Nahát, csak nem Gyurcsány-listán indul minden balos?
Az embernek kicsit már tényleg kezd elege lenni abból a kutyakomédiából, amit a baloldali pártok művelnek. Egészen frissen ugye Donáth Annában nyílt meg egy csap, amit ő az igazság bajnokaként engedett meg. Tőle már korábban is láthattuk, hogy egyfajta fogadatlan korifeusa próbál lenni a baloldalnak. Nem sokkal a 2022-es választást követően nagyívű értekezésben taglalta, hogy mennyire meg kell újítani a baloldal politikáját – őőő, mi is lett ebből a tervből? –, majd a felszínen egyre keményebben ment neki Gyurcsány Ferencnek.
Ez is annyira, de annyira hiteles volt! Hiszen a Donáth család körülbelül annyira beleivódott, annyira része a pártállami elitnek, mintha legalábbis a Dobrev famíliáról beszélnénk. Donáth Anna apja befolyásos MSZP-s képviselő volt, nagyapja pedig virtigli sztálinista, Rákosi Mátyás titkárságának vezetője.
Különben ezeket a sztorikat mindig annyira kedveltem. Hiszen kikből is lett első körben a Kádár-kor ellenzéke, akik annyira, de annyira komoly elnyomásban éltek? A háttérbe tolt rákosistákból, akiknek pont az volt a bajuk a rendszerrel, hogy nem elég kemény, nem eléggé veszi komolyan az eszmét. És ezekről a gecikről mesélik nekünk azóta is az ávós-impexes fiúk és lányok, unokák tömkelege, hogy valójában kurva nagy ellenállók voltak. Hát persze.
Szóval Donáth Anna annyira rosszban lehet Gyurcsánnyal, hogy alapállás szerint valószínűleg már gyerekkorában is sokat járhatott a Szemlőhegyi-villában. Azzal a Gyurcsány Ferenccel, akiről már bőven 2022-t megelőzően elmondták a momentumosok, hogy el kéne takarodnia a közéletből, aztán hogy, hogy nem, vele közös listán szenvedték el a baloldal eddigi legnagyobb vereségét. Hiteles, ugye? Most pedig orrbefogásról beszél – mármint Donáth –, meg arról, hogy már ilyen testhelyzetben sem viselné el, ha közös listán kéne indulnia Ferivel.
Emberek, ugye mindannyian tisztában vannak vele, hogy ez egy színjáték, ami a balos szavazókat célozza, mégpedig olyan téren, hogy elhiggyék, itt bizony valódi viták és kibeszélendő események vannak a baloldalon! Nem mindent Feri dönt el, ugyan már! Ezek, kérem, a mindennapok valóságában létező problémák. Látják, ugye, mi ettől is különbek vagyunk a Fidesznél, hiszen mindent maguk előtt beszélünk ki.
Bullshit, mondja a művelt amerikai. Ennek a színjátéknak a része az is, ahogy a bajai momentumos polgármester arról beszél, mennyire megorrolt Donáthra a kijelentését követően, és az is, ahogy Soproni Tamás, Terézváros polgármestere máris azt pedzegeti, hogy bizony, azért mégiscsak közös listán kéne indulni Gyurcsánnyal. Hiszen úgy a biztos! Ez az egész semmi másról nem szól, mint hogy Feri már régen eldöntötte, mi lesz a megfelelő számukra, most pedig a szavazók előtt ezt ilyen körmönfontan, demokratikus módiban elmesélik.
Ismerik, ugye, az immár több mint évtizedes mantrát? A mindenkori balos pártvezető elmondja, hogy nem, Gyurcsánnyal együtt biztosan nem indul, ki hallott már ilyesmit? Aztán feszengve bevallja, hogy bizony, ezek most nehéz idők, lehet, hogy mégis erre kényszerülnek. Majd szemlesütve előadja, hogy igen, most utoljára, tényleg utoljára, becsszó’ utoljára, még a Gyurcsánnyal indulunk, de ha ez meglesz, akkor már csak 3 és fél percnyire leszünk a teljes demokráciától és akkor majd soha, de soha többé nem kell ilyet cselekedniük! Csak most az egyszer fogadják ezt még el.
Ezt a kamut nyomatják folyamatosan.
A baloldalon egy főnök van, egyvalaki, aki dönt, hogy mikor mi történik. Ez pedig a legerősebb balos párt elnöke, Gyurcsány Ferenc. Én csak azt nem értem, miért nézik hülyének a balos szavazókat? Hiszen alapvetően a balos szavazókat két halmazra lehet bontani. Az egyik felüket fölösleges hülyíteni, mert annyira patologikusan gyűlölik Orbán Viktort, hogy bárkit elfogadnak a sajátjaik között, ha azzal egy kicsit is nagyobb esély nyílik győzni. Nemhogy Gyurcsányt, de Trockijt is örömmel fogadnák kebelükre, amennyiben ez bármit is jelentene. Nekik tehát ganz egal. A másik felük nincs oda Gyurcsányért, de pontosan azt mondják, amit egyéb balos vezetők: hát igen, a számok, azok bizony kemény dolgok, és Feri nyugdíjas munkásőrei kellenek ahhoz, hogy minimális esélyünk is legyen a választásokon. Őket sem kell hülyének nézni, mert eleve úgy vannak ezzel, hogy szükség törvényt bont.
Akkor meg mivégre ezt?
A külföldi megbízók előtt? Nekik aztán látniuk kéne, hogy azoknak is tök mindegy, csak legyen meg a protezsáltjaiknak a hatalom, hogy mindent lerabolhassanak. Érdeklik is őket a nevek. Mennyire egyszerűbb, de legalábbis tökösebb lenne ezt őszintén elmondani: igen, Gyurcsány a főnök, az van, amit ő akar, ezt el kell fogadnod, ezért és ezért. Nem újabb hülyeségeket kitalálni, mikor a végeredmény úgyis minden esetben ugyanaz.
Vezető kép: Gyurcsány Ferenc. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
