A legfontosabb, amit Dopeman Orbán Viktorról mondott

Hozzáteszem, rengeteg jó dolgot mondott Pityinger Laci (Dopeman) a műsorban. Nyilván nem volt meglepetés, hiszen még anno a Pesti TV-n, a „Hobbista Plusz”-ban kéthetente ott ült Ambrózy Áron mellett, szemben Gerő András (Isten nyugosztalja) és Molnár Attila Károly, és a suhancok „összecsaptak” a professzorokkal. A baseball sapkások a zakósokkal. És nagyon jó beszélgetések voltak. Akit érdekel egy kis nosztalgiázás, sok esetben ma is aktuális, politiikafilozófiai témákkal, sajátos megközelítésben, humorral, azt akkor hadd bíztassam mégiscsak, hogy nézzen meg egy két epizódot. A Politikai Hobbista YouTube csatornán megtalálható, a keresőbe be kell írni, hogy „Plusz”, és máris kiad egy csomót, amiből lehet válogatni.

Dopeman megváltozása

Sőt, ha már itt tartunk, hadd meséljek még el egy rövid történetet, egy kis kulisszatitkot is. A műsor (nem a Hobbista, hanem a Hobbista Plusz) Ambrózy Áron nagyszerű ötlete volt, és az is, hogy kik legyenek a résztvevők. Fel is hívtam Gerő Andrást (aki apám régi barátja volt, így valamennyire én is ismertem), és felvázoltam neki az ötletet. Mire ő kérdezte, hogy ez a Dopeman, ez ugye az a csávó, aki anno rugdosta azt az Orbán-szobor fejet... mert az politikai hovatartozástól függetlenül nagyon gázos volt, és ő nem szeretne vele egy műsorban szerepelni. Mire én mondtam, hogy igen, de azóta már teljesen más lett a csávó, nagyon értelmesen beszél, kritikus, de egyáltalán nem fröcsögő vagy primitív, adjon egy esélyt... és meggyőztem. Na, lett is 20 adás, és mindenki nagyon jól érezte magát, kifejezetten össze is barátkoztak.
 

Szóval Dopeman-ről nyilván régóta tudjuk már, hogy nem csak nagyon hosszú utat tett meg az  Orbán-fej rugdosása óta; hogy nem csak egy békés, már-már zen-buddhistába hajló, abszolút barátságos figura lett, mindez úgy, hogy megőrizte egyéniségét, jó értelemben vett „utcagyerek”-karakterét. És azt is tudjuk róla már régóta, hogy reálisan látja a világot, kifejezetten elismeri Orbán Viktor politikusi teljesítményét, ám ugyanakkor elfogulatlan, és kritikus is tud lenni, ha kell.
 

A múlt heti beszélgetésben azonban még engem is meglepett egy kicsit, hogy tényleg mennyire penge a csávó. Nem csak hogy jól, okosan reálisan látja a dolgokat, érti a világot, de nagyon célirányosan, határozottan rá tud világítani a lényeges dolgokra, és ezeket röviden, tömören, érthetően meg is tudja fogalmazni, el is tudja mondani. Nem akarom itt szénné frankózni a palit, semmi b••ulás, ilyesmi, de tényleg nagyon jó volt a beszélgetés, legalább 6-8 ütős YouTube short-ot lehetne belőle csinálni, de igazából az egész úgy kerek, ahogy van. Ám a sok jó politikai meglátás között mondott valamit, amire utólag kicsit már bánom is, hogy nem reagáltam, illetve nem mentünk bele mélyebben, hosszabban. Mentségemre szóljon, hogy Laci egy monológ közepén, szinte csak úgy mellékesen említette, mindezt a 35. percben a 42-ből, így már nemigen lett volna idő belemenni... szóval így hangzott a mondat: „Én azért hallván, hogy az élő hitről beszél, és annak a hiányáról, látom, hogy van spirituális elhívás is.”
 

Nem az volt a megleptetés, hogy Orbán Viktornak élő hite van. Akinek van füle rá, az eddig is meghallotta – hogy stílusos parafrázist használjak. A miniszterelnök szavaiból és tetteiből is többször felsejlik, hogy valóban, ahogy Dopeman is fogalmazott, spirituális elhívás, élő hit van mögötte. A meglepő az volt, hogy Dopeman-nek erről beszélt, és hogy Laci, kvázi-buddhista létére ezt abszolút vágta, és értette a jelentőségét.
Élő keresztény hittel rendelkezni ugyanis nem menő dolog ma a világ szemében. Az ateisták lenézik, hangosan kigúnyolják. A sátánisták, különösen, akikből sokkal több van, mint gondolnánk, és nem úgy kell elképzelni őket, mint egy norvég black metal zenekar tagjait, hanem külsőre teljesen hétköznapi, akár barátságosnak tűnő, kedveskedő, bülbülszavú embereket, belül mélyen gonosz lélekkel. De ez egy másik, külön téma lenne... A kereszténységre hittel megélés helyett pusztán egy kulturális mintának való megfeleléséként tekintő, vallásoskodó farizeusok pedig szektázzák az élő hittel rendelkezőket.
 

De egyrészt csak az élő hit vezet Krisztushoz. (De mondom, ez egy másik téma.) Másrészt csak ezzel rendelkezve vagyunk lépések igazán látni a valóságot. A szellemi erőknek azt a küzdelmét, ami a politikában is zajlik. Orbán Viktor nyilvánvalóan azért képes ilyen sikeres lenni a pályán, mert érzékeli, érti a küzdelem igazi természetét, és a szellemi erők jó oldalán is áll.

Ahogy egyébként a maga sajátos módján Dopeman is érti ezeket a szellemi erőket. Talán ennek is köszönhető a két – látszólag erősen különböző ember – egymásra találása. Kicsit Zalai Imréné és David Bowie jut az ember eszébe, és Szabó Eszter Ágnes alkotása, a hímzett falvédő kettejük találkozásáról. Ami a valóságban, fizikai formában is létezik, de azóta a magyar Internet-kultúra és történelem egyik alap darabjává vált, mielőtt még egyáltalán mémnek neveztük volna az ilyesmit. Megnéznék egy hasonlót Orbán Viktorral és Pityinger Lászlóval... 😀