A napokban közölt négy részből álló sorozatot a New Scientist nevű folyóirat olyan technológiai újításokról, melyek átrajzolhatják a jövőnket. Az első részben az ausztrál Petroleum Exploration & Production Association segítségével bemutatták minden idők legnagyobb járművét, amit valaha emberi kéz készített: egy fél kilométer hosszú, 30 emeletnyi átmérőjű tankerhajót, mellyel az ausztrálok célja, hogy palagázt szállítsanak az óceánon keresztül, távoli helyekről még távolabbi helyekre. A többmilliárd dolláros beruházás egy forradalmian új megközelítést ad a palagáz kitermeléséhez is a Csendes óceán elszigetelt részein.
DOBÓ ISTVÁN PÉTER – PestiSrácok.hu
Akkor tehát a számok: ez a legnagyobb óceánjáró hajó, amit valaha építettek. A hosszúsága fél kilométer, a vízvonal felett 30 emelet magas építményt cipel magán. Raktere 600.000 tonnás. A hajó az egyébként újabban Ukrajnában épp a jelenlegi alelnök fia által elnökölt világcég, a Shell tulajdona. A Shell Prelude hat repülőgép-hordozónak megfelelő vízkiszorítással rendelkezik. A gigantikus jármű azonban nem pusztán szállítani képes: lényegében egy komplett szárazföldi gázüzemet hordoz, ami lehetővé teszi, hogy a vízen dokkolva az óceán mélyén lévő földgázkincset is ki tudják termelni a nagy energiaipari cégek. Tulajdonképp a hajó, működése első 20 évében egy gázkitermelő üzem, amely ezután indul csak el végcélja felé, és viszi partra az általa kitermelt 600 ezer tonnányi, a helyszínen cseppfolyósított gázt.
A Shell 12 milliárd dollárt fektetett be a Prelude létrehozására és működtetésére Fotó: New Scientist
Gázvezeték, vagy LNG-üzem?
A cseppfolyósítás 600-szoros térfogatcsökkentést jelent, tehát a Shell Prelude tulajdonképp egy hosszútávú döntés eredménye, melynek a lényege, hogy hosszú gázvezetékek kiépítése helyett a helyszínen cseppfolyósítanak, és úgy szállítják helyszínre az energiahordozót. A beruházás hatalmas, tehát minden cégnek el kell döntenie: gázvezeték, vagy LNG-üzem fejlesztésébe fog-e. Az LNG technológia lényege, hogy miután a gázt megtisztították a szennyeződésektől és víztől, -162 fokos hidegben lehűtik, ami cseppfolyósítja a földgázt, és létrehozza a radikális térfogatcsökkenést. Ezután töltik ezeket az LNG-szupertanker hajókba, amik aztán a világ bármely részére el tudják szállítani a földgázt. Eddig azonban a nehezen hozzáférhető területeken bizonyos gázmezőket „parkolópályára” voltak kénytelenek tenni az energiacégek, mert a gáz helyi kitermelése, a gázvezetékrendszer kiépítése túl költséges, illetve erősen környezetkárosító lett volna. A David White, a Shell EMI elnöke vezeti most azt az Offshore Engineering nevű kutatócsoportot, amely a perthi University of Western Australia keretében a Csendes óceán eddig feltáratlan, és végtelennek tűnő energiakincsének kitermelésével foglalkozik. “A Csendes óceán teljesen más, mint a föld többi tengere és vidéke. Rengeteg a földmozgás, erős viharok, a tengerfenék pedig kemény. A csővezetékek folyamatosan természeti katasztrófáknak és kiszámíthatatlan hatásoknak vannak kitéve, tehát hacsak nem temetik be őket erősen a tengerfenékbe, folyamatos fenntartásuk szinte megoldhatatlan. Ez utóbbi lehetőség azonban igencsak környezetkárosító, ezáltal a gáz kitermelése jelenleg nem gazdaságos.” – nyilatkozta David White a New Scientist riporterének.
