Jeszenszky Zsolt: A Fideszben is vannak démonok?

Sokak szerint Krisztus a kereszthalállal már legyőzte a sátánt, a gonoszt, és a keresztség által mi is meg vagyunk mentve. Ez sajnos nincs egészen így. Valóban, Krisztus legyőzte a bűnt, a gonoszt, de az attól még folyamatosan „feni ránk a fogát”. A már csecsemőkorban (vagy akár később) megkapott keresztség komoly védelmet jelent, de ez nem olyan, egy nulla százalék önrészes Casco-biztosítás, amivel bármit is csinálunk, sebaj, a teljes kárt a biztosító megtéríti. Ebben a „Casco-ban” is van egy komoly önrész: a gonosz folyamatosan követel, akar minket magának. A kísértés mindig velünk van, és el is tud ragadni, ha engedünk a „démonjainknak”.

Mit jelent az, hogy démon van rajtunk (vagy bennünk)?

Ezek a dolgok, meg úgy általában a spiritualitás témája sokak számára meredek, too much, hülyeség, stb. Pedig a magyar nyelv nagyon kifejező, az egész világmindenség működése bele van kódolva. „Mérges vagyok” – amikor ezt mondjuk, valóban stressz-mérgeket állítanak elő a mirigyeink. "Vagyok" – a létezésemnek oka van. Amikor pedig a „démonjainkkal küzdünk”, akkor pontosan ezt tesszük.

A sátán legnagyobb trükkje elhitetni a (nyugati) világgal, hogy ő nem is létezik, démonok sincsenek, ez mind babona, középkor... és hülye, aki ilyenekről beszél. És a naivitásban tartott tömeg erre fel nemcsak kigúnyolja azokat, akik figyelmeztetnek a gonosz erőkre, hanem ezek a gonosz erők könnyedén birtokba is veszik ezeket a tömegeket. A felvilágosodás nagy utat nyitott meg a tudomány előtt, de a sátán megkövetelte ennek az árát: sok szempontból ez egy „elsötétülés” volt. Elrejtette az emberiség elől a szellemvilágot, önmagát; és Istent, a materiális világon túli valóságot is.

A világban vannak szellemi erők, történések; ha hiszünk ezekben, ha nem. (És őket sem befolyásolja, hogy hiszünk-e bennük.) De még csak hívőnek sem kell lenni. A pszichológiában, a nyugaton is nagyon divatossá vált keleti filozófiákban, jógán, a különböző önismereti és egyéb tréningeken, de még az erdőben kirándulva (vagy épp a város forgatagában), a mindennapi tapasztalataikban is gyakran emlegetünk és érzünk energiákat. Hol pozitívat, hol negatívat. Ha nem vakít el minket a posztmodern gondolkodás kényelme, akkor egyre jobban érezzük ezeknek az energiáknak a mélységét. És azt is, hogy befolyásolnak minket. Sokszor van valamiféle késztetésünk, amiről azt hisszük, hogy a sajátunk, de később magunk is elcsodálkozunk, hogy “ez én voltam?”, vagy bánjuk, hogy “miért tettem ezt?”. Utóbbinál beengedtünk valamilyen energiát, szellemi erőt, mondjuk ki: démont az életünkbe.

A perenniális pszichológia tudománya is pontosan ezzel, a ránk ható szellemi erőkkel dolgozik. Azt mondja, hogy gyakorlatilag minden betegség nemhogy pszichoszomatikus eredetű (amit ma már az orvostudomány is elismer), hanem hogy egyfajta “megszállottságnak” is tekinthetjük. Valamilyen rossz szellemi erő birtokba vesz minket, a testünk egy részét, vagy a lelkünket. És a lelki bajainkra a hagyományos, világi terápiák csak ideiglenes megoldást hoznak. Valódi gyógyulás csak a hittel, Jézussal lehetséges. A gonosz szellemi erőktől meg kell szabadulni, és a krisztusi szeretettel felvértezni magunkat a “démonizáció” ellen.

De mi is az a démonizáció?  

