokra és az ukránokra is igaz. Nem lehet eléggé felháborodni azon, hogy a szerbhorvátok horvát alegysége pénzt kér tőlünk azért, hogy az általunk épített kikötőkben kicsomagolt szénhidrogéneket átengedjék a tőlünk kolonizált területen. Bizony itt lenne az ideje Fiume kikötőjéért bérleti díjat utalni évente kétszer Budapestre! Meg az utakért, a házakért és a fővárosuk használatáért, amit Szent László alapított.

Ha nincs igazság, nincs béke! És ne legyetek olyanok, mint az oroszok!

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.