Kompakt kis üzem
A Prelude ezt a régóta meglévő problémát orvosolná, mint „úszó gázerőd”, melyhez akár a kisebb tankerek ki is köthetnek, hogy a gázt a kitermelés idején is folyamatosan szállítani tudják. Amikor a termelőegység végleg kitermelte az adott gázmezőt az óceán közepén, szállítmányával hazamegy, a szárazföldön elvégzik a szükséges javításokat, korszerűsítéseket, és megy is az újabb küldetésre, amíg élettartama engedi. a Prelude hivatalos neve: Lebegő Cseppfolyósított Földgáz Platform (FLNG). A Prelude ugyan óriási, ha hajóként tekintjük, de más szempontból kifejezetten „kompakt” építmény, hiszen területe mindössze egynegyede a szárazföldi üzemekének. Az elkövetkező két évben, első küldetésén a Shell Prelude, Ausztrália egyik hosszú ideje felfedezett, ám „jegelt” gáztermelési projektjét fogja valóra váltani 200 kilométerre Broome városától északra, közel Nyugat Ausztráliához. A helyszínen lévő gázfúró fejekhez fogják csatlakoztatni a Prelude-ot, mely két gázmező kincsét fogja feldolgozni, melyeket Concerto és Prelude (innen a hajó neve) név alatt ismernek. Ezt követően a földgázat tartályokba teszik „in situ”, melyek térfogata egyenként megfelel 175 olimpiai uszodáénak – és ezeket robotkarok fogják átemelni az LNG-szupertankhajókra, melyek a Shell Prelude FLNG-állomás mellett kikötnek. Legalábbis ez a terv.
Még akkor is termel, ha szerelik
A Prelude ugyanis most épül a Samsung Heavy Industries hajógyárban, a dél koreai Geoje városában. A 488 méter hosszú hajótest már a felszínen van és elkezdődött az LNG erőmű infrastruktúrájának kiépítése a rendelkezésre álló legfejlettebb technológiák és új invenciók beillesztésével. “Már volt tapasztalatunk a szárazföldi LNG folyamatok és berendezések terén, így azokat úgy alkalmaztuk ehhez a speciális vállalkozáshoz, hogy az egyes elemek egymásra, nem pedig egymás mellé helyezve kerüljenek be a Prelude testébe, így tudjuk csökkenteni a létesítmény méreteit a szárazföldi negyedére.” – mondja Marjan van Loon, a Shell hágai központú műszaki fejlesztő központjának alelnöke. A monstrum puszta mérete azonban felvet egy másik problémát is: ellentétben a rendes hajókkal, a Prelude nem könnyen helyezhető száraz dokkba, hogy elvégezhessék a szükséges szervizelést. Tehát a hajónak lehorgonyzott állapotban kell maradni 25 évre. “A hajótestet tulajdonképp úgy tervezték, hogy 50 éves legyen az élettartama.” – mondja van Loon. A Shell nem árulja el, hogy minek köszönhető ez a hosszú élettartam, de Tony Regan, gázipari szakértő, a szingapúri Tri-Zen International energetikai tanácsadója szerint úgy tűnik, hogy minden karbantartást el lehet majd végezni a fedélzeten, és nem pedig vissza a hajógyárat. „A Prelude más téren is úttörő” – állítja Regan a New Scientistnek, majd megjegyezte: „A gáz-feldolgozó rendszerek általában helyhez kötöttek, de a Shell egy olyan rendszert dolgozott ki, hogy a földgáz cseppfolyósításának folyamata és a hajó karbantartása annak ellenére végezhető el helyben, hogy a tartályok mozognak. Az új tartály a tervek szerint már most csökkenti a “sloshing-nak” nevezett jelenség hatását, ami a tárolt folyadékgáz esetében a hajó testében történő lötykölődésből ered.” A Shell azt mondja, hogy olyan „anti-sloshing” technológiákat fejlesztenek, ami membránok, korlátok és elválasztó falak beiktatását jelenti a tartályok belsejébe és azok közé, hogy az LNG-tároló tartályok mozgását visszafogják, így a cseppfolyós gázban a keletkező erők, amelyek egyébként, a legnagyobb veszélyt jelentik, a hajó stabilitását elősegítsék, elkerülve a hajó esetleges felborulását, vagy a tárolt gáz belobbanását.
