Akinek pénze van, biztos lopta? – Kommunista kisokos kezdőknek
Az egyik nagy amerikai üzletlánc megszünteti az önkiszolgáló szolgáltatását. Ami amúgy kit érdekel? De mégis tök fontos, mert a dolog szimbolikus jelentőséggel bír. Az indok ugyanis nem más, mint az, hogy „sokan lopnak”. Bár mégsem annyian, mint ahányan nem, de ez kit érdekel. Az intézkedésre mégis szükség van, állítólag. Vagyis az a helyzet, hogy néhány nagyon hitvány, gusztustalan féreg miatt mindenki nehéz helyzetbe kerül. És ezt a "módszert" amúgy a magyar ellenzék, a Tisza is imádja, sőt, már a kommunisták is alkalmazták annak idején. Mert minden mindennel összefügg. Például: aki élt a kormány által biztosított kedvezményekkel, támogatásokkal, az mind fideszes, vagyis lop – vagyis bűnös? Arról ne is beszéljünk, akinek Ferrari típusú autója van... na, az mindenképp fideszes. Mert így működik a neokomcsi baloldal agya. Szóval szemünket az amerikai Target áruházláncra vessük, mert van miért. A kulcsszó és a stratégia nem más, mint a “bizalmatlan társadalom”.
Mi is a „bizalmatlan társadalom”? Egyszerűnek tűnik: egy társadalom, ahol nincs bizalom. Mégis több ennél. Az elmúlt években egyre több nyugati nagyvárosban tapasztalható a mindennapi élet egy zavaró és mélyebb szimbolikával bíró változása: a boltokban zár alá kerül a sampon, a borotvahab, a parfüm, és sokszor már az élelmiszer is. Ha valaki valamit akar, azt kérnie kell az eladótól, mert nem bíznak meg a vásárlóban. Önkiszolgáló pénztár épp amiatt már nincs a már említett üzletben, mert az alapvetés az, hogy az ember lop, és lopna, ha tehetné. És pont.
Pedig az átlagember nem lop, nem is akar, csak alkalmanként vásárolnia kell, vásárolni akar – mégis rendkívül kínos helyzetbe kerül, mert már senki nem bízik meg benne. Mindenki bűnözőként tekint rá. Meg mindenki egymásra is.
Itt beszéljünk egy fontos dologról, ennek kapcsán, amiről ritkán esik szó. A társadalom összetartó ereje nemcsak a gazdasági teljesítmény, nem is csak a törvények hatékonysága, hanem valami mélyebb, láthatatlan hálózat: a bizalom. Ami valami régi, hagyományos dolog. És ezt imádja aláásni a komcsi oldal.
A bizalom. Amiről mindenki tudja, hogyan van, működik. Persze nem arról van szó, hogy mindenki jónak születik, hanem hogy egy közösség képes elhinni magáról, hogy a többség nem ártó szándékú, hogy az együttműködés lehetőségei elsődlegesek az önzés vagy az ellenségesség helyett. Többek között ezért merünk egymásnak hátat fordítani a villamoson, vagy venni bármit, mert elhisszük – és a másik is –, hogy a pénz, amit adunk, ér valamit. És ezt akarja a komcsi baloldal elvenni épp.
És a lényeg: egy alacsony bizalmú társadalomban mindenki potenciális bűnöző. Ott már nem érdemes különbséget tenni az egyének között: a rendszer kollektívan gyanúsít, és mindenkit alapértelmezetten kontroll alá von, sőt gyanúsít, mielőtt még bármit elkövetett volna. Azokat is, akik semmiről nem tehetnek, akik sosem loptak. És aztán a nap végén azoknak is félni kell az ellenőrtől, akiknek amúgy van jegyük.
És éppen egy ilyen társadalmat akar az ellenzék most – például a Tisza Párt, akik meghirdették az “Út börtönbe” programot többek közt azoknak, akiknek valamiért van valami a birtokukban. Ismerős?
