Pesti Srácok

Európai Unió: békeprojektből a háború fő táplálója

Európai Unió: békeprojektből a háború fő táplálója

Ha azt érezzük, hogy az Európai Unió alapító atyái: a német Konrad Adenauer, a francia Jean Monnet, és a holland Robert Schuman valami teljesen mást képzeltek el annak idején, mint, amerre most az EU elindult, akkor nem tévedünk. És erre írásos bizonyíték is van. Méghozzá az Európai Unió első szerződése is ekként szolgál, ami 70 év békét, és fejlődést biztosított a kontinensnek. Az Európai Unió mostani vezetői azonban minden tettükkel a béke, a gazdasági fejlődés és az egyenlő államok szövetségének gondolata ellen dolgoznak.

Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó, 1951-es Római Szerződés első mondata máris a békét tűzi ki a hat ország szövetségét életre hívó szerződés egyik legfontosabb céljául.

– fogalmaz a dokumentum. A Római Szerződést bemutató európai uniós honlap is leírja, hogy azért volt szükség a szén és acélipart újrarendezni a világban, mivel a II. világháború borzalmai után Nyugat-Európa vezetői mindent el akartak követni annak érdekében, hogy újabb fegyveres konfliktus ne lehessen a kontinensen. Pedig nemzetek közötti feszültségek akkor is voltak, nem csak most. Micsoda meglepetés!

PestiSracok facebook image

Ergo, ha az akkori vezetők józan béketeremtés helyett, a mostaniakhoz hasonlóan inkább olajat öntötték volna a tűzre, minden bizonnyal rövidesen újabb háborút sikerült volna kirobbantani. De a béke céljáért ez a hat alapító nemzet, - benne egyébként a néhány évvel korábban még egymás ellen harcoló népekkel - rájöttek arra, hogy sokkal jobban jár az egész kontinens, ha mindenki enged kicsit a saját érdekeiből és békés módon építik együtt tovább Európát és a saját országaikat. Ennek a felismerésnek lett az eredménye az ezt követő 70 év béke és nyugodt építkezés Európában.

Budapest, 2006. február 23. Josep Borrell Fontelles, aki akkor az Európai Parlament elnöke volt, lelkesen parolázik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Parlament Nándorfehérvári termében.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Jó vezetők = 70 év békés építkezés

Hogy mi változott a 70 évvel korábbi állapothoz képest? Egy dolog biztosan nem. A háború továbbra is rossz dolog. Mindig rosszabb dolog, mint a béke. A háború emberéleteket vesz el értelmetlenül, árvákat és özvegyeket teremt, inflációt, munkanélküliséget okoz, nemzetgazdaságokat dönt romba. Ez nem változott a II. világháború óta semmit. Csak az nem látja, aki nem akarja látni. Ami változott, az az, hogy a valódi európai gondolatot, tehát az EGYENLŐ államok, gazdasági és politikai szövetségének gondolatát, a gazdasági fejlődést és a békét célul kitűző politikusok úgy látszik végképp eltűntek Nyugat-Európából. És velük együtt az európai gazdasági fejlődés és a béke is eltűnt a kontinensről.

Rossz vezetők = háború és gazdasági visszaesés

Olyan világot élünk, amikor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt szorgalmazza, hogy minél több fegyvert szállítsanak egy EU-n és NATO-n kívül álló háborúba és minden eszközzel ezt szolgálja. Ahol az EU biztonságpolitikai (??) és külügyi főképviselője Josep Borell úgy fogalmaz, hogy szerinte „Mindent meg kell tenni a fegyverszállítás” érdekében. A békének 70 év után vége lett a kontinensen. A mostani európai uniós vezetőknek nem sikerült megakadályozni a fegyveres harcokat, persze lehet, hogy nem is tettek az ellen semmit.

Oké, a békének annyi, de mi a helyzet az európai gazdasággal?

A kétbalkezes, reálpolitikát elvető, jóemberkedő EU-s tisztviselőknek sikerül azt is szépen lassan tönkretenni. Hogy csak egy mutatót mondjunk: az Európai Unió 2010-ben még a világgazdaság GDP-jének 30 százalékát termelte ki, ami 2021-ben már csak 14,8 százaléka a világgazdaságnak. Tehát drasztikusan zsugorodik. És akkor nem beszéltünk a jelentős inflációról, energiaválságról és így tovább. Summa summarum, az EU mostani vezetői épp szöges ellentétben haladnak az alapítók céljaival.

  • • A béke helyett a háborút, • A gazdasági fejlődés helyett a recessziót, • A racionális célok helyett csak a szélsőliberális, destruktív eszméket szolgálják. • Egyenlő államok szövetsége helyett, pedig mára egy nagy szövetségi államban, • Demokratikus döntések helyett pedig diktátumokban gondolkoznak.

Mondjuk ki: Az alapítók forognak a sírjukban.

Jövőre megálljt kell parancsolni ennek az őrületnek!

A szerző a Megafon YouTube főszerkesztő-helyettese

Vezető kép: Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kezet fog Kijevben 2022. április 8-án. Balról Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Forró drót 2021 május 5.
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.