7 millió ember éves földgáz iránti keresletét képes kielégíteni
Az egyik legnagyobb kihívást a 600 ezer tonnás Prelude stabil rögzítését elősegítő technológiák jelentik. A fent vázolt problémát is segítendő a hajó az orránál, mint egyfajta tengelynél lesz rögzítve, és szabadon fog forogni, mint egy “szélkakas” a kikötési pont körül. Ez ellensúlyozza a szél, a hullámok és az óceáni áramlatok szeszélyeit. Ezt egy hatalmas „kikötőtorony” teszi majd lehetővé, ami körül mint egy hatalmas csapágy fog felépülni a konstrukció. A torony 93 méter magas, a Prelude „forgási köre” pedig és 30 méter sugarú lesz. A toronyhoz a hajótestet láncokkal rögzítik, a tornyot magát pedig 16 további, egyenként 65 méter hosszú és 5,5 méter széles acélcölöp rögzíti a tengerfenékhez. “A Prelude mozgása igazodik az uralkodó szélirányhoz és a hullámokhoz. Amíg a test a toronyhoz van dokkolva, a Prelude ellenáll a legerősebb ciklonoknak is” – állítja van Loon. Bár a technológia már évtizedek óta elviekben rendelkezésre áll, mégis csak 2011-ben érezte a Shell magát elég magabiztosnak ahhoz, hogy a szükséges 12 milliárd dollárt a Prelude-projektbe fektesse. Ha sikerül, a nyereség az ausztrál gázmezők kitermelésén túl is óriási lehet: “Egyetlen ilyen létesítmény egy olyan metropolisz, mint Hong Kong, azaz 7 millió ember éves földgáz iránti keresletét képes kielégíteni.” – mondja van Loon. Ez köbméterre nézve azt jelenti, hogy a magyar gázfogyasztást egyetlen óceánra telepített FLNG-bázis képes lenne ellátni. Ha a projekt beindul, a csendes-óceáni gázmezők kitermelése révén forradalmasítható a világ energiaellátása.
A Prelude csak az első a sorban
Az FLNG technológia bevezetése azonban nem viták nélküli. Ha ez a technológia valóban működni fog, átszabja nem csak a világgazdaságot, de a helyi gazdaság jelenlegi szerkezetét is. Már az ausztrál kormány is azon aggódik, hogy ha az új technológia a szárazföldi erőművek helyére lép, amelyek egyébként helyi embereket foglalkoztatnak és a helyi adókat is fizetik, a potenciális gazdasági hatás felmérhetetlen lesz. „A kétkedőknek igazuk van.” – mondja Tony Regan – „Az új felállásban a feladatokat, így a munkaerőt is valóban át kell majd csoportosítani. Már az építési fázisban is a feladatok nagy részét Koreában végzik Ausztrália helyett. De hosszú távon a tengeri bázist kiszolgáló mérnökök, pilóták, szakácsok és így tovább, szintén szükségesek lesznek, és a szolgáltatások révén az adott országhoz közeleső FLNG-erőmű működtetésében részt kell vennie a helyi gazdaságának, mint amilyen ez esetben Ausztráliáé.” – állítja a gázipari szakértő. Mások sem tétlenkednek a Prelude várható megnyitását követően: Regan azt mondja, hogy legalább 28 FLNG megépítését tervezik az elkövetkező években. Így az USA, Namíbia, Nigéria, Pápua Új-Guinea és Irak partjainak kihasználatlan tengeri gázmezőit is ezzel a technológiával akarják kitermelni az elkövetkező években. Nem csak a Shell, de a Petronas nevű maláj cég és az Exmar nevű nemzetközi vegyesvállalat is a és csendes-óceáni térség kiaknázását tervezi, míg a Rubiales Kolumbia mellett ténylegesen is zöld utat adott egy FLNG-erőmű építésére. A Shell Prelude természetesen messze a legfejlettebb és a legnagyobb ezek közül, mondta el a New Scientist számára a szakértő. A Shell – üzleti okokból – nem árulja el a pontos napot, amikor a Prelude-ön elkezdődik a gáz kitermelése a mezőről Nyugat Ausztrália partjainál, mert egy ilyen adat megbolygatná a biztonságos üzembe helyezést csakúgy, mint a világpiaci árak alakulását, és akár komoly tőzsdei krach-ot is okozhatna a világpiaci gázárak radikális esése révén. “Nem vagyunk érdekeltek a tényleges menetrend megosztásába. Célunk az, hogy biztonságosan és rendben befejeződjön a projekt.”– mondta hideg tárgyilagossággal a Shell alelnöke, van Loon az amerikai újságnak.
Címlapfotó: helderline.nl
Facebook
Twitter
YouTube
RSS