A sátán gonosz erői alattomos módon tudnak embereket behálózni, befolyásolni, a céljaiknak megfelelően irányítani. Mi sem vesszük észre, és kívülről sem látszik. Nem bocsátunk ki kénköves bűzt és füstöt magunkból. A sátán által bármilyen módon is befolyásolt ember mindig azt gondolja, hogy a saját akaratából, meggyőződéséből tesz valamit, akár még azt is hiheti, hogy jót. És számos dologban lehet is erkölcsös, rendes, jó ember. De az életének egy részét valamilyen sötét szellemi erő vezérli. Valahol, valamikor kinyitott egy (vagy több) ajtót a szellemvilág felé, és ott bizony bejöttek, akiknek nem kellett volna. Düh, harag, sértettség, bosszúvágy, önhittség, falánkság, promiszkuitás, uralkodási vágy, egoizmus, nárcizmus, stb., stb. Ezek mind-mind negatív, sötét szellemi erők. (A súlyosabbakról, mint a kínzás, szadizmus, gyilkosság, nyilván evidens.) Mondjuk ki megint: a démonjaink. Ezek nem az ember eredendő tulajdonságai. A gyerekek még tiszták. Persze, lehetünk valamire hajlamosak – és a sátán épp ott támad, ahol a leginkább védtelenek, sebezhetőek vagyunk. Nagyon ravaszul tud minket behálózni. Az életünk során kapott sérelmeinkre, traumáinkra, hiányérzeteinkre épít. És csábít is minket, hogy gyors és könnyű “orvosságot”, s"ebtapaszt” keressünk a bajainkra, és függővé váljunk ettől. Csak egy kis csoki, az olyan jól esik… Csak ma megyek el a kuplerájba, mégiscsak férfi vagyok, muszáj “űrítenem” egyet, a héten többször már nem… Leordítom a gyerekeim fejét, mert olyan feszült vagyok, annyit dolgoztam ma, igazán csöndben maradhatnának… Kicsit be is terrorizálom az asszonyt, mert tele vagyok kisebbségi komplexussal, de ettől majd macsónak érzem magam…

Hol kisebb, hol nagyobb bűnök, hibák, rossz viselkedésminták. És megmagyarázzuk, relativizáljuk, elbagatelizáljuk őket… vagy simán csak letagadjuk. De engedélyt adtunk a démonnak. Nem költözik belénk, nem leszünk megszállottak, nem kell ördögűzőt hívni. (Vagyis csak nagyon ritkán: a katolikus egyháznak konkrétan ördögűző papja van minden egyházmegyében, csak erről kevesen tudnak.) A démoni jelenlét olyan, hogy ha egyszer beengedtük, utána ott “ólálkodik” körülöttünk, mert tudja, hogy van keresnivalója. És amikor elgyengülünk, nem figyelünk, akkor gyorsan be is támad. És máris engedünk a csábításnak, a függésnek (csoki, cigi, pornó, agresszió, megsértődés, pénzhajhászás, stb.). Ettől egy gyors adrenalin- vagy dopamin-löketet kapunk, és kicsit jobban érezzük magunkat. De aztán a dopamin visszaesik, a korábbi bázisszint alá. Így legközelebb már nagyobb adag kell. (Lám, a spiritualitás és a neurobiológia között nagyon is világos az összefüggés.) Két tábla csogó, dupla dózis kokain, hangosabb üvöltözés. A démonizáció vége pedig a halál. Betegség, rák, agyvérzés, érszűkület, túladagolás, stb.

Mit tehetünk a démonok ellen?

A megoldás: Jézus. Ő képes védelmet nyújtani a sötét erőkkel szemben. Magyarországon sajnos kevesen értik a kereszténység valódi természetét, Krisztus mélységét.

Megint a libsi firkászoknak: nem, nem gondolom, hogy én viszont hű, de penge lennék benne. Én is folyamatosan keresem, és nagyon is érdemes keresnünk őt. És amint egy kicsit is látunk belőle, egyre nagyobb felfedezendő méylség tárul elénk. A kereszténység ugyanúgy tele van misztériumokkal, ahogy a divatos keleti filozófiák. Mégis, legtöbben egy kényelmes, “langyos” formáját tesszük magunkévá, nincs élő kapcsolatunk Krisztussal. Vallási irányzathoz való igazodásként vagyunk keresztények. Esetleg egyfajta morális kódot követünk, önmagunkat is meggyőzve. Sokan pedig nem is hisznek Krisztusban, megtagadják őt. És vannak, akik dogmákhoz, előírásokhoz kizárólag betű szerint ragaszkodva, de nem valós megéléssel “vallásoskodnak”.

Sajnos az egyházakon belül is rengeteg nemhogy a megélés hiánya, de kifejezetten a démonizáltság is. Például a papi pedofília is ilyen – amit imádnak felhánytorgatni a liberálisok, ateisták. Természetesen erre semmilyen mentség nincs. De az ítélkezők önnön morális nagyszerűségükben fürdőznek, amikor egy papról kiderül, hogy milyen bűnös életet – is – élt. És megpróbálják rátolni a teljes egyházra az ilyen ügyeket. Eljátsszák a morálbajnokot; és közben az egyházat és a keresztény hitet akarják lejáratni. Elpusztítani Európa kulturális örökségét, az európai keresztény civilizációt.

