Orbán Viktor: A hitványság mindig összeadódik; a kérdés az, hogy a hazafiak hajlandóak-e összeadódni (videóval!)
1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk magunknak a nemzetek Európájában – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából a Zeneakadémián rendezett díszünnepségen.
Méltó és igazságos, hogy nemzeti ünnepünk záróakkordjaként a Zeneakadémián hajtsunk fejet a forradalmárok előtt
– kezdte beszédét Orbán Viktor.
A kormányfő felidézte, hogy 1956. október 22-én Cziffra György előadta Bartók második zongoraversenyét, ami után a közönség fellelkesülve letépte a falakról a kommunista gyalázatot.
Amikor 1956 hőseire gondolunk, fiatalokat látunk magunk előtt. Pesti srácokat és lányokat, akik fegyvert emeltek megszállóik ellen, kart karba öltve meneteltek Budapest utcáin. Vitte őket fiatalságuk és a hit, hogy fordíthatnak országuk sorsán
– fejtette ki a miniszterelnök. Így folytatta: az '56-os hősök érezték, ha folytatódik a szovjet világ, a magyar életből semmi sem marad, mindent felmar a vörös iszap.
Mindent felforgat és szétdobál, ami az életnek értelmet ad, amiből otthont, hazát építhet az ember. Tizenegy évvel a világháború után mindenki tudta, hogy a kommunizmus a nagy szétdobáló. Fegyvert fogtak, mert úgy látták, nem lesz más kiút
– mondta Orbán Viktor.
Felismerték, hogy nekünk csak ez az egy hazánk van, nincs máshol helyünk a nap alatt, a mi álmaink csak itt születhetnek meg, csak a Kárpát-medencében hozhatjuk létre a közös alkotást, amit Magyarországnak és magyar kultúrának hívunk
– fogalmazott. A kormányfő Márai Sándort idézte, és azt mondta: haza csak addig van, amíg van, aki szeresse, aki áldozatot hozzon érte.
Haza csak ott van, ahol hazafiak vannak, és ahol a hazafiak többen vannak, mint a muszkavezetők, az idegen zsoldban állók. A hitványság mindig összeadódik; a kérdés az, hogy a hazafiak hajlandóak-e összeadódni
– tette hozzá. Orbán Viktor szerint 1956-ban csodát tettünk és soha nem látott magasságokba emelkedtünk.
Ma is ebből élünk, igaz, nagy árat fizettünk érte, de a csodát nem adják olcsón. A szabadságharcosok a legtöbbet, a legszebbet, a legdrágábbat adták, amit egy ember a hazáért áldozhat
– emelte ki a miniszterelnök, felsorolva, hogy mennyien vesztették életüket a forradalom során és után.
Se Európa, se Magyarország nem maradhat meg, ha szembefordul azzal, ami élteti, ha szakít a szabadsággal, függetlenséggel, kereszténységgel
– emelte ki. A kormányfő közölte: hálával tartozunk elődeinknek, hogy a mi magyar mivoltunk olyan szabadságharcokon forrhatott ki, ami nagyszerű és lovagias néppé tett minket.
Ezt a hazát nem ajándékba kaptuk, nem sétalovagláson és szerencsejátékon hullott az ölünkbe. Több ezer nép létezhetett, de csak kétszáznak sikerült hazát szerezni és megtartani. A nemzet '56 őszén lépett felsőbb osztályba, az erkölcsi kisugárzása az egész földbolygón érezhető volt. A kommunizmus rideg valósága felőrölte lassan a méltóságot, de az '56-osoknak köszönhetően megőrizhettük tartásunkat. Volt mire és volt kikre büszkének lenni. Az '56-osok győztek, mert az utódokra a bátorság és hősiesség nagyságát hagyták örökül
– fejtette ki Orbán Viktor, aki szerint a mai fiatalok ugyanúgy cselekednének, mint az '56-osok.
Elfut a víz, és csak a kő marad, de a kő marad. Gloria victis, dicsőség a hősöknek
– zárta beszédét a Zeneakadémián.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
