Mindig a legjobbak mennek el előbb

Sokan voltunk a Sári temetőben, sárváriak, a gyászoló család, volt betegei, orvos-és történész társai, tisztelői és természetesen közvetlen minisztertársai Pintér Sándor belügyminiszter, Orbán Viktor miniszterelnök. Hankó Balázs Kulturális és Innovációs miniszter gyászbeszédének talán legfontosabb mondata az volt, hogy Kásler Miklós ,,...nem a betegséget gyógyította, hanem az embert.” 

Kásler Miklós nem csak orvos volt, hanem a kultúra embere is

Igen, a professzor úr a kis dolgokban is mindig az egészet kereste. A bölcs Marcus Aurelius római császár, filozófus gondolatai jutnak eszembe: 

Sok ezer beteg köszönheti életét, de azoknak is segített miniszteri ideje alatt, akik bajba kerültek. Egy híres magyar énekesnő például neki köszönheti, hogy anyagi segítséggel kikerült a bajból, az életmű koncertkörútját folytatni tudta. A kultúra elkötelezett híve volt, mindig a jó ügy mellé állt. Sokaknak mentora volt.  Minden olyan kezdeményezésre adott pénzt a miniszteri keretéből, amely támogatta a történelmi ismeretünk feltárását (Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet, A Halál népbiztosa- a véres 1919-ről, Szamuelyről készült film...), nemzetünk felemelkedését, identitásunk megerősödését szolgáló műveket. 

Orvosi munkássága kiemelkedő volt. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként folytatta Echardt Sándor és Besznyák István utódaként a rákkutatást, a sebészeti onkológiát, a daganatellenes szerek vizsgálatát. Olyan munkatársai voltak, mint Dr. Pólus Károly, akivel együtt fejlesztették tovább a fej-nyaksebészetet, a mikrosebészetet és a lézergyógyítás alkalmazását. Nevéhez fűződik a Nemzeti Rákkontroll program létrehozása, amely a daganatos betegek ellátását hangolja össze. Kásler Miklós mindenhol ott volt az orvostudományban, a kultúrában, ahol nemzeti ügyet kellett szolgálni. Irigyei, rosszakarói jócskán voltak  a szakmai berkeken belül és kívül is, olykor méltatlan támadások célpontjává vált. 

A pandémia idején balliberális ellenzéki körök, a sajtó a magyarországi COVID terror egyik meghatározó kormányzati alakjának nevezték. Holott Orbán Viktor által létrehozott Operatív Törzs egyik vezetőjeként a kórházátszervezésekkel, az időben megkapott oltásokkal, több tízezer magyar beteget meggyógyítottak, sokak megbetegedését megelőzték, miközben a későn ébredő Európában tízezrek haltak meg a vírusban. Semmelweis a szülő anyák megmentőjének tettei, vagy a gyermekbénulás elleni védőoltás óta, talán az elmúlt százötven évben ez volt a legsikeresebb egészségügyi védekezés egy halálos kór ellen. Az orvosokat általában jellemzi a kultúra, a művészetek, a történelem iránti vonzódás. Onkológusi munkája mellett az MTA doktora mindig nagy érdeklődést tanúsított a magyar nemzeti történelmi, történelemfilozófiai sorskérdések iránt, és számos szakértővel folytatott e témákban mélyreható beszélgetéseket. Ilyen volt a nagy népszerűségnek tartó sorozat, a Nemzeti nagyvizit a Magyar Televízió M1 csatornáján, ahol Kásler Miklós írókkal, tudósokkal, filozófusokkal beszélgetett.
 

A professzor újító, mélyen gondolkodó ember volt. Tudósként azt vallotta, hogy igenis lehet szolgálni egyszerre az Istent és a tudományt. Az egész a hit kérdése. Az Életünk Irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratban így fogalmazta meg a véleményét: 

Bizonyos körök, a szemellenzős természettudományok művelői közül néhányan megbotránkoztak és tudományellenesnek vélték az onkológus professzor véleményét. Amit természetesen jól kiszínezve átvett a ,,független” sajtó. A rendszerváltáskor Magyarországra látogató Teller Ede, világhírű atomtudós is egy személyes beszélgetésünkkor bevallotta Isten létezését a tudomány világában.

