Pesti Srácok

Huth Gergely a Magyar Nemzetben: Érdemes volt a libernyákokat kényeztetni? Ugye, nem!

Huth Gergely a Magyar Nemzetben: Érdemes volt a libernyákokat kényeztetni? Ugye, nem!

"A világért sem szeretnék egy korábban megszakadt publicisztikafolyam folytatójaként feltűnni, ám néhány esetet azért hadd emlegessek fel, mely talán hozzásegít a nemzeti-patrióta érdekeink felismeréséhez és önvédelmi reflexeink beindításához a kultúrpolitikában is" – írja Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője a Magyar Nemzet Véleményváró rovatában kéthetente szerdánként jelentkező, A tudatos polgár című sorozatában, melynek ezúttal a Kifordított Robin Hoodok címet adta.

A témafelvetés apropója a 444.hu Lopjátok szét az államot! című friss kiáltványa, melyben a szerző, Herczeg Márk mintegy feloldozza a balliberális oldal képviselőit a kollaboráció vádja alól és arra buzdít minden elvbarátot, hogy a lehető legtöbb közpénzt akassza le a kormányról.

– áll a Soros-hálózathoz tartozó portál felhívásában, majd Herczeg Márk így érvel tovább: "A Fidesz–KDNP 2010-ben felrúgta a társadalmi szerződést: új rendszert teremtett, ahol bizonyos rétegekre nem vonatkozik a törvény. <...> Nem is biztatnék senkit törvénysértésre, mert ha valaha szeretnénk még demokratikus köztársaságban élni, a joguralom szikráját nem ártana megőriznünk. De még legális keretek között is bőven lehet tenni azért, hogy Magyarország egy kicsit jobb hely legyen. Például azzal, hogy szétlopjuk az államot!" Hozzáteszi azt az intelmet is, hogy "ne szidjuk le vagy röhögjük ki azokat a barátainkat, akik állami támogatást kapnak, hanem gratuláljunk nekik, hogy megcselekedték, amit megkövetelt a haza".

PestiSracok facebook image

Huth Gergely a Magyar Nemzetben mindezt így értékeli:

Csakhogy a libernyák célközönség a baráti jobbot egészen másként értelmezte. A gyengeség jeleként, kiskapuként, résként a pajzson. Lehetőségként a kulturális hegemóniájuk megtartására, a beépülésre és a bomlasztásra, miközben eszük ágában nem volt bármit is tenni a közös, nemzeti ügyeinkért, kultúránkért. Mondhatni, madárnak nézték és nézik a mindenkori jobboldali minisztereket, kulturális vezetőket, főigazgatókat, akik közül az elmúlt 13 évben többen boldogan azonosultak is a szereppel, némi cirógatást vagy legalábbis védettséget remélve a kiközösítéstől, nyilvános megszégyenítéstől és a langymeleg páholyokból való defenesztrálástól.

A világért sem szeretnék egy korábban megszakadt publicisztikafolyam folytatójaként feltűnni, ám néhány esetet azért hadd emlegessek fel, mely talán hozzásegít a nemzeti-patrióta érdekeink felismeréséhez és önvédelmi reflexeink beindításához.

Friss botrány például, hogy több mint tízmillió forint támogatást nyalhatott fel a Nemzeti Kulturális Alaptól a Carson Coma nevű zenekar, melynek tagjai David Pressman házi bárdjaiként is ismertek, sőt felléptek az amerikai nagykövet LMBTQ-partiján. Leghíresebb daluk az Orbán-fóbia egyik legkínosabb megnyilvánulása. Állami pénzből szervezett nyári fesztivál fő attrakciója lehetett a Krúbi nevű YouTube-sztár is, akinek legismertebb dalszövegében a miniszterelnök és Gyurcsány Ferenc nemi aktusra lép egymással. Ide vehetjük az ellenzéki tüntetések gumimártírjának és szatócsának, Molnár Áron „NoÁr”-nak a felejthető szereplését a közpénzből forgatott Hadik-filmben vagy a P...csa punkzenekar és az összes más savanyú lelkű nemzetgyűlölő „remeklését” a szintén állami forrásokból összehozott raktárkoncerteken, netán a Jeanne d’Arc-imitátor Péterfy Bori agyonszerepeltetését a jobber rendezvényeken vagy éppen az új generációs Hernádi Judit, azaz Ónodi Eszter kényeztetését a Scrutonban. A sor természetesen igen hosszan folytatható.

Csák János kulturális és innovációs miniszter és L. Simon László volt főigazgató felújított fogadócsarnokot avat a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2022-ben. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Mú­zeum főigazgatója hétfőn éppen saját rendezvényének pódiumbeszélgetésén vett részt, melynek moderálására Zsuppán Andrást, a G-napon a nemzeti-konzervatív olvasóit arcul csapó Heti Válasz munkatársát kérte fel, amikor értesítést kapott a felmentéséről. A kínos jelenetet maga a felbérelt újságíró, azaz Zsuppán írta meg a Válasz Online Facebook-oldalán, s mindjárt hasonlóságot talált Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor kormánya között.

Majd rögtön rácsatlakozott a polémiára a 2015-ös árulók másik lapjának, a Magyar Hangnak a munkatársa, Zimon András, aki már frusztrált balekként írt L. Simonról, akit felfalt saját feudalista rezsimje. (Zimon a szokásához híven ezt kissé plasztikusabban fogalmazta meg.)

– zárul Huth Gergely főszerkesztő eszmefuttatása.

A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható el a Magyar Nemzetben.

A vezető kép Ambrózy Áron montázsa

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)