Nehezen érti meg az Európai Unió, hogy a rossz oldalon fejezi be a háborút
Akik szó szerint vették a háború egy nap alatt való befejezéséről szóló Trump-ígéretet, azokat fogja még érni más meglepetés is, ám egyértelműen látszik, hogy az új elnök rendesen hozzálátott a feladathoz. Még csak egy hónapja van hivatalban, és máris beizzította a diplomáciát ez ügyben. Komolyan gondolta tehát, hogy véget akar vetni a háborúnak, amelyről az orosz dezinformációkkal szemben álló uniós igazmondó sajtó sokáig még azt is bőszen tagadta, hogy az amerikaiak háborúja lenne. Ehhez képest most a tökkelütött Európai Unió azt kapja jutalmul, hogy oda se ültetik a tárgyalóasztalhoz.
A történések központi szála Rijádban futott, ahol az amerikaiak egy nap alatt letárgyalták az oroszokkal, hogy elkezdenek komolyan tárgyalni a lövöldözés befejezéséről. Ez persze így röhejes felhőtologatásnak tűnik, de hát itt két világhatalomnak kell úgy megoldania a történetet, hogy egyiket se nevessék ki utána a klubjában a háta mögött. Innen nézve óriási dolog, hogy még meg sem melegedtek a Trump-adminisztráció újonnan kinevezett emberei a székükben, máris személyesen Szergej Lavrovval ült egy asztalnál Marco Rubio amerikai külügyminiszter, és az összejövetelt mindkét fél előremutatónak látja. Trump úgy véli, még ebben a hónapban találkozhat Putyinnal. Elég komoly fordulat ez ahhoz a korábbi sokat hangoztatott állásponthoz képest, hogy még a kommunikációs csatornákat is be kell fagyasztani, szóba állni sem szabad az oroszokkal. Sok orosz olaj lefolyt azóta Indián keresztül a nyugat-európai morálhatalmakhoz, hogy bevezették a szankcióikat, amelyek biztosan működni fognak, csak ki kell várni.
Hát, kivártuk, és tényleg működnek: „Putyin hadigépezete” gyors többletpénzhez jutott, miközben az egész EU gazdasága köhögni kezdett, élén a némettel, és persze magával rántva a miénket is.
Ezúton is köszönjük az újabb kiváló ötletet, bárcsak szólt volna valaki előre ennek a sok féleszűnek, hogy a szankciókkal önmaga alatt rak tüzet az EU! És bárcsak szólt volna valaki előre, hogy ez az egész ukrajnai öldöklés a (most már szerencsére csak egykori) amerikai kormányzat (na, meg persze a kiirthatatlan háttérhatalom) bulija! Annyit hallunk, olvasunk az orosz propagandáról és dezinformációról, de vajon el fogják-e ismerni valaha egyenesen, hogy az EU-s propaganda és dezinformáció mit művelt a nem hadviselő harmadik országokban, így például nálunk is? Nyilván költői a kérdés – a USAID cselédmédiája, amely úgy kapaszkodik ebbe a röhejes „független, szabad média” kifejezésbe, mint hajótörött az utolsó uszadékfába, most majd szépen megpróbálja kimagyarázni, hogy ők is meg az Unió vezetése is végig igazat beszéltek, és mindent jól csináltak. Nem lesz egyszerű.
Miközben Szaúd-Arábia fővárosában zajlottak a legfontosabb események, Trump Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja, Keith Kellogg meglátogatta a képességek nélküli asszonyságot, aki az EU-t próbálja vezetni. Trump kipróbálta, hogy Románia után az egész Unióban is tud rémült válságértekezleteket kiváltani csak azzal, hogy odaküldi egy emberét. Az amerikai látogatást hírül véve ugyanis egy nappal korábban pánikszerű csúcstalálkozót tartottak a tagállamok vezetői, és azt sikerült kiötölniük, hogy növelnék Ukrajna támogatását és a saját harcászati erőfeszítéseiket, továbbá békefenntartókat küldenének a helyszínre.
Még mindig nem értik szegénykék, hogy az érintettek szeretnék befejezni ezt a háborút, mert az oroszoknak és az új amerikai vezetésnek is nyűg.
Vagy sejtik már, de képtelen kimászni a saját korábbi politikájából ez a betokozódott, ostoba uniós vezetés. Az amerikai elnök rájuk hagyta a békefenntartók küldését is, csak azt nem tette hozzá, hogy ha lesz hova és minek. Von der Leyen azzal is eldicsekedett az elnök különmegbízottjának, hogy az Európai Unió milyen sokat, sőt a legtöbbet tette Ukrajna megsegítéséért. Ez is szépen hangzott a széljárás fordulása előtt, most viszont láthatóan nem hatja meg azokat, akiknek osztottak lapot ebben a történetben.
A valóságból kiszakadt, a történésekről lemaradt Európai Unió ráadásul azzal tetézi saját maga megalázását, hogy rimánkodik az amerikaiaknak, miszerint ott lenne a helye a tárgyalóasztalnál. Egy tárgyalóasztal viszont annál hatékonyabb, minél kevesebben ülik körül, nem beszélve a féleszű, raplis szereplőkről, akikre senkinek sincs ott szüksége. Nagyon úgy fest tehát, hogy azok fogják befejezni ezt a háborút, akik elkezdték: az oroszok és az amerikaiak. Ukrajna mostanáig adta a helyszínt, az Európai Unió pedig hálás lehet, ha illemből kap egyáltalán ülőhelyet a béketárgyaláson egy fal melletti pamlagon, és nem satírozzák ki a fényképekről. Aztán elkezdheti megmagyarázni az orosztalanításra ráizgult országokkal együtt, hogy miért rángattak bele mindenkit ilyen szolgalelkűen ebbe a vesztes háborúba.