Ahogy azt a Telex is megírta, kinyomozta, hogy hány ember jár nagyon drága autóval Magyarországon.. Hát jól jön az ilyen nyomozás egyszer, valakinek… tudjuk miért, hagyjuk is.
Meg aztán ott van a “fideszezés”. Aki jól él, az fideszes? Aki a Fideszre szavaz, az biztos jól él? A rendszer haszonélvezői? Mások kárán meggazdagodtak? Meg amúgy miből van az a babakocsi… Ismerjük.
Ez a narratíva (utálom ezt a szót) tökéletesen egybecseng egy mélyebb, politikai–pszichológiai szerkezettel: a modern nyugati baloldal egyik hatalomgyakorlási technikája éppen az, hogy az egész társadalmat kollektív bűnösséggel ruházza fel – csak azért, mert mondjuk fideszes, vagy mert valami a birtokában van, vagy akár mert egy adott lehetőséget kihasznált. Először persze csak keveseket. És csak idő kérdése, hogy eljussunk odáig, hogy mindenki bűnös, aki "Orbántól" felvett valami támogatást, mert „kooperált”… De most még „csak” ott tartunk, hogy ha jól megy a vállalkozása valakinek, akkor éppen Ferrari típusú autója is lehet akár – ami azt jelenti, hogy fideszes, vagyis lop, ugyebár. Még akkor is, ha épp nem, csak tehetséges.
Na, de visszatérve: a gyanú, a vád, a „strukturális bűnösség” retorikája arra szolgál, hogy minden egyént meggyanúsítson erkölcsi integritásában – valahogyan, valamilyen formában, valamivel. Így lesz például a fehér ember automatikusan „elnyomó”, a heteroszexuális „toxikus”, a konzervatív „gyűlölködő”, a vallásos „bigott”, és a középosztálybeli dolgozó „privilégium-haszonélvező”. És az átlagember tolvaj egy üzletben, és a Ferrari-tulajdonos automatikusan fideszes.
Mire emlékeztet ez minket? Igen, sokan tudjuk.
A kommunista rendszerek évtizedekkel korábban már végigjárták ezt az utat – sokkal drasztikusabb és totalitáriusabb formában. És bár a díszletek mások voltak, a lélek mechanizmusa ugyanaz maradt: a kollektív bizalmatlanság rendszerszintűvé tétele. Ne bízz semmiben. Mindenki potenciális bűnöző, a rendszer ellensége, besúgó, kulák, kapitalista… bármi.
A kommunizmus egy paranoiára épülő társadalmi berendezkedést hozott létre, ahol senki nem bízhatott senkiben. Nemcsak a hatalomban nem, hanem a szomszédban, a munkatársban, a családtagban sem. Ez volt a társadalom teljes erkölcsi szétzüllesztése, ahol a félelem és az öncenzúra uralkodott. És ezt akarják most visszahozni.
Ahogy egy szupermarketben is éppen ez történik a fejlett Nyugaton. Meg nálunk is listázzák a drága autókat?
Pedig az van, hogy az a társadalom, ahol a bolti samponhoz kulcsot kell kérni, nem csak technikai, hanem morális értelemben is veszített. Mert a szabadság ára nem a félelem, hanem az önfegyelem. És amikor ez megszűnik, akkor mindenki kontroll alá kerül – még az is, aki soha nem vétett. De egyeseknek éppen ez a cél. Mondjuk abban a formában, hogy akinek valamije van, az rögtön fideszes legyen. Vagy csak simán magyar.
Kollár Kingát persze sosem fogják megkérdezni a mediterrán birtokról. Mert ők döntik el végül, hogy ki a bűnöző, úgy hogy közben van is valami a birtokában. Persze ezt én is tudom. Szerintük te, ön, mi…
Amúgy zavar bárkit, hogy valakinek, akit nem ismerünk (vagy ismerünk) milyen autója, vagy milyen micsodája van? Szerintem nem! Csak a komcsikat, mert az irigység az egy komcsi örökség.
