Mi a különbség a szakértő, a jósnő között és a kontraszelektált, álintellektuális, öntelt, félhülye újságíró között? – Válasz Doktor Péhádé Andrásnak
Elsősorban az, hogy az ilyen sűrű napokban, pláne hétvégén nem kijelentéseket tesz a jövőről, hanem forgatókönyveket vázol a valószínűségük szerint. A fene sem tudja, mi lesz a következménye a Trump és Zelenszkij közötti balhénak, de ez legalább biztos. Nem is vagyunk annyira tájékozottak a jövőről, mint Doktor Péhádé András, aki okkal gúnyol ki minket tudatlanságunkért.
Zelenszkijt és stábját botrányos körülmények között hajították ki a Fehér Házból pénteken, a pletykák szerint még az ukrán delegáció költségeit is behajtották rajtuk. Az meg már nem pletyka, hogy az aláírási ceremóniára szánt ünnepélyes fogásokat szétosztották az ingyenezésre mindig fogékony újságírók között. Hogy ez milyen hatással lesz az orosz-ukrán háborúra, azt meg pont nem tudja senki, csak találgathatunk. Kivéve a jósnőket, mert ők magabiztosan kiolvassák a jövőt a náluk lévő belekből, csontokból és üveggömbökből.
A jósnők persze fontosak, a küldetésük, hogy olyasmiről is tájékoztassanak minket, amit magunktól nem tudunk. Olvassuk, nézzük, szemlézzük is őket, egyedül azon hökkenünk meg néha, amikor rólunk is ítéletet mondanak. Mint pl. Rácz András (ez nem az a Rácz András természetesen, aki író, hanem egy másik), aki extrém túravezetőként (Bucsában idegenvezető) és jósnőként tevékenykedik a hétköznapokban.
6) Magyar kormánymédiát egyáltalán nem érdemes olvasni, ebben az ügyben sem. Több okból sem.
(...)- b) Ukrajnáról nem tudnak kb. semmit. Sokatmondó, hogy a kormánymédia sajtómunkásai három év háború alatt sem jutottak el még Kijevbe sem, nemhogy a frontvonal közelébe, pedig csilliárd forintból gazdálkodnak, tehát olyan dolgokat is meg tudnának odakint csinálni, amikre a független magyar újságíróknak egyszerűen nincs forrásuk. De nem teszik. Helyismeretük nincs, kinti kapcsolataik nincsenek, a magyarországi kormánypárti sajtómunkások közül ukránul is összesen csak egy tud valamennyire.
e) Ez hatványozottan igaz a Mandiner, a PS és a többi ilyen álintellektuális lerakat öntelt félhülyéire. Azt érdemes megkérdezni magadtól: mi az esélye annak, hogy valaki mindenhez, de tényleg mindenhez ért...? Ha ugyanis elhisszük, hogy nem lehet mindenhez érteni, akkor azokat definíció szerint nem érdemes olvasni, akik az égvilágon mindent IS kommentálnak.
Abban természetesen igaza van, hogy az újságírók idegesítő szokása, hogy egy-egy témában gyorsan elmerülve képesek véleményt alkotni, mindenféle vonatkozó doktori fokozatokat mellőzve. Egyszer járványügyi szakértők, máskor geopolitikai tótumfaktumok. Viszont Ukrajnáról jóval többet tudnak, mint az extrém túravezetők és jósnők, tekintettel arra, hogy egy részük ott született. És mivel jártak iskolába, értik és beszélik az orosz mellett az ukrán nyelvet is. Emellett szüleik, testvéreik, unokatestvéreik és egyéb rokonaik ott élnek, akikkel szoktak társalogni, néha a háborúról is. Ha jól sejtjük, Doktor Péhádé András róluk nem szeretné kijelenteni, hogy nem ismerik Ukrajnát.
Amihez viszont nem kell anyanyelvihez közelítő orosz és ukrán, az az, hogy Ukrajnában az égadta világon semmi amerikai érdek nincs a megszerezni kívánt nyersanyagokon kívül. Ezt egy kontraszelektált, álintellektuális, öntelt, továbbá félhülye újságíró is képes kitalálni, és amennyiben Doktor Péhádé András a morált nem tartja olyan stratégiai kincsnek, ami nélkülözhetetlen, illetve komoly hatással van a globális gazdaságra, akkor tulajdonképpen ugyanazt a jósgömböt forgatjuk.
4) Az amerikai és ukrán stratégiai érdekek nem változnak attól, hogy a pénteki találkozó rosszul sikerült. Ukrajnának ugyanúgy szüksége van az amerikai támogatásra, mint előtte, az Egyesült Államok ugyanúgy hozzáférést akar kapni az ukrajnai stratégiai nyersanyagokhoz és infrastruktúrához, mint előtte. Az Egyesült Államoknak továbbra is érdeke, hogy Oroszország ne győzhessen ebben a háborúban és hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon a konfliktus kezelésében, hogy az USA Kínára tudjon koncentrálni.
Igen valószínű tehát, hogy lesz megoldás.
Péntek óta azon dolgozik az amerikai, az ukrán, a kanadai, a NATO, az EU és a legtöbb európai diplomáciai szolgálat is, hogy ezt a konkrét problémát meg lehessen oldani.
Valami lesz, ebben mi is biztosak vagyunk. Ugyanakkor az Ukrajnában található infrastruktúra egy igen jelentős része arra szolgál, hogy orosz cuccokat szállítson Európába. Meg esetleg kínai cuccokat a Selyemút egyik leágazásán. Ha Trump erre rá szeretné tenni a kezét, az egyáltalán nem zárja ki az elégedett, de falánksága miatt gyomorrontásos Oroszországot.
És ha már stratégiai érdek: mégis mi szüksége van az USA-nak egy erős Ukrajnára, ami Oroszországot örökre odapaszírozza Kína hátsó felére? Tapogassuk csak azt a jósgömböt tovább! Vagy várjuk ki a következő hét elejét, amikor eldől Ukrajna sorsa. Persze abban egyetértünk, hogy dolgoznak azon, hogy valami megoldás legyen. Ezt mi, a doktorik meg péhádék nélküli kontraszelektált újságírók is tudjuk.
(A cikk az egész szerkesztőség álláspontja.)