Kétségkívül az elmúlt évek legnagyobb kulturális teljesítménye volt, hogy Kásler Miklós megalapította a Magyarságkutató Intézetet. Balos történészek, akadémikusok rögtön össztűz alá vették a professzort: ...minek a múltat kutatni, a magyarság finnugor eredete tény, a genetikai kutatások nem bizonyító erejűek… Holott az őstörténetünk, a  magyarság kutatással nem akart többet Kásler Miklós, mint feltárni, leleplezni a számos hazugságra épülő múlt századi s jelenkori származástan hamis, megtévesztő írásait. Az orvostörténész tudta, hogy ezek az úgymond tudományos könyvek rontják a magyarság identitás tudatát. Sőt, az átpolitizált, erőltetett bizonyítékok  szétszedhetik a nemzetállamban vetett hitet. 

Pedig nem volt másról szó, mint hogy megtudjuk honnan jöttünk, kik az atyánkfiai, kik a rokonaink? Ez kijár minden nemzetnek. Nemcsak az angoloknak és a franciáknak van dicső múltja. Nos az orvos-történész szembeszállt a hitetlenkedőkkel, a gáncsoskodókkal és védnöksége alá vette a magyarok őstörténetével foglalkozó nemzetközi kutatócsoport eredményeit, amely genetikai alátámasztást talált arra, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai vérvonalból származnak, mivel a genetikai markerek segítségével feltérképezhető az apai ági genetikai történelem. Ezt az eredményt a magyarok finnugor származása cáfolatának értékelte. Ami azt jelenti, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek. Az intézet kutatói meghatározták III. Béla apai ági genetikai profilját. A kutatócsoport következtetése szerint III. Béla király csontmaradványaiból kivont DNS-minta a jellemzően együtt öröklődő R1a haplocsoporthoz ( emberi kromoszómák összessége) tartozik. Az R-csoport: Európa, Közép-Ázsia és India leggyakoribb haplocsoportja, ide vezethető vissza a magyarok származásának több mint fele. Három külföldi laboratórium is elvégezte a genetikai vizsgálatot és az eredményt igazolták. 
 

Természetesen az ellendrukkerek, a magyarság tagadók támadásba lendültek. Mondvacsinált ügyekkel szét akarták verni az intézetet, egymás ellen hangolták az ott dolgozó történészkutatókat és megpróbálták lejáratni Kasler Miklóst. Rejtélyes okok miatt – vagy nem rejtélyes? – egyes magyar történészek, még a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül néhányan a Habsburgok által megrendelt történetírás mellett tették le a voksukat, amit aztán a kommunista történetírás is követett: azaz merjünk kicsik és szegények lenni, ismerjük el, hogy egyetlen győztes csatánk sem volt, nincsenek hőseink, a magyar nem jó katona, birkanép, egy csepp magyar vér sem csörgedezik az ereinkben...Vagyis megkérdőjeleznék nyelvünk több évezredes létét, ami összeköt bennünket. Gróf Széchenyi István írta-neki talán hihetünk: ,,Minél többet gondolkodom nyelvünk bölcseletén, annál inkább felismerem végtelen felsőbbségét sok más nyelvvel szemben.” Kásler Miklós fellépett azok ellen, akik el akarták lopni a múltunkat, vagy átírni.
Ezek a szakmai, történészi, morálisan érthető védekezése az aljas támadásokkal szembeni fellépései jócskán hozzá járultak ahhoz, hogy 75 évesen ez a kiváló ember, tudós, hazafi feladja a csatározásokat. Mindannyian tudjuk, hogy a küzdelme nem volt hiába való. Hitt a kereszténységben, a keresztény Magyarországban. Ezt nem vehették el tőle.
 

Talán a magyarságunkat, a több ezer éves gyökereinket leginkább Makovecz Imre építész  fogalmazta meg a legpontosabban:,,… A magyarságban nem tudom, hogy honnan van ez az erő, a magyarság eltaposhatatlan. Ez több évszázados tapasztalat. A magyar nem birkanép, hanem hihetetlenül türelmes és rugalmas. Megtanult alkalmazkodni az idegen érdekek kijátszásához.”