Pesti Srácok

A bunkó férfiak miatt bénák a nők

A bunkó férfiak miatt bénák a nők

Vagyis minden nő mellé kell egy férfi, aki elmagyarázza nekik, hogy a bemeneteli egyenlőség nem jár együtt feltétlenül a kimeneteli egyenlőséggel.

Miután a címben és a leadben kiéltem a retrográd szexista hajlamaimat, rátérhetünk a lényegre: Hollywoodban az Úr 2024. éve sem úgy alakult a tehetségtelen nők számára, mint szerették volna, ezért felpanaszolták, hogy a vizsgált 250 jó és sikeres filmnek csak 16 százalékát rendezték nők, és ez nyilván a mi hibánk. Sőt, a tudomány segítségével azt is megállapították, hogy ugyan a női dolgozók száma nem változott 2023-hoz képest, de a nézőké igen, a nem túl szívderítő tavalyelőtti évhez képest is 3 (betűvel kiírva: három) százalékos csökkenést képeztek, ami megengedhetetlen, továbbá elfogadhatatlan.

Ha eltekintünk attól az apróságtól, hogy a moziba járó (khmm) személyek nemi összetételének statisztikai valószínűsége és a családon belüli erőszak (színház, romantika etc.) gyakorisága miatt egy sima öngólról beszélünk, akkor is van még miért tovább ásnunk az árkot. Például azzal a lapáttal, hogy az illetékes szociológusok nem az elkészült filmeket, hanem a sikeres és nézett alkotásokat vetették össze az alapsokasággal, és ebből következtettek az elnyomásra.

Mégegyszer, hogy meglegyen: mivel a sikeres és népszerű, a kasszáknál is jól teljesítő filmeket elsöprő többségében férfiak rendezték, ezért az az ítélet, hogy a nőkből vagy női irányítás alatt álló nézők a férfiak miatt bunkók.

PestiSracok facebook image

A film nem könyv, sőt; nemhogy érdemes még elő alkotóktól fogyasztani, de szükséges is az elévülési időre és a rosszul öregedésre tekintettel. Cserébe viszont teljes mértékben lényegtelen (modorosan: indifferens) az alkotó személye, egyúttal a neme. Ha nem MCU vagy béna művészfilm gomolyog a gyöngyvásznon, akkor az épelméjű néző már rég szökésben van, amikor kiírják a tetteseket. Vagyis az égadta világon és a San Diego Állami Egyetem Nők a Televízióban és Filmben Kutatóközpontján kívül senkit nem érdekel, hogy a vonatkozó film rendezőjének mi a neme. Az egyetlen, ami számít, ha már erőszakkal rávettek (kényszerítettek) minket (férfiakat) arra, hogy idegen emberek között, kényelmetlen és használt székben, minősíthetetlenül drága kukoricát ropogtatva, pause gomb és vécészünet nélkül nézzünk filmet, az az, hogy legalább ne legyen szar. Példának okáért a film ne hirdessen néger felsőbbrendűséget, mint a Fekete Párduc, se női szupererőt, mint a 2016-os Szellemirtók remake, amit ugyan férfi rendezett, viszont kurva kellemetlen volt.

Pláne ne basszák le utána a nézőt, hogy ideológiailag képzetlenek és már megint nem női rendezőtől néztek filmet!

Ha már. Ugyan 2023, tehát nem a dünnyögés tárgya év, de a Kokainmedve simán az év filmje, amit egy nő, konkrétan Elizabeth Banks, született Elizabeth Irene Mitchell rendezett. A rendkívüli és szokatlan teljesítményét mindössze az magyarázza, hogy kurva jó a film. Szemben azzal a rengeteg szeméttel, amit a San Diego Állami Egyetem Nők a Televízióban és Filmben Kutatóközpontjának primitív számításai miatt kvótanőknek szignáltak ki, és mivel a kvótanők tehetségtelenek, meg is buktak a kasszáknál. Hogy aztán lehessen a bunkó férfiakat hibáztatni, amiért a csajuk nem terrorizálta el őket megfelelő számban a moziba.

A piac így döntött, a kvótanők szar filmeket készítenek. Világszerte millió filmet gyártanak évente, a különböző filmes egyetemek, iskolák és képzések hallgatóinak 80-90 százaléka nő, ennek ellenére sikerfilmeket többnyire férfiak csinálnak. Ez van. Nincs még egy ilyen pálya, ami ennyire lejtene a nőknek, és ennyire semmire nem mennek vele. Nyilván miattunk, bunkó férfiak miatt. de azért tegyük fel a kérdést: mi lenne, ha egyszer nem nevelni és büntetni, hanem szórakoztatni próbálnának?

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.