Ursula bebizonyította, hogy nem érdemes az EU-ban maradni
Orbán Viktor szombaton megmondta, hogy az EU csak rossz üzletet képes kötni Trumppal, Ursula von der Leyen vasárnap meg is kötötte. A felelőtlen kereskedelmi megállapodás azonban gazdasági hatásain túl egy sokkal mélyebb törést is okozott...
Abból is látszik, mennyire kicsinyes és szűklátókörű az Európai Bizottság, és annak feje, Ursula von der Leyen, ahogyan a Donald Trumppal megkötött kereskedelmi megállapodás lényegét nem érzékelik. És valójában ez egy rettentően ijesztő tény.
Már megint igazunk lett, sajnos...
Orbán Viktor nem kis ütemérzéket felmutatva Tusnádon arról beszélt alig egy hete, hogy mivel az Európai Unió éppen örökbe fogadja azt a woke-kultúrát, amelytől az Egyesült Államok szabadulni igyekszik, ezért Brüsszel politikai ellenféllé, és nem egy tárgyalóképes nemzetközi szervezetté vált Trump szemében. Emiatt a magyar miniszterelnök szerint az EU vezetése mindig legutoljára és a legrosszabb megállapodásokat fogja tudni csak megkötni Amerikával. Erre egy napra rá érkezett a hír, hogy megegyezés született Ursula von der Leyen és Trump között. Örömködtek is a balliberális oldalon, holott Orbán nem azt mondta, hogy nem fog ilyen megegyezés létrejönni, hanem, hogy igencsak előnytelen lesz. Ezt pedig az utólagos kommentárok igencsak megerősítették. Beszédes, hogy François Bayrou francia miniszterelnök például „sötét napnak” nevezte a megállapodás pillanatát, és az Európai Bizottság kapitulációjáról beszélt. A cseh pénzügyminiszter arról kesergett,
az EU-USA vámmegállapodás 0,2 százalékkal csökkentheti a cseh GDP idei növekedését.
Yolanda Díaz spanyol munkaügyi miniszter óriási hibának nevezte a megállapodást, az Európai Bizottság elnökét pedig azzal vádolta, hogy kiszolgáltatta Európát az Egyesült Államoknak, így súlyosbítva a kontinens energiafüggőségét. De még a von der Leyennel különben lojális spanyol kormányfő is úgy fogalmazott, különösebb lelkesedés nélkül támogatja a megállapodást. A kritikusok sorát még lehetne folytatni.
Pezsgőt bontottak az angolok
És nem is az európai kritikus hangok a legaggasztóbbak és legtragikusabbak Ursula von der Leyenre nézve. Sokkal inkább az, ahogy a britek ezzel párhuzamosan a brexitet ünneplik. Az Európai Bizottság zseniális elnöke ugyanis az amerikai elnökkel folytatott tárgyalásain elérte, hogy az angolok most a brexit miatt győztesnek érezhetik magukat. Dominic Cummings, a Brexitet kidolgozó Boris Johnson volt miniszterelnök egykori tanácsadója például ezt a kommentárt fűzte a megállapodáshoz,
a Brexitnek köszönhetően kívül kerültünk ezen az EU-t megalázó katasztrófán, és a sok továbbin is, amelyek ezután következnek majd.
Az X-en tett bejegyzését két bohóc-emojival indítva. Ezt a megállapítást az unión belülről csak megerősítette Brando Benifei, az Európai Parlament amerikai kapcsolatokért felelős küldöttségének vezetője, aki sommásan úgy fogalmazott,
úgy tűnik, rosszabb feltételeket harcoltunk ki, mint az Egyesült Királyság. Ez nem egy jó kiindulópont.
Sőt, Keir Starmer munkáspárti államfő is diplomatikusan arra utalt, az Egyesült Királyságnak azon szabadsága, hogy az EU kereskedelmi pályáján kívül a saját útját járja, nagy előnyt jelentett a Trumppal folytatott tárgyalások során.
A kereskedelmi megállapodás valódi üzenete
Ami igazán nagy probléma, hogy Ursula von der Leyen nem fogta fel: ha leül tárgyalni Donald Trumppal, akkor addig nem állhat fel az asztaltól, amíg legalább olyan, de lehetőleg jobb szerződéseket nem köt, mint a britek. Egy ilyen megállapodásnak ugyanis szimbolikus jelentősége van. Valójában az egész Európai Unió integritását rengette meg a bizonyság, hogy a briteknek nem kellett I. Ursula brüsszeli császárnő dekadens hóbortjainak engedelmeskedniük, és mégis jobb feltételekkel ülhettek le a tárgyalóasztalhoz Trumppal. Azaz,
Ennek az üzenetnek a veszélyét egy felkészült, jó diplomáciai érzékkel rendelkező vezető azonnal felismerte volna. Ursula von der Leyen nem ismerte fel. Ő csak annyit nyilatkozott,
a megállapodás bizonytalan időkben bizonyosságot teremt.
Végül csak bejött a brexit
Amit Ursula von der Leyen egy igen rossz szerződés megkötésén túl elkövetett, az az, hogy felfűtötte az euszkeptikus hangokat. A britek ráadásul pezsgőt bontva ünnepelték azt a brexitet, amelynek helyességét éppen kezdték már kétségbe vonni. Innentől viszont biztosra vehető, hogy a brexitet sikerként könyvelik el, és soha el sem engedik. Ez pedig igen kellemetlen ellenpélda lesz az Európai Uniónak, pláne, ha a jövőben az angolok hasonló egyéni gazdasági sikereket érnek el az európai közösség kárára.
Köszönjünk, Fridrich...
De térjünk ki arra is, ki erőltette és üdvözölte leghangosabban ezt a sebtiben tető alá hozott megállapodást. Ő nem más, mint Friedrich Merz német kancellár, aki a Politico indoklása szerint nem akarta kockáztatni a feldolgozóiparnak erősen kitett német gazdaságot. Merz egy hónappal ezelőtt már úgy fogalmazott,
könyörgöm, találjunk gyorsan megoldást.
Merz utóbb azzal érvelt, hogy ennél több engedményt Trumpból amúgy sem lehetett volna kisajtolni, erre viszont éppen a britek cáfoltak rá, akik a német kancellárral szemben azt a taktikát választották, hogy jobb, ha nincs megállapodás, minthogy egy rossz megállapodás köttessen.
És akkor még a titkos záradékról nem is beszéltünk
Ráadásul, ha igazak a hírek, bekerült a megállapodásba egy titkos záradék is. Ami arról szól, hogy Európa finanszírozni fogja az ukrán háborút. Ki érti, mi szükség volt egy amerikai-EU-s kereskedelmi egyezményben ezt rögzíteni? Miért kellett ilyesmit Amerikának megígérni? Miért volt ez fontos Donald Trumpnak?
Megannyi kérdés, ami csak azért merülhet fel egyáltalán, mint ahogy ez az egész kétségbeejtő szituáció, mivel az EU látványosan gyenge. Ideje lenne, ha nem a németek irányítanák tovább. Kicsit elég volt már belőlük az elmúlt évtizedekben…