És dolgoznak is Európa elpusztításán

A “Refugees welcome” jegyében elárasztották a kontinenst iszlám fanatikusok millióival. Akik aztán idős zsidó nőket dobnak le az emeletről, katolikus papok torkát vágják el, hétköznapi emberek közé hajtanak teherautóval, Allah nevében.

De közben belülről is pusztítják a kultúránkat. Deviáns életmódokat népszerűsítenek, gyerekeket (is) biztatnak, hogy a biológiával, az isteni teremtéssel szembemenve, ők maguk döntsék el saját nemüket, akár műtéti úton is megváltoztatva azt. Az abortuszt a női szabadság kívánatos megnyilvánulásának állítják be. Sajnos ezek nem múló divatok, hiába dugja valaki a fejét a homokba. Ezek jelentik ma a nyugati közgondolkodás mainstream-jét. És ezek bizony sátáni gondolatok, erők. Európa politikai és kulturális vezetőinek nagy része ma ezeket szolgálja.

És vannak, akik mindezzel szembeszállnak, és a jó oldalon állnak. Ettől még ugyanúgy követhetnek el hibákat, vétkeket. Mindenki ki van téve a démoni befolyásnak, a démonizáltság mindenütt jelen van. A Fideszben is. Mert az ember gyarló. Lehet, hogy sokmindenben jól, helyesen cselekszik, Isten útján jár, de bizonyos dolgokban tévelyeg, vétkezik. És ez nem csak az egyes emberre, de emberi közösségekre is igaz. Ott vannak a Fideszben is az “urizáló”, elvtelen figurák, akár még rosszabbak is. Dehát nem épp Magyar Péter a legtökéletesebb példa erre? Az ellenszenves, “rossz fideszes”. Most persze eljátssza, hogy megvilágosodott – és sokan elhiszik neki. Pedig csak még több pénzt, hatalmat akar. És úgy érzi, kapott egy lehetőséget, hogy bosszút álljon azokon, akik nem engedték elég magasra. De most majd megmutatja, és igenis lesz belőle “valaki”.

NIncs új a nap alatt: tökéletes a hasonlóság az 1850-es kínai Taiping lázadással. A rangos, állami tisztviselői családban a gyengébb képességű harmadik gyerek, Hung Hsziü-csüan már nem jutott elég magas pozícióba, de önmagát sokra tartotta (konkrétan Jézus ösccsének képzelte). Szektát alapított, simulékony, manipulatív modorával milliókat bűvölt el, hadsereget toborzott, és a kínai történelem legvéresebb polgárháborúját robbantotta ki. A felesége árnyékából kibújni nem tudó, nála jóval gyengébb kaliberű, harmadvonalas káder ugyanezt az utat járja. 

Orbán kormányzása nyilván nem hibátlan - de megkapta rá Isten áldását. 

Mielőtt ettől sikítófrászt kapnának a liberálisok (bár ezt sem bánjuk), tisztázni kell, hogy ez nem jelent “Mennyei Királyságot” (ha már Taping-lázadás). A teremtett világban Isten hús-vér embereket használ, hogy szembeszálljanak az ellene lázadó (és ehhez szintén embereket használó), a teremtményeit elpusztítani akaró gonosszal. A maguk emberi, gyarló, tökéletlen módján. Orbán Viktor egy szent? Dehogy. Az önmagát messiásnak képzelő, szektája által rá ekként tekintő vezért nem a mi oldalunkon kell keresni…

Viszont lehet, hogy épp azért jelent most valódi veszélyt az önmaga hatása alá került, teherautó-platókon ordítozó Szamuely-utánzat, azért szoros a küzdelem, és áll a korábbiaknák sokkal jobban az ellenoldal, mert túl sok démonizáltság gyűlt össze a pártban, túl sok a gonosz erők hatása alatt lévő érdek-politikus ezen az oldalon is. Ez azt jelenti, hogy megtisztulásra van szükség. Amint arról egyszer korábban is írtam,

meg kellene szabadulni a pártban megbúvó további magyarpéterektől, akik bármikor képesek elárulni a politikai közösségüket és az országot is a nagyobb haszonért. És akik húzzák lefelé az egész politikai közösséget, szívják el annak erejét. Az újabb győzelemhez egyénileg és testületileg is ellen kell állni a gonosz erőknek, Krisztus erejét hívni, és feltöltekezni vele. Belőle, vele jöhet az újabb 2/3.

(Igen, ez az írás az édesapámat ért támadás, illetve az emögött rejlő, két héttel ezelőtti írásomban részletezett sátáni erők kapcsán született, és a spirituális háttérről szól - de nem a személyes vonatkozásokról. Aki az utóbbiakra kíváncsi, esetleg ezt a videót lehet érdemes megnéznie: