Pesti Srácok

Egy kis ízelítő: Így megy Nyugaton a kényszerbetelepítés

Egy kis ízelítő: Így megy Nyugaton a kényszerbetelepítés

Németország, Olaszország, Ausztria: a hatóságok folyamatosan jelölik ki az újabb és újabb helyeket, ahol bevándorlókat helyezhetnek el. Tavaly emiatt Németországban német lakosokat telepítettek ki önkormányzati lakásokból, Olaszországban pedig a múlt hónapban egy kisváros demonstrációt rendezett a kvótája ellen. Összeállításunkban ízelítőt adunk, miként birkózik meg a Nyugat a kényszerbetelepítéssel.

Az olaszoknak elegük van

Olaszország minden megyéjének 70 migránst kell befogadnia az újból felerősödött bevándorlási hullám miatt. Főként afrikai bevándorlók érkeznek az országba, akik a dél-olaszországi regisztrációs központokban nyújtottak be a menedékkérelmet. Volt olyan hét, amikor 13 ezer ember érkezett Afrikából az olasz partokra. Egy toszkán tengerparti város, Capalbio polgármestere idén augusztusban nemet mondott 50 migráns befogadására, akiket a város üres villáiban tervezett elhelyezni a megye prefektusa. A helyiek tiltakozó demonstrációt is szerveztek.

PestiSracok facebook image
Fotó: livingattheborder.com
Fotó: livingattheborder.com

Az osztrák tartományi kvóták rendszere

Ausztriában 2013-ban döntöttek a tartományi kvóták rendszerének bevezetéséről. 2014 őszétől, a bevándorlás felerősödésétől a kvóták teljesítése egyre nagyobb gondot okozott. 2015 nyarán a magyar médiában is számos hír jelent meg a traiskircheni tábor túlterheltségéről, amelynek az óriási bevándorlás mellett a másik oka a tartományi kvóták teljesítése körüli országos vita volt. Alsó-Ausztria kvótáját gyakorlatilag egyetlen város, Traiskirchen teljesítette.

Németország minden lehetőséget megpróbál kiaknázni

Németországban a szövetségi belügyminisztérium terve szerint a menedékkérőketaz úgynevezett „königsteini képlet” alapján osztják el a tartományok között, amely a lakosság nagysága és az adóbevétel figyelembevételével határozza meg a terhek megosztását a 16 tartomány között. Tavaly ősszel Christoph Hillenbrand, a felső-bajorországi kormányelnök úgy fogalmazott, hogy „a helyzet nagyon feszült”, a hatóságok közelednek a teljesítőképességük határához, és az önkéntesek is panaszkodnak a növekvő terhekre. A tartományok minél több menedékkérő ellátását akarták a helyi önkormányzatokra bízni, amelyek ugyancsak a lehetőségeik végső határai közelében voltak már tavaly nyáron. „Sok helyen már sátrakban, konténerekben, tornatermekben szállásolják el a menedékkérőket, ez azonban hosszabb távon nem lehet megoldás” - mutatott rá a városi önkormányzatok szövetségének (Deutscher Städtetag) elnöke, Eva Lohse tavaly júliusban. Több olyan eset is volt tavaly Németországban, amikor önkormányzati lakásban élő német állampolgárokat lakoltattak ki, mert a lakást bevándorlók számára kell biztosítania az önkormányzatnak. A 6400 lakosú Nieheim polgármestere közölte, hogy a várost kötelezték arra, hogy további szálláslehetőséget biztosítson a bevándorlók számára. Mivel a városban található menekültszállók megteltek, így nem maradt más lehetősége, mint a bérleti jog felmondása – mondta a polgármester.

Fotó: AP/Markus Schreiber
Fotó: AP/Markus Schreiber

Hajón, ipari és kereskedelmi épületekben helyezik el a migránsokat

2015 október elején elfogadta a hamburgi tartományi törvényhozás azt a jogszabályt, amely felhatalmazza a hatóságokat, hogy azonnali hatállyal lefoglaljanak használaton kívüli kereskedelmi, ipari ingatlanokat. A rendelkezés – egyelőre – 2017 márciusáig hatályos. A városháza honlapjának tanúsága szerint a rendelkezést komolyan veszik, a hamburgi illetékesek folyamatosan mérik fel, és a város honlapján közzé is teszik az egyes városrészekben üresen álló ingatlanok számát, helyét, befogadóképességét. Nemcsak a magánkézben lévőket, de a köz- vagy egyéb tulajdonúakat is. A laktanyától az apartmanházakon, csarnokokon, önálló társasházi lakásokon, P+R parkolóban felállított fűthető konténereken át az egykori iskolaépületekig minden megtalálható ezek között. Dortmundban folyami turistahajókon is elhelyeztek migránsokat: tizenhat embert szállítottak át a városi szükségintézményekből a Dortmund-Ems-csatornán létesített folyami szállásokba. A Diana és Solaris nevű turistahajók együtt 180 embert tudnak befogadni, így napokig eltarthat, míg a két bérelt hajó megtelik.

Fotó: euractiv.de

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?