Pesti Srácok

Amikor a Tisztelt Bíróság és az emberek igazságérzete egybeesik

Amikor a Tisztelt Bíróság és az emberek igazságérzete egybeesik

Az a hihetetlen, különös, valószínűtlen, elképzelhetetlen dolog esett meg, hogy a Szeretve Tisztelt Független Magyar Bíróság döntése egy közfelháborodást kiváltó ügyben egybeesik az emberek igazságérzetével. Miután az Igen Tisztelt Bíróságot végül is az emberek tartják, ez igen szép ebben az elkövetők jogaira kalibrált világban.

Mint ismeretes, egy úriember (mi lenne más, esetleg állampolgár) két másik hasonszőrű társaságában nagyjából 140 kilométer per óra sebességgel száguldott, versenyezgetés keretében, az Árpád-hídon. Aztán, ahogy mondani szokták, elveszítette az uralmat a járműve felett, és az autójával megölt egy másik embert. Egészen pontosan agyonütött és széttépett. 140-nel még egy teniszlabda is nagyot üt, nem hogy egy másfél tonnás fémdarab. Ez mondjuk köztudomású, elvileg mindenki tudja.

A 140 km/órás sebesség az autópályán se kevés, ott azért lehet mégis ennyivel menni, mert ott kizárják a lehetőségét annak, hogy hasonló közlekedési esemény történhessen: senki nem jön szembe az autóssal, sem pedig oldalról, elvileg nincs gyalogos, biciklista, vadállat, csak esetleg egy olyan hülye, aki kétszázzal akar menni a többiek között. De lakott területen egyszerűen nem zárható ki, hogy valami nem úgy megy, ahogyan annak lennie kellene, és akkor az elszabadult autó egy ártatlan ember életének is véget vethet. "Elkövetőnk" tehát tudatosan versenyzett, még az is lehet, hogy teljesen józan volt, be sem volt lőve, teljesen az eszecskéjénél volt, amikor teljesen a szabad akaratából rátaposott a gázra, régen úgy hívták ezt, hogy "vissza háromba" érzés. Sem a saját élete nem érdekelte, sem másé. Az előbbi egyébként be is árazza a személyiségét, régen az ilyeneket helyből közveszélyesnek tekintették és egy zárt intézetben próbálgatták ki rajtuk a szárnyait bontogató pszichiátria kevéssé emberséges terápiás ötleteit. Képzeljük el a népség, katonaság reakcióit mondjuk 1880-ban, ha valaki egy négylovassal bevágtázik a tömegbe a főutcán és azért mert versenyez egy másikkal és nem azért mert megbokrosodtak a lovak. Szerintem a delikvens nagyon határozottan önbíráskodás áldozatává vált volna, és az akkori emberi jogokra érzéketlen hatóságok szerint is minden rúgás és pofon és kardlapozás jó helyre ment volna.

A mi emberünk már volt részese ilyen eseményeknek, de jogosítványa volt idáig. Tényleg igaz az, hogy mindenkinek lehet jogosítványa. Semmiféle felelősségérzet nem kell hozzá. Idáig a bírósági gyakorlat az volt és tán most is az, ha jól értem, hogy ha valaki gyorsan ment, nagyon gyorsan, sokkal gyorsabban, mint az adott helyen lehetett és gyorsabban, amit a fizika törvényei javasolnak a túlélés érdekében, akkor sem szándékos bűncselekményként tekintették azt, ha az illető balesetet okozott, hanem valamiféle gondatlanságnak. Veszélyeztetésnek, ami nem egyenesen és szükségszerűen vezet balesethez, hiszen a gyalogosok elugrálhatnak, a többi autós fékezhet, elránthatja a kormányt, nem kötelező jelen lenni, amikor valaki ámokfutásba kezd.

PestiSracok facebook image

És ez itt a lényeg. Ha én rendszeresen száguldozok a városban, némelykor a megengedett sebesség háromszorosával és elég pénzem van ügyvédre és bírságra, meg hatszáz lovas autóra, esetleg kártérítésre, megemelt biztosításra, akkor statisztikailag nagyon brutálisan emelem annak a valószínűségét, hogy valakinek kárt okozok, valakit megsebesítek, megölök. És ezt, ha képes voltam kitrükközni, hogy legyen jogsim és pénzem a veszélykereső hobbimra, pontosan tudnom kell. Az ilyen ember teljesen tudatosan vállalja ezt a kockázatot, akkor is, ha túltoltan hisz a saját vezetési képességeiben, valójában a vakszerencséjében.

Amellett szeretnék érvelni, hogy a tudatos végletes gyorshajtás lakott területen tudatos veszélyeztetés, olyan cselekmény, amelybe az elkövető belekalkulálja mások sérülését, halálát, csak ez nem érdekli. Gyakorlatilag statisztikailag öl.Ezt ki lehet jogászkodni, de ez filozófiai, logikai értelemben tudatos emberölés, csak nem az emberölés a cél, hanem az a buli járulékos statisztikai vesztesége. Nem olyan ez, mint amikor az amerikai hadsereg belekalkulálja előre, hogy az adott terrorista likvidálása hány ártatlan áldozattal fog járni, hanem inkább olyan, mintha a körvadászaton a véletlenül eltalált hajtók is a terítékre kerülnének.

Tehát a magyar bíróság jelen esetben úgy ítélte meg, hogy az elkövetőnk nyilvánvalóan közveszélyes, hiszen a bűnismétlésétől lehet tartani. Nem hiába jöttek olyan hangok azonnal, hogy a letartóztatása jogellenes, hiszen nem szándékos bűncselekményről van szó, és tuti, hogy az illető most már nem fog többet száguldozni a városban. Gondolom az előző esetekben is pont ilyennel érveltek mindig. Miközben az elemi józan ész szerint, az utca embere szerint, azok szerint, akik a gyalogátkelőhely előtt állva épp látják, hogy valami rohadt nagy autó százhússzal elszáguld, ez szándékos bűncselekmény.

A tudatos, nagyon nagy mértékű, rendszeres, élvezeti célból űzött gyorshajtás statisztikailag gyilkosság. Csak emberi döntések vezetnek az egyes ilyen balesetekhez, olyan döntések, amelybe a kockázatokat az elkövetők beleszámolják. Itt az ideje, hogy a büntetésükbe is beleszámoljuk ezt. Főleg mert az Árpád-hídi gyilkos esetében a bíróság is elismerte a letartóztatással, hogy tudatos bűncselekményről van szó, nem a szó hagyományos értelemben vett balesetről. A másik két "versenyzőt" is rendesen meg kell büntetni, hiszen csak a véletlenen múlt, hogy ők ott és akkor éppen nem öltek meg valakit. A törvényi maximumot nekik. Ha a független magyar bíróság mindenféle kitalált emberi jogok esetén tud jogkiterjesztő és kreatív lenni, akkor itt az ideje, hogy a valódi bűnözőkkel kapcsolatban is felvillantsa ezt a tehetségét. Ez nem baleset volt, ez gyilkosság volt.

Vezető kép: Budapest, 2023. július 1. Az ütközésben összeroncsolódott személygépkocsi az Árpád hídon 2023. július 1-jén. MTI/Mihádák Zoltán

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.