Pesti Srácok

Miért nem tud egyetlen normális embert sem felmutatni a Tisza Párt?

Miért nem tud egyetlen normális embert sem felmutatni a Tisza Párt?
Kulja András szakvizsga nélküli MLM-csodadoktor a hétvégi TISZA-kongresszuson - Fotó: MTI
Fotó: Bodnár Boglárka

Filozófiai értelemben ugye a Tisza Párt nem is létezik, tehát ebből következőleg nyilván komolyan vehető tagjai sem létezhetnek. Ha belegondolunk már 2021-es ellenzéki előválasztás sem arról szólt, hogy politikai értelemben fajsúlyos emberek küzdenek meg az esélyes összellenzéki jelölt státuszáért, hanem kutyakomédia volt csupán az ellenzéki választók mobilizálása érdekében.

A magyar politikai rendszer ebben az értelemben örömtelien idejemúlt, a kormányoldalon még mindig létezik helyi beágyazottság és helyi politikai közösség legalább választókerületi szinten, de már a kormányzópárt is szembesült azzal az összes nyugati demokráciát sújtó problémával, hogy az önkormányzati szintű politizálás feloldódik a városi semmiben, és teljes egészében a közösségi médiára korlátozódik. A falvakban még van valóság, a nagyközségekben is, de a kisvárosokat is támadja már az a nihilizmus, amit manapság influenszer-politizálásnak nevezünk.

Az MSZP már 2006 után szembesült azzal, hogy vidéken komoly ember nem akarja magát az MSZP-vel égetni, az SZDSZ, a magát elsősorban értelmiségi alakulatként definiáló SZDSZ gyors politikai halálát is az okozta, hogy főleg 2006 után gyakorlatilag már Budapesten sem tekintették épelméjűnek azt, aki a szabad demokraták felé tájékozódik.

Kuncze Gábor; Kóka János, SZDSZ, 2006
Politikatörténeti pillanat: Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) elnöke üdvözli Kóka Jánost, a korszak minden gyanú alatt álló vállalkozóját, Gyurcsány Ferenc gazdasági miniszterét, aki a liberális párt küldöttgyűlésén bejelentette, hogy belép az SZDSZ-be. Nem sok idő kellett hozzá, hogy aztán pártelnökként padlóra küldje az elvtársgyerekek rendszer(nem)váltó hiénapártját. Nem kár értük. Készítette: Kovács Tamás/MTI

Ellenzéki oldalon az utolsó fellángolás abban az irányban, hogy helyi szinten is értelmezhető, valóságos embereket – akik egyéb karrierrel is rendelkeznek – vonzanak be az LMP produkálta. A világ vicce, hogy ez a velejéig budapesti párt még a fővárosban sem volt képes egy olyan csapatot összeszedni, amelyben többségben lettek volna az intellektuálisan és anyagilag önálló, politikától egyébkén független egzisztenciák.

Balosnak lenni még mindig ciki

A magyarországi Fideszen kívüli politikai világ mélyrepülése párhuzamos azzal a jelenséggel, hogy normális ember nem akarja beszennyezni magát a liberális és baloldali politizálással, még akkor sem, ha maga egyébként liberális és/vagy baloldali.

Az ellenzék legnagyobb problémája a politizálás minden szintjét érintő káderhiány. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a Fidesz gazdaság-, társadalom- és családpolitikája által helyzetbe hozott, magát felső-középosztálybelinek képzelő pár száz milliós vagyonnal, és hasonló nagyságrendű működő tőkével rendelkező, sok esetben diplomás városi rétegek, csoportok értelmiségi allűröket vettek fel és nem csak a fideszeseknél, hanem minden politikusnál különbnek, tehetségesebbnek képzelik magukat.

Schiffer András a klánokról

Schiffer András igen találóan, de egy nagy tévedés mentén úgy definiálja ezt a csoportot, hogy százezres nagyságrendben található olyan, a tényleges felsőközéposztályba törekvő család, klán, üzleti kör, helyi hálózatocska, amelyeknek tagjai, nem kis részben persze az ellenzéki propaganda hatására és a saját üzleti zsenialitásának “biztos” tudatában abban a hitben vannak, csak a rohadt NER akadályozza meg őket abban, hogy olyan sikeresek legyenek mint a Mészáros Lőrinc. Talán nem túlzás azt mondani, hogyha ennek az országnak ennyi közgazdasági, üzleti, vállalkozói zsenije lenne, akkor nem itt tartanánk.

Nemzeti karakterünk szép vonása ez, hogy ezek az elmúlt 15, sok esetben az 1998-2002 közötti Orbán kormánynak köszönhetően nagyon jelentősen felfele jutó diplomás csoportok árulták el látványosan a nemzeti jobboldal középosztályt erősítő politikáját. Ezek az emberek most persze lelkes Tisza szavazók, és én teljes szívemből kívánnék nekik négy év Tisza kormányzást, mert ennyire hülyék, de én nem vagyok annyira korlátolt mint ők, és nem vagyok hajlandó mértéktelenül ártani magamnak azért, hogy kitoljak valaki mással.

Ismétlem, ezeknek az embereknek, pedig elvileg ők adnák az ellenzék szociológiai bázisát, egyszerűen nem éri meg politizálni. Aki esetleg mégis erre adná a fejét, az a Tisza szigetekbe és a pártapparátusba betüremkedett karrieristák számára jelentene konkurenciát, tehát maga a párt és a holdudvar jellege akadályozza meg, hogy egy normális ember keveredjen közéjük. Arról nem is beszélve, a társadalmi, gazdasági sikeresség feltételez némi emberismeretet, ha egy pártközeg azonos egy MLM-es beetető gyűlés, vagy egy pár százezres beugrós önfejlesztő csoport ismert törzsközönségével, akkor attól minden olyan elriad, akinek már voltak alkalmazottai, vagy volt valahol főnök.

Helybenjárás volt a Tisza-kongresszus

A Tisza Párt minapi kongresszusa ezért mutatta a helybenjárás tipikus jegyeit, mert ebből a csapdából nincs kiút. Nem csak Magyar Péter egy influenszerpolitikus, hanem a párt köré csupa olyan ember érkezik, aki azt hiszi hogy ő is influenszer lehet ezen a politikai hullámon. És a futóbolondok köre még ezen kívül található. Minden magyar elemi érdeke, hogy ez a társaság a választásokon találkozzon a valósággal és ne a kormányzás során.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.