Pesti Srácok

Betegségügy

Betegségügy

Az egészségügy kérdése egyidős az emberiséggel, és a fogalom konceptualizálása óta fantasztikus ellenzéki politikai alapanyag, hiszen mindenki tudja, hogy az az egészségügyi rendszer működik „jól”, ahol ha valaki betegen megy be, egészségesen jön ki. Eddig a pontig Kulja András is eljutott, ahogy mi, átlag laikusok is. Kérdés, hogy melyikünk járt hosszú évekig orvosi egyetemre. Szakpolitikai demagógia, avagy hogyan legyél liberális demokrata populista.

Kulja András nem egy magasan képzett orvos, ezt ő maga is elismeri. A szakmai közeg meg azt mondja róla, hogy kifejezetten képzetlen. Bárhol is legyen az igazság ebben a vitában, egy valami biztos: a doktor úr a szakma általános helyzetéről jórészt az ellenzéki sajtóból tájékozódott. Ez olyan, mintha Ön, Kedves Olvasó a szuper tapadásmentes serpenyő előnyeiről személyesen Horst Fuchstól szerezne be információkat: kiválóan hangzik, csak a tények nem állják ki a valóság próbáját.

Persze kézenfekvő lenne arról írni és beszélni (Kulja meg is tette), hogy mi a rossz az egészségügyben, de az ilyen könnyített pályán való bukfencezés előjogát meghagyjuk Karácsony Gergelynek.

Merthogy a valóság az, hogy a magyar orvosok több mint 90 százaléka nem tervezi, hogy elhagyja az országot. Ez élesen szembemegy azzal az évek óta sulykolt közvélekedéssel, miszerint a fiatal orvosok tömegesen hagyják el a magyar ellátórendszert. A Századvég kutatása alapján a külföldre távozást tervezők aránya alig 6 százalék – ez messze nem rendszerszintű elvándorlás, hanem egy szűk, mobilis réteg döntése. És a belföldi magánszektor sem vonzó alternatíva mindenki számára: az állami rendszer kiszámíthatósága és szakmai súlya sokak szerint többet nyom a latban.

Tény: az egészségügyi dolgozók jelentős része elégedett jelenlegi bérével. Különösen igaz ez a háziorvosokra, szakorvosokra és intézményvezetőkre, ahol az elégedettségi arány eléri a 75–80 százalékot. Ez nem történhetett volna meg a 2021-ben elindított, több lépcsőből álló béremelési hullám nélkül, amely végre kézzelfogható eredményeket produkál. A legtöbb egészségügyi dolgozó szerint egy 20–35 százalékos bérkorrekció már elégséges lenne – és senki sem követel irreálisan magas, 100 százalék feletti fizetésemelést.

Érdemes megemlíteni, hogy a közvélemény még mindig túlzottan aggódik a bérezés miatt, miközben az érintettek már jóval elégedettebbek. Ez az ellentmondás világosan mutatja: az egészségügyről alkotott társadalmi kép nem mindig a valóságból, sokkal inkább a sajtó által közvetített – gyakran múltból örökölt – félelmekből táplálkozik.

A várólisták kérdése szintén gyakori kritikai pont, és nem alaptalanul. A válaszadók 28 százaléka tartja túl hosszúnak a várakozási időt, és 22 százalék a járóbeteg-ellátás gyorsaságával elégedetlen. Ugyanakkor az Eurostat 2022-es adatai szerint Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el e tekintetben – olyan országokat előzve meg, mint Svédország, Görögország vagy Finnország. A hazai ellátás elérhetősége tehát nem rosszabb, mint sok európai uniós tagállamban – sőt, számos országban jóval súlyosabb gondot jelent a hozzáférhetetlenség.

Szóval a társadalmi megítélésben tapasztalható negatív kép sokszor inkább történelmi beidegződés, mintsem valós tapasztalatokon alapuló vélemény. Kulja ezt próbálta meglovagolni, és még ez sem sikerült. 

Tehát fontoljuk meg: ha a hitelesnek vélt pontokon ekkorát hazudnak, mi lehet az alapjárat?

 

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Szabadon engedték a fia brutális meggyilkolásában közreműködő anyát

Exkluzív 2024 május 20.
Továbbra is szabad Sz. Zsanett, az a szernyei anya, aki még a hétfői napon az élettársával közösen olyan példátlan kegyetlenséggel bántalmazta a nő 10 éves kisfiát, hogy az két nap múlva a kórházban életét veszítette. A PestiSrácok.hu írta meg idáig egyedül, mit tettek a kegyetlen szülők – holott azt már ők is beismerték. A rendkívüli eset az ukrán hatóságok felelősségét is felveti, ugyanis a nyomozás is csak a polgármester nyomására és a közfelháborodásra indult, helyszíni szemlét is csak négy nappal a történtek után tartottak, addig balesetként kezelték az ügyet. Gábort saját anyja vasláncra kötötte, majd benzinnel leöntötte, párja pedig meggyújtotta a gyerek ruháját. A szülőket az ügyben csak azután vitték be és hallgatták ki, hogy az önkormányzati hivatal munkatársai a szülők bűnösségére vonatkozó bizonyítékot maguk beszerezték és átadták a rendőrségnek – tudtuk meg az ügyre rálátó helyiektől. B. Józsefet már szándékos emberöléssel gyanúsítják és le is tartóztatták. Az ukrán hatóságoknak most az okoz fejtörést, miként határozzák meg jogilag az anya tettét, ezért a hétfői előzetes tárgyalás után is elengedték.

Mezítelen gyermek holttest a patakban - Egy falu keresi a gyilkost

Exkluzív 2018 május 19.
A döbbenet az úr most Sólyon. A kicsi Veszprém megyei faluban pénteken este brutális gyilkosság áldozata lett egy nyolc éves kislány. Az elkövető egy 16 éves hajmáskéri fiú, akit gyakran láttak a településen biciklizni. A PestiSrácok úgy tudja, hogy a gyilkos kamaszt szombaton délelőtt elfogták és őrizetbe vették a rendőrök. A Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság az információnkat egyelőre nem erősítette meg, azt azonban igen, hogy gyilkosság megalapozott gyanújával nyomoznak.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.